Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

2. szám - Dóra Tibor: Folyami vízlépcsők környezeti hatásai a kiskörei vízlépcső 18 éves üzemi tapasztalatai alapján

74 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1996.76. ÉVF. 2. SZ. A kiskörei vízlépcső és rendszereinek helyszínrajza 1 - Duzzasztómű. 2 - Főcsatorna. 3 - Öntözőnirt határ. 4-5 - Az I. kiépítési ütem öntözései. 3. ábra A kiskörei vízlépcső helyszínrajza 1 -Duzzasztómű. 2 - Erőmű. 3 - Hajózsilip. 4 - Hullámtéri duzzasz­tó. 5 - Lakótelep. 6 - Bolt. 7 - Étterem. 8 - HöközponL 9 - Igazg. ép. 10 - Kezelőtelep. 11 - Vízmű. 12 - Szennyvíztisztító. 13 - Téli kikötő. A kiskörei rendszer megépült főművei A vízlépcső a duzzasztóműből, az erőműből, a hajó­zsilipből és a hulláintéri duzzasztóműből, mint működte­tett műtárgyakból, valamint a csatlakozó folyószakasz megfelelő hidraulikai rávezetést biztosító főműveiből áll. A parton a kezelő telep létesítményei vannak. A vízlép­cső a végleges kapacitáshoz igazodó feltételekkel megé­pült (3. ábra). Bögének a vízlépcső fölötti 120 km-es folyószakaszt nevezzük, amelynek mintegy 40 km hosszú, két helyen kiszélesedő, jórészt a meglevő árvízvédelmi töltések kö­zött elterülő hullámtéri része a tározó. A duzzasztással é­rintett folyószakasznak a tározó feletti további 80 km hosszú szakasza jórészt a mederben tartott duzzasztással jellemezhető (4. ábra). A duzzasztás eredményeként lét­rejövő hasznos tározó térfogat a tervezett 91,20 m Orsz. szintű duzzasztás és 88,00 m Orsz. szintű ürítés között 405 millió m 3. Jelenleg a kiskörei vízlépcső 89,25 m Orsz. szintű duzzasztást tart, amelyhez 124 millió m 3 hasznos tározó térfogat tartozik. A duzzasztást a vízhozamtól függően tartják fenn, és nincs duzzasztás a Kiskörénél 88.00 m Orsz. szintű ter­mészetes vízállások feletti tartományban, vagyis kereken 1300 m 3/s vízhozam felett (J. ábra). A tározó és a felette lévő szakasz árvízvédelmi rend­szerét átalakították és biztosították az 1 %-os átlagos va­lósínűségű árvizek, valamint a duzzasztás hatására a hosszabb ideig tartó magas vízállásokból származható hátrányok kivédését megfelelő védőrendszerrel. A tározó töltései az 1 %-os árvízszint felelt 1,5 m-es, vagy a tervezett várható legmagasabb duzzasztási szint felett 2,0 m-es magassággal és 6 m-es koronaszélesség­gel készültek, tehát megnövelt töltésszelvénnyel. A hul­lámverés elleni védelmet a telepített nádpadka adja, az átszivárgó vizek megcsapolását és elvezetését a töltések­kel párhuzamosan kialakított csatornarendszer biztosít­ja, amelynek szabályozott vízszintjét a környező területe­ken kívánatos talajvízszinthez igazították, a csatorna vízhozamát pedig a tartandó vízszintről vezérelt automa­tikus üzemű szivattyútelepek biztosítják. Ugyanaz a csa­tornarendszer a védett területek belvízi fő befogadója, a megnövekedett igényekhez igazodó kiépítési kapacitás­sal. Azokon a szakaszokon, ahol a csatornák feneke a felső vízzáró réteget nem vágja át, a csatornákat a fe­nékből kiinduló, az első vízvezető rétegbe nyúló megcsapoló kutak egészítik ki (6. ábra) a megcsapolás eredményességének növelése érdekében. A duzzasztással érintett folyószakaszon Kisköre felett a jobb parton 90, a bal parton 70 folyam km-en a tölté­sek végleges méreteikkel kiépültek, a csatlakozó meg­csapoló csatornarendszer pedig ugyanitt a 89,25 m Orsz. szintű duzzasztás melletti megcsapolás mértékével össz­hangban, de a teljes belvízi kapacitáshoz igazodó szel­vény mérettel és szivattyúzási kapacitással épült ki. A tá­rozóban állandóan vízzel borított rész a 89,25 m Orsz. szintű duzzasztás mellett - a végleges duzzasztási szint­hez tartozó 127 km 2-hez képest kevesebb - kb 100 km 2, amelyből mintegy 38 km 2-nyi 1 m alatti vízborítottságú.

Next

/
Thumbnails
Contents