Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

5. szám - Kevéné Herczeg Mónika: Kisvízi szabályozások és vízjárásra gyakorolt hatásuk a Közép- és az Alsó-Tiszán

KEVÉNÉ HERCZEG M.: Kisvízi szabályozások a Tiszán 1.4114 > í— 1 rr . - - • J 1 A \ . A r •" ... /•— • C /fn 700 V 7 -vt Tt h > •V V -A JOO • V— H— \r—fr • M C iUi v4r,I J­-ioo vP . auo V A / V V J— 7. ábra A meg nem haladás valószínűségei A 92 év napi adatait igen nehéz lenne egyetlen vízál­lás-idősoron ábrázolni. Lehetséges volna ugyan minden évre vetítve külön-külön is, de annak nagy volna a hely­igénye. Ezért jobb és egyszerűbb megoldás a meg nem Ebben a vizsgálatban azt kell bizonyítani, hogy az összes adat hasonlóan viselkedik, mint a jellemzőek. Ehhez vágjuk a 92 évet 6 részre, így minden részben 15 év található. Ezekben a periódusokban külön-külön szá­molhatjuk az egyes vízállások meg nem haladási való­színűségeit, melyeket egy görbén ábrázolhatunk. Ha az így kapott hat görbe az együttes ábrán egymás alá, illet­ve fölé kerül, a vízállás változások irányzata megállapít­Vessünk pillantást a 8. és 9. ábrákra. Látható, hogy Szolnok esetében a kisvizek tartományában azonos gya­koriságoknál egyre kisebb és kisebb vízállás adatokat ol­vashatunk le az évtizedek előrehaladásával. Szegednél hasonló az irányzat, de az utolsó 15 év az akkor belépő törökbecsei duzzasztó kisvízszín emelő hatása miatt már 279 eltérő, egyezően a homogenitás vizsgálatban megállapí­tottakkal. A teljesség kedvéért még megvizsgáltuk az adatsorok eloszlás típusát is. A Gauss-closzlás Szolnok vízmércé­jén a megfelelő beosztású papíron ábrázolt egyenessel közelítésben igazolható volt, Szeged esetében azonban a törökbecsei duzzasztás miatt már nem. Összehasonlító statisztikai vizsgálat A most következő vizsgálatokat a hajóút viszonyok szemszögéből végezzük. A magyarországi vízi utak ki­használtsága nem kielégítő. Ennek talán az egyik ma­gyarázata, hogy a tiszai víziút minősége szakaszonként változik. A Közép-Tiszán a hajóút szélessége 50-80 m, mélysége 20-25 dm közötti. Kiskörétől egészen Martfűig legfeljebb a -40 cm vízállás fölött mondható, hogy a sza­kasz hajózható. Az alsóbb szakaszokon - a meder mé­lyebb beágyazódásából adódóan, valamint a törökbecsei duzzasztómű kisvízszín növelő hatása miatt - ismét má­sok a hajózás feltételei. 10. ábra A továbbiak jobb érthetősége kedvéért a 10. ábrán vázlatos vízállás-idősort mutatunk bc. A grafikonon az x-tengely az éveket, az ^-tengely pedig a vízszinteket tartalmazza, és ahol megjelöltünk a vízhiány szintjeként egy h alapszintet is. Az ábrán láthatók még az a, b, c betűk, amelyek ehhez a h szinthez tartozó vízhiányos időszakokat jelentik. Ezek közül jellemző adat lehet pl. egy tetszőleges évnek a leghosszabb vízhiányos idősza­ka, továbbá a vízhiányos időszakok (a+b+c) összege, valamint az évi vízhiányos időszakok száma (ez az áb­ránk példájában jelölt a, b, c esetében 3). A vizsgálatot természetesen több alapszintre is elvégezhetjük. Víiliiiwk ux. idaurtuuik tlosilisi A hajózás szempontjából fontos jcllcgadat, mekkora az az adott valószínűséggel leghosszabb időszak, ame­lyen át a hajózás szünetel. (11. és 12. ábrák). A 12. áb-

Next

/
Thumbnails
Contents