Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

4. szám - Zilahy András: Az információs rendszerek feladata, felépítése és szerepe a magyar vízkészlet-gazdálkodásban

218 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1996. 76. ÉVI". 3. SZ

.. mással nem kompatibilisek, a/a/, az információcsere az egves rendszerek között nem mcgoldotl (eltekintve a kézi - manuális - adatcsere lehetőségétől, mely azonban egyáltalában nem tekinthető korszerűnek). A rendszerek adatforgalmának különbözősége pedig redundáns adatok gyűjtését, tárolását és feldolgozását teszi szükségessé, ami nagy mértékben megnöveli a rendszereket működtető szervezetek kiadásait. 3.1. Fejlesztési irányelvek Újabban elkészültek a vízügyi informatika fejlesztésének egységes irányelvei Ujjas et al., 1992.). melyet a következőkben lehet összefoglalni: © a vízgazdálkodási irányítás információs kiszolgálása. 0 a publikus, nem szakmai cclú információ szolgáltatás megalapozása. CD az informatikai fogadókészség fejlesztése. A fejlesztések jelenleg a tervezés stádiumában állnak, ezért eredményekről még nem tudunk beszámolni. 3.2. A KIM-konccpció A környezeti hatások előtérbe kerülésével elkészült az egcsz Magyarországot felölelő környezetgazdálkodási információs rendszer terve is. A Regionális Integrált Monitoring (UIM) magyarországi megvalósíthatósági tanulmánya a következő feladatokat tekinti elsődlegesnek (Csaiagovits. 1992.): © környezetgazdálkodás. 0 vészhelyzeti menedzsment. 0 regionális tervezés. A RIM-konccpció nemcsak a vízgazdálkodás, hanem nuis. a környezetgazdálkodással kapcsolatos szakterület tevékenységével is foglalkozik. A három főfcladal ellátására információs és kommunikációs technológiai vázszerkezet előkészítését tették meg. melyhez a következő feltételeket vették figyelembe: © felhasználói igények: - politikai döntés-előkészítés - közigazgatási feladatok - a nyilvánosság tájékoztatása. 0 közigazgatási szintek: - nemzetközi. - országos. - regionális. - megyei. - helyi (települési) szint. 0 funkcionális felosztás: - adatgyűjtés és -feldolgozás. - üzemeltetés. - információ-szolgáltatás, - adatcsere, kommunikáció. - a közigazgatás végrehajtási feladatainak támogatása. - a környezetvédelmi és regionális tervezés támogatása.- hosszú távú vészhelyzeti menedzsment - döntés-támogatás. - értékelés és előrejelzés. A RÍM koncepció az ágazatok közötti információs integráción alapul, és az integráció legfontosabb szintjének a régiót tekinti. A RIM megvalósításához választott modell a valós világot ökoszferára és technoszférára osztja fel. A/, ökoszféra a természeti elemek összessége, a tcchnoszféra pedig az ember alkotta létesítményeket jelenti. A rendszer a következő informatikai kategóriákat különbözteti meg: © védett környezeti értékek. © a tcchnoszféra elemei. 0 demográfiai információk, @ közös térbeli vonatkoztatási rendszer. © magas szintű menedzsment. © kategorizált információ-bázis, 0 környezeti adatkatalógus. A tanulmány keretei között előőzör felmérték a Magyarországon létező, környezetvédelemmel kapcsolatos adatbázisokat (ez került a "környezeti adatkalalógusba "). majd elkészítettek egy átfogó hálózattcrvct a RIM rendszer számára. A megvalósítás első lépéseként a rendszer prototípusának elkészítését javasolják, melyet egy vagy több mintaterületen lehetne beüzemelni. A RIM ajánlásai elsősorban a nemzeti, regionális cs helyi szintű hatóságok, továbbá egyes szakintezme/. ábra. Információs rendszerek ten'ezési módszerei