Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)
2. szám - Dóra Tibor: Folyami vízlépcsők környezeti hatásai a kiskörei vízlépcső 18 éves üzemi tapasztalatai alapján
73 Folyami vízlépcsők környezeti hatásai a kiskörei vízlépcső 18 éves üzemi tapasztalatai alapján Dóra Tibor, Komplex Mérnöki Iroda, 1125. Budapest, Trcncséni u. 34/A Kivonat: Kulcsszavak: A kiskörei vízlépcső 1973. áprilisi üzembe lépéséi követő 18 év üzemi tapasztalatainak összegezésére nyílt mód egy széles látókörű szakember-gárda közreműködésével készült hatástanulmány keretében. Az értékeléshez alapul szolgáltak részben az üzembe helyezést megelőzően telepített és észlelt megfigyelő hálózat adatsorai, részben ugyanezen, illetve az üzembe helyezés után telepített hálózat adatsorai, az adatok feldolgozása, értékelése és egyéb vizsgálatok. A hatásvizsgálat a lehetőségek szerinti teljességre törekedett, és a társadalmi, gazdasági és lennészeli viszonyok feltárását, változását objektív vizsgálatokra alapozva mutatja be. Ezekből általánosabb megállapításokra is mód nyílott a folyami vízlépcsők válható környezeti hatását illetően. Tisza. Kisköre, folyami vízlépcsők, környezeti hatások. A hatásvizsgálat területi határai A Tisza-csatornázás elemeként a Tisza 404 km-es szelvényében épült folyami vízlépcső, a kiskörei vízlépcső, amely a fölötte megépült tiszalöki vízlépcsőig mintegy 120 km-es szakaszon közvetlenül befolyásolja a természeti viszonyokat a vízlépcső fölötti 40 km-es szakaszon kialakult tározó, a folyó, a hullámtér és a töltések melletti 1-2 km szélességű területén. Ez a vízlépcső és a tározó által közvetlenül befolyásolt folyószakasz hatásterülete. A vízlépcsőre támaszkodó területi vízellátások vízclosztó hálózatával uralt térség a Nagykunsági-, Jászsági-, illetőleg a Böge-menti öntözőrendszerek területével jellemezhető hatásterület. A rendszer közvetett hatásterületén azoknak a terülcr(IS« 110 I0S 100 95 • so § • 65 10 - 75 ~y7S.ll JUSOSZltVIi §M*eY*B0l?S2Ae a 50 W 150 100 í00 650 700 km . ISO 300 3S0 400 <50 500 550 1. ábra. A Tisza hossz-szelvenye 1 - Torkolat. 2 - Meglévő és tervezett duzzasztómű. 3 - Országhatár. 4 - Árv. töltéskoron. 5 - Mcderfc nék. 6 - Legnagyobb víz. 7 - Legkisebb víz. 8 - TervezeU DTCs betorkollás. 9 - Kiskörei tározótér. teknek az összességét értjük, amelyek ugyan alapvetően más vízellátási rendszerek területén fekszenek, de a kiskörei rendszer vízpótlásából részesülnek, vagy a többcélú létesítményrendszer regionális hatásait testesítik meg a kisköreitől eltérő hatásterületen. A megvalósítás cs ütemezésének alapvető indítékai A Tisza és mellékfolyóinak szélsőséges vízjárása - a Tiszán a legkisebb és a legnagyobb vízhozamok aránya 1:80 -, a gyakori nyári és főleg nyár végi igen alacsony vízszintek és vízhozamok, az egyre növekvő kül- és belföldi vízkivételek, az egyre fokozódó szennyvíz terhelés szükségessé tették az egész magyarországi tiszai vízrendszer szabályozhatóvá tételét, az igényekkel összehangolt vízkészlet- és vízminőség-, és a megfelelő területi elosztás biztosításával. A vízrendszer ilyen szabályozása a legelőnyösebben a Tisza folyón több célt szolgáló létesítmény rendszerrel, a folyó tározással együttes csatornázásával oldható meg. Ennek a létesítmény rendszernek legfontosabbika, a kis| körei vízlépcső és rendszere, <s amelynek megvalósítását üternekre bontották, és ezzel biz^ tosították az időben fokozatosan jelentkező igényekkel összehangolt kapacitásokat. A fokozatossághoz gazdasági érdekek fűződtek. Az egyes ütemekben megvalósuló létesítmények a végleges kapacitáshoz igazodó méretekkel és módon épültek meg, és így a továbbépítés növekvő kapacitás igényét átalakítás nélkül, legfeljebb kiegészítő elemekkel elégítik ki. Ez a fokozatos megvalósítás bizonyos hátrányokkal is járt, mert elsősorban a tározóban és a folyóban a fokozatosan növekvő duzzasztási szintekhez tartozó elöntések, a vízfolyási sebesség változásai az élettér fokozatos változását is eredményezhetik, és hosszabb időt vesz igénybe a véglegeshez közel álló állapot állandósulása.
