Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)
6. szám - Gilyénné Hofer Alice: Nagy tavak együttműködő tározó-rendszerének szimulációs modellezése
338 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1996. 76. ÉVI". 3. SZ.. mennyiség szerinti kielégítési biztonsága ugyancsak 100%, az ipari vízhasználatoké 88%, a mezőgazdasági vízhasználatoké 58%. A Balaton előírt szabályozási vízszinttartományának alsó határát elérő vagy meghaladó tóvízállások azonban csak a hónapok 88%-ában biztosíthatók, a fennmaradó 12% javarésze az üdülést érzékenyen érintő nyári hónap. Ezen az érintett 4 alrendszer kommunális vízigényei prefercncia-rangszámának a Balaton-vízszinttartás mögé való sorolása - a felszíni vízből kielégítendő kommunális vízigények elhanyagolhatóan kis volumene miatt gyakorlatilag semmit sem változtatna. A Sió-meder őblltési vízigényének kielégítése 76%os, a hajózást és angolnafogást szolgáló járulékos vízercsztós 71%-os biztonsággal szavatolható. A Balatonból történő vízcrcsztés a hónapok mindössze 0,5%-ában haladná meg a Sió-meder vízemésztésének L B f - 80 m 3/sos tűrhető felső határát. 7. ábra. Az "É" alrendszer szimulációjának részletes folyamatábrája Végül az "S" rendszerbeli berhidai tározóból az ipari vízigények 99%-os, a mezőgazdaságiak 94%-os mennyiségi biztonsággal lennének kielégíthetők. A Balaton-vízgyűjtő ós a Siíd-Nádor rendszer vízkészlet-gazdálkodási együttműködésének lehetőségére vonatkozó konkrét vizsgálatnak ez az első eredménye tehát arra utal, hogy ez a lehetőség reális, részletesebb további vizsgálata feltétlenül indokoltnak látszik. Az "S" alrendszerrel kapcsolatban - a részeredmények elemzésével - megállapítható, hogy a berhidai tározóba a Sédből évente átlag 44 millió m víz érkezik (természetesen nem mind hasznosítható a vízigények és a víztáplálások nem-együttjárása, valamint a tározó-térfogat szabta korlátok miatt), az évi vízigény viszont kb. 54 millió m 3. A Balaton évente átlagosan mintegy 9 millió. m 3-t ad át a berhidai tározónak. A 2. táblázatom foglalt eredmény-mutatókhoz, ill. fenti értékelésükhöz hozzá kell fűzni, hogy a modell működése (6.,7. ábra) a bővített Balaton-vízgyűjtőn belül a preferencia-sorrendeknek mindenkor megfelelő - optimális vlzkormányzási rend érvényesülését feltételezi, ami a valóságban megközelíthető ugyan, de gyakorlatilag sohasem érhető cl. Ezért pl. a 2. táblázatban közölt eredmény-mutatók is a valóságban elérhetőnél kis mértékben kedvezőbb helyzetet jeleznek. 2.3. A nagy tavak vízgyűjtőjén levő tározók több tározóval történő helyettesítése a nagy tavak tó-mcdencéihez kapcsolódóan 2.3.1. A modell cdlja A harmadik modell egy nagy tavakra kidolgozott regionális döntés-támogató modellrendszer (Jolánkai, 1993.) részeként jött létre. Ez a modellrendszer magába foglalja a nagy tavak vízgyűjtőjét és magát a tómedret is. Az ezekben lejátszódó vízmennyiségi és vízminőségi folyamatokat követi nyomon, és ily módon képes megbecsülni különböző döntési változatok várható vízminőségi és vízmennyiségi hatásait. Az általam kidolgozott modell célja az volt, hogy egy-egy döntési változat esetére folyamatos havi vízmennyiség adatokkal lássa el a több változós dinamikus havi tóvízkészlet- ós anyagmodellt a vízminőségi szempontból indokolt számú tómedencérc
