Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

2. szám - Dóra Tibor: Folyami vízlépcsők környezeti hatásai a kiskörei vízlépcső 18 éves üzemi tapasztalatai alapján

IXJRAT.: Folyami vízlépcsők környezeti hatásai 75 HWllWtW ÍSMll ment mamcrtin mttiín ruiftii jnuttm utuí UÍÜttUUU •/sroef \tsuruiu 'ÜUÍUilt 4. ábra. A táró: A tározó vízforgalmának elősegítésére öblítő csatornákat építettek. A kiskörei rendszer saját vízellátási hálózatával uralt hatásterülete (7. ábra) kereken 5 800 km

2, öntözhető része pedig 2 400 km

2. Ugyanezen terület belvizeinek elvezetése 9 700 km

2-t érint (8. ábra). A vízelosztó hálózat legfontosabb elemei közül a bal A kiskörei tározó jellemző duzzasztást görbéi parton a Nagykunsági öntöző főcsatorna a végleges 80 m

3/s-os induló vízszállítással a teljes 93 km-es hosszában kiépült, de a vízigényekkel összhangban alacsonyabb üzemvízszinttcl működik. A saját rendszerében a másodrendű hálózatokat (öntözőfurtöket) gravitációsan ró helyszínrajza. látja cl vízzel , s két helyen tesz lehetővé vízlcadást a Körös völgyébe. A keleti ágon a Hortobágy-Berettyón keresztül 25 in

3/s vízlcadás, a nyugati ágon 5-10 m

3/s vízlcadás gravitációs lehetősége adott a Körös-völgy vízpótlására. A jobb parti Jászsági öntöző főcsatorna a végleges 48 m

3/s-os bevezető vízszállítással a teljes 100 km-éből 22 km hosszban épült meg. Saját rendszerében a másodrendű hálózatokat gravitációsan látja cl vízzel. Az öntöző főcsatornák mintakeresztszelvényéből látható, hogy jórészt magas vezetésűek (a terepszint feletti 0,5-1,0 m magasságban). A csatorna töltéseinek víz felőli oldalán az erózió elleni védelmet nádsáv biztosítja, s a mentett oldalt megcsapoló csatorna és védő erdősáv kíséri. A megépített főművek közvetlen és közvetett környezeti hatásait, továbbá a íöművekre támaszkodóan végrehajtott fejlesztések regionális hatásait a célkitűzések és az eredmények összehasonlító értékelésével röviden a következőkben mulatjuk be. A közvetlen hatások vizsgálata A vízjárás A változások értékeléséhez a duzzasztás előtti és utáni állapotokra vonatkozó vízállás és vízhozam idősorok álltak rendelkezésre, s a szignifikáns változások kimutatására statisztikai módszerek alkalmazására került sor A főbb megállapítások: - A jellemző vízhozamok középértéke, szórása, eloszlása, lineáris trendje szignifikánsan nem változott a duzzasztást követően. - A felvízi vízállások középértéke emelkedett Tiszafüreden (30 km). Tiszakcszin (64 km) és Tiszalök alvizén (120 km) az alábbiak szerint: