Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

5. szám - Szikszai Mihály: Az első gőzhajó a Közép-Tisza vidéken

Szikszai M.: Az első gőzhajó a Közép-Tisza vidékén 307 Debrecenben tartott gyűlésen fogadták el, amikor a Tiszavölgyi Társulat kezdeményezésére létrehozták az "Első Tiszagőzhajózási Társaság"-ot. A társaság részvényeiből még a Jászkun Kerület is jegyzett tizet (A Tiszagőzhajózási Társaság működése, sajnos, a Duna Gőzhajózási Társaság ellenlépései miatt megbukott. így az első menetrendszerű hajójáratot az utóbbi indította meg, egyelőre Szolnokig. Itt kell megemlítenünk, hogy Széchenyi 1847. szeptember l-jén részt vett a Pest-Szolnok vasútvonal ünnepélyes megnyitásán az ó-szolnoki pályaudvaron ma is álló, ú.n. Jndóház-nÁl ".A vasútvonal létesítése beleillett Széchenyi közlekedés-politikai elképzeléseibe. A grófnak a Kossuth által is támogatott Vukovár-Fiume vasútvonal tervezete nem tetszett. Ő inkább egy Pest-Fiume vasútvonal megteremtése mellett szállt síkra, amely erősíthette az egységes országos központi piac megteremtését. A vonalból leágazások vezettek volna Légrád és Mohács, illetve Nagykanizsa, Sopron, és nem utolsó sorban Pest-Szolnok-Szatmár irányába '

2. A Pest-Szolnok közötti vasút végállomása nem véletlenül épült a Tisza partjára, a kikötő mellé. Ez már távolabbi célt szolgált, nevezetesen, minthogy a gőzhajón szállított árut Szolnoknál át lehetett rakni a vasútra, az azután Pest érintésével a vasút megépítése után eljuthatott Fiúméba vagy a környező országok piacaira. Mindez kikapcsolhatta az osztrák piacokat, és így Magyarország exportját Ausztriától függetlenül intézhette volna. Talán jelképes cselekedet Széchenyi részéről, hogy a vasút megnyitását követően Szolnokon ismét a "Pannónia" gőzhajóra szállt, és a Tiszán Szatmár felé indult. Nagy terveit azonban már nem tudta megvalósítani a szabadságharc és betegsége miatt. Érthető hát, hogy legnagyobb politikai ellenfele, Kossuth Lajos így vélekedett róla: "Ő korának nyelvévé lőn, ő a nemzet jobbjai gondolatainak szavakat adott. És, hatásának titka itt fekszik. Ujjait a korszak üterére tevé és megértettelüktetéseit. És ezért, egyenesen ezért tartom én őt legnagyobb magyarnak" 1

3. Jelzetek: ' Nemes G. - Károlyi Zs.: Az ösi ártéri gazdálkodás és a vízi munkálatok kezdetei (895-1846). Szolnok és a Közép-Tisza vidék vízügyi múltja I. Bp. 1975. 7. p. I Györffy István: Nagykunsági Krónika, Karcag, 1984. 29. p. 5 Illéssy János: Adatok a szolnoki vár építéséhez és első ostromához. Hadtört. Közi, 1993. 635-666 p. * DezsényiM. -Hernády F.: A magyar hajózás története. Bp. 1967. 55 5 Falk Miksa: Széchenyi István gróf és kora. Pest,, 1868. 218-219 p. ' Cseh G. - Szikszai M.: Széchenyi emlékhelyek Szolnokon (Kézirat). Jász-Nagykun-Szolnok megyei Levéltár (továbbiakban SZML) Helytörténeti adattár 552. sz. 4 p. SZML Jász-Kun Kerület ir (továbbiakban: J-K-K) 2850/1845, 1650/1845. 7 SZML. J-K-K 1846. Fasc. 3. No. 1696. * Papp Melkizedek. Nagyméltóságú Gróf Széchenyi István üdvözlete Szolnokon 1846. évben. (Reprint kiadás, Szolnok, 1972.) ' Jelenkor, 1846. júl. 30. 357 p. 1

0 SZML: J-K-K. Jegyzőkönyv, 1847. 584. szám. " Cseh G. - Szikszai M.: i. m. 17-20. p. 1

2 Magyarország története 1790-1848. 2. köt. Bp. 1980. Akad. Kiadó, 955-957. p. I

I Csorba László: Széchenyi István. Bp. 1991. 191. p. A kézirat beárkezett: 1996. szeptember 5. Közlésre elfogadva: 1996. december 23. SZIKSZAI MIHÁLY A szolnoki Jász-Nagykun-Szolnok megyei Levéltár levéltárosa. A tanulmány szövege előadás anyaga volt, amely 1996. július 5-én hangzott el Szolnokon a tiszai hajózás megindulásának 150. évfordulóján tartott emlékünnepségen. cxMiwk Vi'UM ijíttótdtÓíMC ifvdil'aU ckxtl fafijt'írtlptulj'tuv IVve {>a je AifuííttVi it /wtizcl'iteijzc'i