Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

2. szám - Dóra Tibor: Folyami vízlépcsők környezeti hatásai a kiskörei vízlépcső 18 éves üzemi tapasztalatai alapján

IXJRAT.: Folyami vízlépcsők környezeti hatásai 79 mutat. Ugyanez mondható el a zooplankton állományról is. Összességében megállapítható, hogy a tározó élővilága alkalmazkodott a megváltozott környezeti feltételekhez, és viszonylag állandó, jellemző fajokból álló, gazdag összetételű együttes alakult ki. Annak meghatározására, hogy ökológiai szempontból általában miként értékelhetők a vízgazdálkodási beavatkozás okozta változások, ma még nincs egységes, kialakult és megbízható értékelési módszer. Mégis, az erre irányuló gondolatok a közelmúltban már írásban is megjelentek. Az ökológiai rendszerek és azok egyes tényezőinek értékelése problematikus, ugyanis a rendszer és funkciói értéksemlegesek. A természetnek és a természet különféle megnyilvánulásainak, struktúrájának egyedi, saját értékrendszere van. Ha azonban a környezettel kapcsolatban valamilyen kívánatos állapot megadására törekednénk, akkor a lehetőség szerint a funkciói szerint érintetlen természetet / 100 HXLZ 300 •30\ 305 miojr? millió m

3 ._£> (£_ 100 milliom

3 ® 10. ábra Vízhozam-kapacitási görbe a Tisza szegedi szelvényére (1901-1960) V^ = hasznos tározótérfogat a Tisza vízgyűjtőjében (millió nr). Q - A tározás függvényében biztosítható különféle tartósságii mezőgazdasági, és 100 %-os tartóssági! egyéb vízszolgáltatást kapacitás a mértékadó (legnagyobb) vízfogyasztás hozamával jellemez\<e (m^/s), Vfr = Hasznos tározótérfogat a kiskörei tározóban (millió m ), Q' = a kiskörei rendszer vízhozam-kapacitása 80 %-os tartósság esetén (m/s), T -- a Q'-vel ellátható mezőgazdasági vízfogyasztás (ezer ha), % = a kielégíthető mezőgazdasági vízfogyasztás tartóssága (%). 1 = meglévő hasznos tározótérfogatok a Tisza völgyében. 2 = a kiskörei hasznos tározótérfogat. 3 - a kiskörei hasznos tározótérfogat növekedése távlatban, 4 = 100 %-os tartósságii egyéb (ipari, települési, mederben hagyandó, külföldi) vízhozam-kapacitás, 5 = 80 %-os tartósságú mezőgazdasági vízhozam-kapacitás, tározás nélkül. jelölhetnénk meg kívánatosnak, amelynek viszont számtalan állapota ismeretes. A természetes állapotok sokféleségével kell számolni, és az ökológiai teljesítőképességen a természet háztartásának azt a képességét lehet érteni, amely lehetővé teszi az állat- és növényvilág, a talaj, a víz, a levegő és az általános klimatikus viszonyok jól működő együttélését Egy vízgazdálkodási létesítményrendszer víz-ökológiai értékeléséhez olyan kritériumokat, paramétereket, esetenként számszerűsíthető jellemzőket lehet rendelni, amelyek a működés jóságát mérik. Mindenek előtt a beavatkozást megelőző állapotokat lehet regisztrálni és jellemezni, majd vizsgálni a megváltozott helyzetnek megfelelő állapotokat, így: - a kialakult ökológiai rendszer érettségét, stabilitását, önszabályozó képességét, - a kisbiotopok. az élőlények és életközösségek viszonylatában kialakult sokféleséget, ezeknek alkalmazkodását az új helyzethez, - a ritkaságot és a reprezentativitást, amely nagy mértékben számszerűsíthető. - az idő cltelésével kapcsolatos kritériumokat, amelyek valamilyen érett állapot beállásához szükségesek (pl. cserjesor: pár év, ártéri erdő: 100-200 év. láp: 1000 év). Az értékelési kritériumok, valamint azok sokféleségének számbavétele alkalmas lehet a természeti értékek jellemzésére, bár. ma meg lehetetlennek tűnik az ökoszisztémák kapcsolatrendszerének teljes körű számszerűsítése. Éppen az utóbbi miatt igen nehéz egy-egy vízügyi beavatkozás számszerű előrejelzése, de a kritériumrendszer alapján a megfelelő észleléseken alapuló utólagos értékelésnek megvan a lehetősége. Az előzőkben ismertetett vizsgálatok eredménye jó alapot ad arra, hogy a kiskörei rendszer duzzasztásával érintett folyószakasz és tározótér kialakult víz-ökológiai rendszerét a természet olyan megjelenési formájának tekinthessük, amelynek mással összehasonlítható, új, saját értéke van, és amelyet jónak, kedvezőnek, természet közelinek lehet minősíteni. Vizsgálni lehet még olyan esztétikai kritériumokat is, mint a táj sajátos jellege és szépsége. Nos, e vonatkozásban a bögc alsó tározótéri szakaszán új. átalakuló és alakítható, ember közelibbé tehető táj képét kaptuk, s felső szakasza a korábbihoz közel álló, de a korlátozott vízszín változás hatására stabilizáltabb rendszert ad. A talajvíz és a belvíz Az Alföld talajvízszintjeit egyrészt a Tisza vízállását is alapvetően befolyásoló tényezők, elsősorban a csapadék, hőmérséklet és párolgás, másrészt az emberi beavatkozások határozzák meg. A talajvízjárást a korábban telepített észlelőkút-hálózat és a duzzasztás hatásainak megfigyelésére telepített kútsorok most már hosszú idejű adatsorából ismerhetjük meg. Ebből megállapítható, hogy a Tisza talajvízre gyakorolt hatása a töltések menti 1-2 km-es sávban lényegesebb, a távolabbi területeken a talajvízjárás a Tisza vízállásaitól független. Árvíz idején a Tisza töltései mellett megjelennek a fakadó vizek, amelyek elvizenyősítik a