Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)
5. szám - Kevéné Herczeg Mónika: Kisvízi szabályozások és vízjárásra gyakorolt hatásuk a Közép- és az Alsó-Tiszán
278 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1996. 76. ÉVI". 3. SZ.. Az elsőfajú hiba elkövetésének fokozásával végrehajtandó vizsgálat értelmezésének további nehéz problémája az elvetett adatsorok minősítésének kérdése. Az elvetett adatsorokról egyáltalán nem állíthatjuk azt, hogy szignifikáns módon inhomogének! Sőt, egyenlőre csak annyit állíthatunk, hogy az elvetett adatsorok között lehet a valóban homogén adatsorok 70 %-a! A homogenitás lűpotézisének az elvetése tehát egyáltalában nem jelentheti azt, hogy az adatsorról bebizonyítottuk statisztikai eszközökkel, hogy például a gyanított emberi tevékenység, vízgyűjtő rendezés, vagy tározó építés szignifikáns módon éreztette hatását, és az adatsort inhomogénné tette. Ez a kérdés különösen akkor jelentkezik, ha az emberi hatások eredményeként bekövetkezett árvízhozam növekedést akarjuk statisztikailag, egyben egyedül elfogadható módon, igazolni. i-i(i> TISZA - SZOLNOK ivis idötiik viiillü niniwm MM. 9.301 0.2811. 9.190. 9,994. Jjli íjS 1 Í52B 1 ' 1)39' ' '1)49' ' 1958' ' 1969' ' 1979 1 »>f' " 3. ábra Az előbbi gondolatmenetet most meg kell fordítani, ha valóban kellő biztonsággal akarjuk azt állítani, hogy az adatsorunk inhomogén, csak igen kicsiny valószínűséggel tévedhetünk, úgy, hogy homogén adatsort is inhomogénnak minősítünk. Ezt a valószínűséget viszont a Kolmogorov-ftiggvény közvetlenül szolgáltatja! l-L(i) TISZA - SZEGED ím Wc'szjJt viiillü Miniwin 8.691 8.581 8.491 9,391 9.281 8,181 9.991 bt (Q1Q nem tartalmazhatnak rész-adatsorokat, melyek homogénnek nevezhetők. Szolnok esetében ilyen rész-adatsort nem sikerült fellelni. Azonban Szeged esetében az adatsort 1901-től 1975-ig (5. ábra) vizsgálva ritka szép (vízállásoknál ritka) rész-adatsorra bukkanunk. Egy kis utána járással megállapíthattuk, hogy a statisztikai vizsgálat igazat mondott: 1975-ben valóban történt valami. Nevezetesen, a törökbecsei duzzasztómű építése, majd átadása. l-t(i) TISZA - SZEGED ivti lJöízik viiillü KininuM 8.191 9.691 9.481 8.291 8.991 1319 1929 1939 1)49 1958 1968 . .1979' I etszcsi J. ábra A vízállás-idősorok irányzat- (trend-) vizsgálata Az a második vizsgálat, amit az elérhető adatokkal végeztünk, a vízállás-idősor megrajzolása lett volna. A 92 év napi adatait nem volt célszerű felhasználni az ábrához, mivel az adatok nagy száma a szemléletesség rovására ment volna. Ezért csak a jellemző éves szinteket (maximum, közép és minimum) közöltük. Tapasztalat szerint a legegyszerűbb ábrák adják a legáttekinthetőbb információt. 1918 1928 ' 1938' 1949 1"' 1959 1 ' 19S9 1 ' 1979' ' 1988' ' I9V9' ' Htfsztsi ponl 4. ábra Most a 70 %-os szignifikancia-szinthcz való alkalmazkodás azt jelenti, hogy az adatsort inhomogénnek minősítjük akkor, ha az [ 1 - L (d - (n) 1/ 2)] -100 < 30 föltétel teljesül. Ha az adatsorok nem tesznek eleget az említett föltételek egyikének sem, csak azt állíthatjuk, hogy az bizonytalan. Ha a 92 évet először a tizedik, majd ezt követően minden évben, amíg tíz nem marad, elvágjuk, akkor sok d ma x-ol kapunk. Ezen értékekből számított valószínűségi változókat a 3. és 4. összegző ábrák mutatják. Az összefoglaló ábrákból egyértelműen kitűnik, hogy a két vízmérce vízállás adatsora az elmúlt 92 év kisvizeit vizsgálva inhomogén. Ez azonban nem jelenti azt, hogy 6. ábra A 6. ábrán, Szolnok esetében a kis- és középvízszintek nagy arányú süllyedő irányzata észlelhető. Ezért, és a jobb érzékelhetőség kedvéért a legkisebb négyzetek módszerével is meg kellett rajzolni a trend vonalat. Szeged esetében a trendet a homogenitás vizsgálatban nap világra került okok miatt két részletben húztuk meg: 1975-ig teijedően, és azt követően. Ez látható a 7. ábrán, ahol rögtön meglepő eredmény is mutatkozik. Meglepő az eredmény, hiszen minden várttal ellentétben a vízszintek nem, hogy süllyedő, hanem enyhén emelkedő trendet mutatnak. Ennek okai nem feltétlenül egyértelműek. Ezért újabb vizsgálati lehetőségeket is feltétlenül át kell tekinteni.
