Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

4. szám - Kereszturi Péter: A vízellátó hálózatok műanyagai

228 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1996. 76. É VI" . 3. SZ.. egyidejűleg állandó hajlításnak teszik ki, az időt pedig a törésig mérik. A cső anyaga jó vegyszerállónak mondha­tó. A cső 6 m - es szálhosszban készül. 3.4. Csatlakozások, kötések, illesztések A műanyagcsövek különböző módon köthetők össze egymással, illetve más anyagú vezetékekkel. A. Azonos műanyag csövek illesztése Hegesztés A hegesztés műveletét a gyakorlatban kizárólag KPE, néha PP PB műanyag csövek esetében alkalmazzák. A műanyag csövek hegesztésének két alapvető fajtája van: - tükörhegesztés, - elektrofitting. A tükörhegesztés során a két csővéget tükörlappal megfelelő hőmérsékletre felmelegítik, majd ezután ezt eltávolítják, és a végeket megfelelő nyomás mellett ösz­szenyomják az előírásnak megfelelő időn keresztül. Az elektrofittinges hegesztésnél egy mufifal fogják közre az illesztendő csővégeket, amelybe elektromos á­ramot vezetve hő hatására történik a vezetéknek a muf­fal történő egybeolvadása, hegesztése. Tokos, gumi gyűrűs kötés PVC csövek csatlakoztatásakor elteijedten alkalma­zott megoldás. Néha az ÜPÉ csöveket is tokos karman­tyús kötéssel kapcsolják össze. KPE csövek is készültek már tokos kivitelben, de a gyakorlatban még kevésbé el­teijedtek. A csövek egymás közötti kötése a csövön formált tok és a tömítőgyűrű segítségével történik. A gumi gyűrűt a tok hornyába kell elhelyezni, és ezt követően a csövet a tokbakba be kell tolni. Ragasztás A ragasztással történő illesztést csak a NÁ20-NÁ110 átmérőjű PVC csövek esetében alkalmazzák. A csövek végét tisztító folyadékkal (széntetrakloriddal) kell meg­tisztítani, és után speciális ragasztóval bekenik a fitting belső felületét, valamint a csővéget. Közvetlenül a ra­gasztóanyag felhordása után kell a csövet elcsavarodás nélkül ütközésig bedugni a fittingbe. A művelet után 10 percig várni kell míg a ragasztó kissé megköt. Szorító kötés, HAWLE ISO fittingek Az a módszer a hőre lágyuló amorf műanyagokra al­kalmazható a NÁ20-NÁ125 tartományban. A csőanyag­gal homogén szorítókötés leglényegesebb része a szorí­tógyűrű, amely különböző termékeknél eltérő kialakítású (pl.: PLASSON, UPONOR stb.). A gyorskötő elemekről rendelkezésre álló 25 éves tapasztalatok nagyon kedve­zők. Előnye, hogy csőkötés bármikor felnyitható és is­mét elkészíthető (pl.: gumi gyűrű vagy szorítógyűrű cse­re). A csőanyagtól eltérő anyagot is tartalmazó oldható kötések közül a legelterjedtebbek a HAWLE ISO fittin­gek. Itt a kötőelemek fém szorítógyűrűi a víznyomás ha­tására érik el teljes reteszelő hatásukat. B. Műanyag cső csatlakozása más típusú műanyag csőhöz Más típusú műanyag csövek illesztésére legelteijed­tebben karimás kötést alkalmaznak, vagy szóba kerülhet fitting alkalmazása is (pl.: KPE-PVC csövek illesztés). HOBAS cső és KPE cső egymáshoz való kapcsolása i­dommal oldható meg. C. Műanyag cső csatlakoztatása más anyagú veze­tékhez Karimás kötés Műanyag csövek más anyagú vezetékekhez való csat­lakozásának elkészítésére használatosak. Ilyen kötéssel lehet csatlakozni idomokhoz (anyaga: göv), illetve sze­relvényekhez is (anyaga lehet göv, PVC). Előnye, hogy oldható kötést ad, de a korrózió veszélye fennáll. Speciálisan kialakított kötés PVC és azbesztcement összekötése esetén alkalmaz­zák a speciálisan erre a célra kialakított Gibault kötés. Hátránya a csavarkötés, amely korrodál. 4. Műanyagok vizsgálatainak szempontjai A kioldódott anyagok koncentrációja az ivóvízben rendkívül kicsi, amelyet hagyományos analitikai mód­szerrel meghatározni nem lehet. Mégis elengethetetlen a kis koncentrációban jelenlévő anyagok meghatározása, mivel több ezek közül a szervezetben kumunálódik vagy káros hatása összegeződik az idő folyamán. A gyártás és feldolgozás során alkalmazható alap-, segéd- és adalékanyagok un. pozitív listája hazánkban is összeállításra került, amelyet az Egészségügyi Miniszté­rium 3/1971 (VII. 17.) Eü. M. sz. rendelete tartalmaz. A listában nem szereplő anyagokat toxiko - higiéniás, al­kalmassági vizsgálatoknak kell alávetni, amelynek mód­ját szintén az előbb említett rendelet szabályozza. A sza­bályozás továbbá előíija, hogy ismertetni kell az engedé­lyezésre váró termék anyagösszetételét, az előállításhoz felhasznált anyagok megnevezését, a készítés technoló­giáját, és az elővizsgálatok eredményeit (Salaczné, 1981). A termék nem engedélyezhető amennyiben - a vízzel érintkezve a kioldódó anyagmennyiség a víz minőségét, élvezhetőségét károsan befolyásolja vagy e­gészségkárosodást okozhat, - illetve elősegíti a vízben lévő vagy a vízbe jutó mik­roorganizmusok megtelepedését, szaporodását (Salacz­né, 1981). 4.1. Vizsgálati módszerek, analitikai eljárások A műanyag bevonatok, csövek vizsgálatát desztillált vízzel, fővárosi hálózati vízzel, klórozott desztillált víz­zel és szénsavval telített desztillált vízzel végezték. Nap­jainkban már csak desztillált vizet használnak, mivel a többi víz esetében is hasonló vizsgálati eredményekre jutottak. Az áztató vízből - amelyben a vizsgálni kívánt termék is található - 1, 3 és 7 nap elteltével vesznek mintát, majd meghatározzák a savas oxigénfogyasztást és az összes szilárd anyagtartalmat. Meghatározzák az áztató vízbe kioldódott nehézfémeket, mint pl. ólom, ón,

Next

/
Thumbnails
Contents