Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

2. szám - Dóra Tibor: Folyami vízlépcsők környezeti hatásai a kiskörei vízlépcső 18 éves üzemi tapasztalatai alapján

DÓRA T.: Folyami vízlcpesök környezeti hatásat mára. A tározó igénybe vétele akkor szükséges, amikor a folyó természetes vízhozama kisebb a vízhasználatok és a folyó ökológiai egyensúlyát biztosító vízhozam (frissvíz) együttes összegénél. A kiskörei rendszer részben saját hatásterületének vízhasználatait (a Jászsági-, Nagykunsági-, Böge-menti öntözőrendszerek), részben az ezek felett elhelyezkedő tiszalöki rendszerbői leadandó vizének csökkenthetőségcvcl annak vízhasználatait, részben az alatta levő folyószakasz frissvíz igényeit, részben a Nagykunsági Öntöző Főcsatornán keresztül a Körös-völgy egy részének vízhasználati- és frissvíz igényeit biztosítja (9. ábra). A kiskörei rendszerben megvalósított tározás útján a Tisza hasznosítható vízkészlete megnőtt. Ennek számszerű jellemzése a Tisza szegedi szelvényére megszerkesztett hasznosítható vízkészlet ábrán jól érzékeltethető (10. ábra). A duzzasztás hatására a duzzasztás előtti időben mederben hagyandó 35 m

3/s többlet vízhozam felszabadul, mert az úszó vízkivételek működtetéséhez erre nincs szükség. Az egyéb célú (ipari-, ivó-, frissvíz-, idegen-) vízfogyasztások 100 %-os, valamint a jórészt mezőgazdasági vízfogyasztások 80 %-os biztonságú vízellátására a kiépített hasznos tározó térfogat függvényében 305 millió m

3 kiskörei és 30 millió m

3 egyéb meglevő tározás esetén 407 m

3/s csúcs-vízhozammal, a mai kiépítettség mellett 124 millió m

3 kiskörei és a meglevő 30 millió m

3 tározással 335 m

3/s csúcs-vízhozammal jellemzett hasznosítható vízkészlet áll rendelkezésre a teljes Tisza-völgyben. A kül- és belföldi vízigények mérsékelt növekedése mellett a tározó igénybe vételére 1990-ben került sor először. A vízkészletek kihasználtsága a kiskörei szelvényben 1987-ben a frissvíz igény biztosítására 93 %-os. az egyéb vízhasználatokra 64 %-os volt. A vízminőség A Tisza vízminőségét a vízgyűjtőről bejutó szennyezések alapvetően befolyásolják, így pl. a határon túlról érkező, egy időben nagy mértékben szennyezett Sajó folyó, vagy a hazai vízgyűjtőjű Eger és Laskó patak. Ezek összesített minősítése III. osztályú, míg a kiskörei duzzasztó térbe érkező Tisza vize az I. és a II. osztályra jellemző minőségű. Az említett vízliozzáfolyások ellenére a kiskörei rendszernek és a tározójának vízminősége ennél kedvezőbb. A vízminősítési vizsgálatokat az egyes vízhasználatok szerint csoportosították a tározó egyes víztereinél és a mellékfolyóknál, majd azokat évenként összesített vízminősítésként is bemutatták. Az öntözési vízhasználat szempontjából minden évben I. osztályú volt a vízminőség. Az ásványi komponensek többsége ugyan növekvő, de olyan kis mértékben, hogy még hosszú ideig nem kell öntözővíz romlással számolni. Az ipari vízhasználat szempontjából a víz minősége kedvező, s az ásványolaj szennyezés kivételével minden évben I. osztályú. Az ivóvíz cclú felhasználás szempontjából a víz minősége a vizsgálandó komponensek döntő többségénél I. osztályú volt minden évben, de az ásványolaj, nitrit-ion, ammonium-ion, a fenolok és a KOI koncentráció mértéke keJiLmeuRhAV Kjttín hatót ttrú/e/ hatóra (1) Önlinrmlatr hatóra (J) Óntlil fürt hatra h jelt (3) &£B<bUrri totmtu/laathnyrxihr öntúlö fórt főcsatorna (S) —)— Folyami áunositó má 8- ábra. A kiskörei rendszer belvíz-öblözetei 7. ábra. A kiskörei öntözőrendzerekben az I. és II. kiépítési ütemhez tartozó öntözőjurtök