Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)
4. szám - Kereszturi Péter: A vízellátó hálózatok műanyagai
KERESZTÚRI P. . A vízellátó hálózatok műanyagai 229 kadmium, króm. Valamint specifikus vizsgálatok történhetnek fenolok, aminők, formaldehidek, lágyítók és vinil-klorid monomerek kimutatására. Minden esetben vizsgálni kell az áztatóvíz organoleptikus tulajdonságainak változását, vagyis a víz ízét, szagát, színét. Amenynyiben az a felhasználás megköveteli 80 °C - on, desztillált vízben is el kell végezni az áztatásos próbát. Ha az áztatás során bármely vizsgált komponensre nézve a megengedettnél nagyobb kioldódást mérnek, az áztatást friss vízzel meg kell ismételni, így a kioldódás tendenciája is meghatározható. A kioldódott szerves-, és szervetlen anyagok meghatározására a klasszikus analitikai eljárások mellett az utóbbi időkben az áztatóvíz összes szerves szén (TOC) tartalmának mérését is bevezették. A nehézfémek, szerves anyagok, lágyítók, vinil - klorid monomerek kimutatása speciális eljárásokkal és eszközökkel történik (Salaczné, 1981). A kiértékeléskor a kioldódott anyag dimenziója lehet mg/l, vagy ahogy ezt a Német Egészségügyi Hivatal (BGA) álláspontja mutatja mg/m 2 d 4.2. Az eredmények higiéniás értékelése Az értékelést a magyar ivóvízminősítő szabványban előírt határértékek figyelembevételével végzik. Nehézfémekre - amelyek mérgező anyagok - vonatkozó határértékeket a 12. táblázat mutatja be (Salaczné, 1981). A műanyagból kioldódó nehézfémek értékelésénél tudni kell azt, hogy a legtöbb fém long-term hatású, azaz a szervezetben kumulálódva fejti ki egészségkárosító hatását. Ez különösen az erősen toxikus ólomra és kadmiumra vonatkozik. A csővezetékek esetében kell a legszigorúbban eljárni, mivel a csövek alkotják a vízzel érintkező összfelület nagyobb hányadát, míg a szerelvények, csőkötő idomok, tömítőanyagok csak a tört részt képviselik. A felület térfogat arányát figyelembe véve megállapítható az, hogy a kisebb átmérőjű csövek - amelyek a hálózaton többségben vannak - esetében kell az előírásoknak szigorúbbnak lenni, hiszen itt a relatív koncentráció jóval nagyobb lehet (Salaczné, 1981). A legkritikusabb vízhigiéniás a szempontból a PVC cső, mivel az ólom - szulfát, ólom - sztearát stabilizátorokból ólom oldódik ki, valamint monomeije a vinil klorid, amelynek mennyiségét 0,1 ppm alatt kell tartani. KPE csövek közül azok felelnek meg leginkább a követelményeknek, amelyeknek polimerizációja sugárzással történik. Jóval kedvezőtlenebb a tulajdonsága azon polietilén csöveknek, amelyek polimerizációját kémiai úton végzik (Salaczné, 1981). Ezen kívül a higiéniás minősítésnél mindig figyelembe kell venni az időfaktort is. Nem mindegy ugyanis az, hogy a víz egy adott felülettel mennyi ideig fog érintkezni (lásd: bekötővezeték, végág-hálózati vezeték, gerincvezeték). 5. Ellenállóképesség vegyszerekkel és egyéb közegekkel szemben A termoplasztokikus polimerek oldódása lassú, két részből álló folyamat: az oldószer-molekulák diffúziója először gél állapotot hoz létre, majd a tökéletes szolváltság elérése után a gél szétesik, polimer oldat keletkezik. Egyes esetekben azonban csak duzzadás jön létre, oldat nem keletkezik. Az oldhatóság szabályai: - Az amorf, töltés nélküli polimerek csak kémiailag és szerkezetileg hasonló oldószerekben oldódnak. - Az oldhatóság csökken, ha az oldandó polimer mólsúlya nő. - Az oldhatóság csökken, ha a polimer kristályossági foka nő, ezért a kristályos polimerek csak a kristályok olvadáspontja feletti hőmérsékleten oldódnak. Az oldószereket három csoportba osztjuk: - aktív oldószerek, - látens oldószerek, - hígítószerek. Az aktív oldószerek diszpergáló hatású csoportokat tartalmaznak, és erős szolvát burkot alakítanak ki A látens oldószerek csak egy másik oldószerrel képesek oldó hatást kifejteni. A hígítószerek oldó hatással nem rendelkező anyagok, amelyek az oldószerekkel minden arányban oldatot képeznek, és az oldószer-polimer oldathoz hozzáadhatok az oldott anyag kicsapódása nélkül {Kovács et al., 1979). 5.1 Poliolefinek ellenállóképessége A poliolefinek apoláros kémiai természetüknél fogva rendkívüli mértékben vegyszerállók. Ellenállnak sók, savak, lúgok vizes oldatainak még nagy koncentráció és 60, illetve 100° C hőmérséklet esetén is. Poláros, szerves oldószereknek (alkoholok, ketonok, éterek, észterek) szobahőmérsékleten ellenállnak, magasabb hőfokon esetenként duzzadnak bennük Alifás-, aromás és klórozott szénhidrogének általában már szobahőmérsékleten is duzzadást, szilárdságcsökkenést okoznak, magasabb hőmérsékleten ez fokozódik, sőt kis mértékű oldás is bekövetkezhet. Erősen oxidáló hatású savak (tömény salétromsav, óleum, krómkénsav stb.) és a szabad halogének megtámadják a poliolefineket. A következő táblázatban (13. táblázat) néhány gyakran alkalmazott anyaggal szembeni ellenállóképesség látható KPE és PP csövek esetében. A itt található adatok 60 napos, mechanikus terhelés nélküli vizsgálat eredményei (Tiszai Vegyi Kombinát, 1993). 12. táblázat Elemek Határérték [mg/l] Kadmium Cd 0,005 Ólom Pb 0,05 Cink Zn 1,0 Bárium Ba 1,0