Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

6. szám - Gilyénné Hofer Alice: Nagy tavak együttműködő tározó-rendszerének szimulációs modellezése

GILYÉNNÉ HOFER A.: Nagy Uvak tirozórcndazcrei.. 339 vonatkozóan. A vízminőségi modellnek szüksége van a tó-mcdcncékbcn tárolt vízmennyiségek- és az egyes tómedencék közötti vízforgalom idősorára, valamint a t6mcdcncék (vízgyűjtőről történő) hozzáfolyás adatsoraira. a.A Balatonba «ikaifl 1«(mé»i«(e» vfztApUUs: „ b.A Balaioma hulló csapadék,a i6la tOuínO párolgás: a I 2001 I 1 -E, f-P. f ^ , ioo L ; 0-1 c.VI/éWi él vf/lömag a "Z" alrandstaf UroióJAban |A Kii Balalen védOiandsiarban): u -I iu. 4" Hl I 105 S 10/ ioo a 06 3 H 2 H'

0 d EradO vlilgény.vlisiolgíllllái aj "É" alrandaraiban: ébani a.VIztOmag a "O" alrandazaf aradfl tározójában: C J000 g.A Sión lOMánfl vlzarajzláfial klaMgflandS vlzlgényak III. .„ . y I

V _ ,„ vUazolgállallaok: "ItfA A4 A Aj

lA -AA A A A n i--r i i h.VIzáladás • "D* alrandazaibfil az "S" altandaiarba la bailiidal tározóba): ; A- - A ^AJ-J-^ A -JL. H—fI.EradO vízigény,vízszolgáltatás n "S" alrandszarbsn: II Y.. Illlll 115781 8. ábra. Részlet a bővített Balaton-vízgyűjtő vízgazdálkodási rendszerének működését szimuláló program be- és kimenő adatsoraiból A módosított modell egyrészt bonyolultabb, másrészt viszont egyszerűbb a korábbi modellhez képest. Bonyolultabb, mert a tómedret több tórészre, a hozzá tartozó vízgyűjtőterületet szintén ugyanannyi alvizgyűjtőre bontva kezeli (12. ábra). Egyszerűbb viszont abban, hogy mindig csak egy meghatározott vízigény-készlettel dolgozik, nem alkalmaz utólagos vízkorlátozást a magasabb rendű vízigények kielégítctlcnségc esetén (ily mó^ don tehát preferencia-sorrendet sem állit fel.) 2.3.2. A modell felépítése A modell felépítését a dolgozat a Balaton példáján mutatja bc. (Az itt bemutatott modell minimális átalakítással bármely más nagy tó vízminőségi modelljéhez is csatlakoztatható.) A kidolgozott számítógépes program a Balaton vízgyűjtő vízgazdálkodási rendszerének vízforgalmát oly módon modellezi, hogy a Balatont - a hozzátartozó vízgyűjtő-területtel együtt- négy részre osztja: I. Keszthelyi medence, II. Szigligeti medence, III. Szemesi medence, IV. Siófoki medence. A rendszer négy eleme további alrendszerekre osztható: a. Tómeder, b. Északi- és déli parti vízgyűjtő, valamint a Keszthelyi medence esetében még a Kis-Balaton (I. és II. tározó). A modell a rendszeren belüli vízforgalmat az egy hónapos egységek sorozatára determinisztikusán szimulálja, az alábbi alapelv figyelembevételével: Minden alrendszeren belül fajtánként csoportosítjuk a vízkészlet-gazdálkodási rendszer-elemeket, és a modellben minden ilyen csoportot egyetlen eredővel helyettesítünk. A modellnek nem célja a rendszer működésének optimálása, csupán az adott üzemeltetési körülmények (döntési változatok) fennállása esetén a vízminőségi modell vízmennyiségi adatokkal való ellátása. A modell eredményei a tómcdcncék számított havi hozzáfolyás értékein, valamint a tómedencék közötti vízforgalom adatain keresztül értelemszerűen kapcsolhatók a többváltozós dinamikus tavi vízkészlet- és anyagforgalom modellekhez is. A modell feloszlása vízkészlet-gazdálkodási alrendszerekre A Balaton tómedret és a hozzá kapcsolódó vízgyűjtőterületet, a természetföldrajzi tagozódásból kínálkozó lehetőséggel élve, a következő négy tómedencére, ill. a hozzájuk tartozó négy al-vízgyűjtőrc osztottam (9. ábra): a. A négy tómedencc: I. Keszthelyi medence II. Szigligeti medence III.Szemesi medence IV. Siófoki medence b. A négy al-vízgyüjtőterület, a hozzájuk tartozó részvízgyűjtőkkel: I. al-vízgyűjlő: 1. részvízgyűjtő: a Zala vízgyűjtője a Kis-Balatonnal 2. részvízgyűjtő: a Csókakő-patak vízgyűjtője II. al-vízgyűjtő: 3. részvízgyűjtő: a Lcscncc-patak, a KétÖlcs-patak és a Tapolca-patak vízgyűjtője 4. részvízgyűjtő: az Egervíz vízgyűjtője 9. részvízgyűjtő: a Nyugati övcsatorna és a KeletiBozót vízgyűjtője III. al-vízgyűjtő: 5. részvízgyűjtő: a Burnót-patak, a Csorszai-patak, az Örvényesi-Séd és a Tavi-Séd vízgyűjtője 8. részvízgyűjtő: a Jamai-patak, a Tetves-patak, a Nagymetszés és a Séd-patak vízgyűjtője • IV. al-vízgyűjtő: 6. részvízgyűjtő: a Kéki-Séd, az Arácsi-Séd, a Csopaki-Séd, a Lovasi-palak, a Vörösbcrényi-Séd és a Fűzfői-Séd vízgyűjtője. 7. részvízgyűjtő: az Endrédi patak és a Balatonszéplaki árok vízgyűjtője Vízkészlet-gazdálkodási rendszerelemek Minden alrendszeren (lómcdencen, ill. al-vízgyűjtőn) belül fajtánként csoportosítjuk a vízkészlet-gazdálkodási