Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)
2. szám - Dóra Tibor: Folyami vízlépcsők környezeti hatásai a kiskörei vízlépcső 18 éves üzemi tapasztalatai alapján
74 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1996.76. ÉVF. 2. SZ. A kiskörei vízlépcső és rendszereinek helyszínrajza 1 - Duzzasztómű. 2 - Főcsatorna. 3 - Öntözőnirt határ. 4-5 - Az I. kiépítési ütem öntözései. 3. ábra A kiskörei vízlépcső helyszínrajza 1 -Duzzasztómű. 2 - Erőmű. 3 - Hajózsilip. 4 - Hullámtéri duzzasztó. 5 - Lakótelep. 6 - Bolt. 7 - Étterem. 8 - HöközponL 9 - Igazg. ép. 10 - Kezelőtelep. 11 - Vízmű. 12 - Szennyvíztisztító. 13 - Téli kikötő. A kiskörei rendszer megépült főművei A vízlépcső a duzzasztóműből, az erőműből, a hajózsilipből és a hulláintéri duzzasztóműből, mint működtetett műtárgyakból, valamint a csatlakozó folyószakasz megfelelő hidraulikai rávezetést biztosító főműveiből áll. A parton a kezelő telep létesítményei vannak. A vízlépcső a végleges kapacitáshoz igazodó feltételekkel megépült (3. ábra). Bögének a vízlépcső fölötti 120 km-es folyószakaszt nevezzük, amelynek mintegy 40 km hosszú, két helyen kiszélesedő, jórészt a meglevő árvízvédelmi töltések között elterülő hullámtéri része a tározó. A duzzasztással érintett folyószakasznak a tározó feletti további 80 km hosszú szakasza jórészt a mederben tartott duzzasztással jellemezhető (4. ábra). A duzzasztás eredményeként létrejövő hasznos tározó térfogat a tervezett 91,20 m Orsz. szintű duzzasztás és 88,00 m Orsz. szintű ürítés között 405 millió m 3. Jelenleg a kiskörei vízlépcső 89,25 m Orsz. szintű duzzasztást tart, amelyhez 124 millió m 3 hasznos tározó térfogat tartozik. A duzzasztást a vízhozamtól függően tartják fenn, és nincs duzzasztás a Kiskörénél 88.00 m Orsz. szintű természetes vízállások feletti tartományban, vagyis kereken 1300 m 3/s vízhozam felett (J. ábra). A tározó és a felette lévő szakasz árvízvédelmi rendszerét átalakították és biztosították az 1 %-os átlagos valósínűségű árvizek, valamint a duzzasztás hatására a hosszabb ideig tartó magas vízállásokból származható hátrányok kivédését megfelelő védőrendszerrel. A tározó töltései az 1 %-os árvízszint felelt 1,5 m-es, vagy a tervezett várható legmagasabb duzzasztási szint felett 2,0 m-es magassággal és 6 m-es koronaszélességgel készültek, tehát megnövelt töltésszelvénnyel. A hullámverés elleni védelmet a telepített nádpadka adja, az átszivárgó vizek megcsapolását és elvezetését a töltésekkel párhuzamosan kialakított csatornarendszer biztosítja, amelynek szabályozott vízszintjét a környező területeken kívánatos talajvízszinthez igazították, a csatorna vízhozamát pedig a tartandó vízszintről vezérelt automatikus üzemű szivattyútelepek biztosítják. Ugyanaz a csatornarendszer a védett területek belvízi fő befogadója, a megnövekedett igényekhez igazodó kiépítési kapacitással. Azokon a szakaszokon, ahol a csatornák feneke a felső vízzáró réteget nem vágja át, a csatornákat a fenékből kiinduló, az első vízvezető rétegbe nyúló megcsapoló kutak egészítik ki (6. ábra) a megcsapolás eredményességének növelése érdekében. A duzzasztással érintett folyószakaszon Kisköre felett a jobb parton 90, a bal parton 70 folyam km-en a töltések végleges méreteikkel kiépültek, a csatlakozó megcsapoló csatornarendszer pedig ugyanitt a 89,25 m Orsz. szintű duzzasztás melletti megcsapolás mértékével összhangban, de a teljes belvízi kapacitáshoz igazodó szelvény mérettel és szivattyúzási kapacitással épült ki. A tározóban állandóan vízzel borított rész a 89,25 m Orsz. szintű duzzasztás mellett - a végleges duzzasztási szinthez tartozó 127 km 2-hez képest kevesebb - kb 100 km 2, amelyből mintegy 38 km 2-nyi 1 m alatti vízborítottságú.