Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

4. szám - Zilahy András: Az információs rendszerek feladata, felépítése és szerepe a magyar vízkészlet-gazdálkodásban

ZILAHY A.: Az információs rendszerek feladata 219 nyék cs országos hatáskörű hivatalok tevékenységére irányulnak. A tanulmány hangsúlyozza a - különböző szintű - koordináció szükségességéi. Külön problémát jelent, hogy Magyarországon a törvényi szabályozás jelenleg még nem tisztázott, illetve változás alatt áll. és a hatásköri funkciók is átalakulóban vannak. 4. Az információs rendszerek tervezése Az IR-ck tervezésénél ma már komoly szakirodalmi háttérre és gyakorlati tapasztalatokra lehet támaszkodni (Blokdijk A. és Blokdijk P., 1987.. Meyer-Uhlcnried, 1977). Mindazonáltal, az is megállapítható, hogy napjainkban több tucat tervezési módszer is ismeretes, amelyek komoly módszertani viták alapját képezik. Az IR-ck tervezésének egy megközelítési lehetőségét az 1. ábra mutatja (Blokdijk A. cs Blokdijk P.. 1987.). Kétféleképpen közelíthetjük meg a tervezés kiindulási pontját: az egyik esetben azt vizsgáljuk. HOGYAN kell cselekedni az adott cél elérése érdekében, a másik esetben pedig azt. MIT kell lenni a kitűzött feladatok teljesítése érdekében. Az I. ábrának megfelelően a következő módszereket lehet megkülönböztetni. © A Project Menedzsment, mint kiindulási pont: Ezt a megközelítési módszert a kézikönyvek a tevékenységek, a tervezési, ellenőrzési és döntési eljárások hosszú listáival jellemzik. Ezen listáknak a szem előtt tartása a project menedzser számára nagy segítséget és biztonságot jelent az IR tervezésének folyamatában. Mindazonáltal cz a megközelítés nem ad semmiféle útmutatást a tervezőknek, az analitikusoknak és a felhasználóknak arra vonatkozóan, hogy miként haladjanak clőrc munkájukkal. A tervezési módszer kiválasztásával legtöbbször módosításokat kell végrehajtani a tevékenységi listákban, egyes tevékenységek nem léteznek az új módszer alkalmazásával, vagy más fázisban, más sorrendben kerülnek végrehajtásra. Ez a munka alapjait változtatja meg. a project vezetők pedig inkább eltekintenek az új módszerek bevezetésétől, csak hogy ne kelljen új tevékenységi listákat összeállítani. A megoldás az lehet, hogy a tevékenységi listákat a rcndszcrtcrvczési módszer kiválasztása után állítják össze. A tervezési, értékelési, ellenőrzési és döntési eljárások ezután maguk is sokkal pontosabban definiálhatók. ® Az adat, mint kiindulópont: Az adatkezelésen alapuló szemlélet az adatok menedzselésének nehézsége folytán került előtérbe. A legtöbb esetben az adatok redundanciája és inkonzisztenciája a legfőbb gond. melynek oka a szervezeti tevékenységek integrálásának szinte teljes hiánya. Ennél a tervezési módszernél az IR-hcz szükséges adatok megkeresése, az adattípusok és attribútumaik definiálása és egy adatmodell felállítása a kiindulási feladat az adattípusok közti összefüggések definiálása alapján. Mindez akkor történik megfelelően, ha a felhasználókat is bevonják ebbe a tevékenységbe. A modellt kcsöbb rcdundancia-mcnlcssé kell tenni, a kapcsolatok rcnds/.crct ki kell építeni és az adatbázist implementálni kell. Végül definiálásra kerülnek a felhasználók által végrehajtható folyamatok. A szervezeti tervezés (organizational design) nem tartozik a most vázolt tevékenységekhez, ami azt jelenti, hogy a szervezeti és felhasználói problémák nincsenek a kiindulási adatok közölt. Ezért jobb megoldást biztosít, ha az. adat megközelítést a szervezeti szemlélettel egvütt alkalmazzuk. Adatmodcllrc ugyanis mindenképpen szükség van. a kérdés csak az, hogyan jutunk cl hozzá. G) Rcndszcrszcmlélcl (Systems Thinking): Ebben a megközelítésben a tervezési folyamai végrehajtásánál úgy tekintünk a környező világra, mint egy rendszerre. A rendszert kölcsönös kapcsolatban álló entitásokból építjük fel. melyek egy halmaza a környezettel is kapcsolatban áll (2. ábra). 2. ábra: A RENDSZER absztrakt megjelenítése Entitásnak nevezzük a valós világ olyan, érdeklődésre számot tartó alapegységét, amely hasonló jellegű alapcgységrc tovább már nem boniható. A rendszerszemléletet l'cketc doboz modellként is felfoghatjuk: az input és output definiálásával a rendszert meghatároztuk. Természetesen a pontos definiálás érdekében rögzíteni kell azt az állapotot is. melyben a bemeneti és kimeneti adatokat meghatároztuk. Ebben a megközelítésben nemcsak a szervezeti tevékenységeket tekintjük rcnds/crkcnt. hanem az információt. az adatokat és a folyamatokat is. @ Funkcionális szemlélet (Functional Thinking): Itt az IR-t funkciók (függvények, feladatok) hierarchikus kapcsolatrendszerének tekintjük. Funkció alatt cgves inputok outputba történő transzformálását értjük. Először a rendszer egészének fcladalát definiáljuk, majd ezt részfeladatokra bontjuk. A fő különbség a rendszerszemlélet és a funkcionális szemlélet között az. hogy míg az előbbinél elsőként az inputok és outputok rendszerét definiájuk és csak azután magát a függvénykapcsolatot, addig az utóbbinál elsőként a függvénykapcsolat meghatározása a cél, és ezt követi a bemenő és kimenő adalok meghatározása. A különböző szemléletmódokhoz különböző tervezési stratégiák tartoznak. A gondos tervezésre jcllcm/ő. hogy