Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)
4. szám - Császár József: A Rajna folyó vízminőségi viszonyai – az Európához való csatlakozás csapdái
CSÁSZÁR .1.: A Rnjiia vmninöxcni viszonyul 201 A folyamatok leírására amint már mondottuk a trendek csak közelítő becslésként használhatók. így a változások talán jobban és szemléletesebben követhetők a koncentrációk éves atlagainak ábráin: '4 I Duna , Hcrítqirónló 7 Tif za, Táp* ) Sajö. So|o,nntp«l«r Rajna, lobilh w ip » x H li n K t. mi fő 2. ábra 3. ábra Az éves áltagos BOI s kon- Az éves átlagos P()j ' koncentrációk változása 1 Oiifm , lltrcqsnt'ilá 2 tinn. Inpí 5." Sfliö. Snjiwrnlptler V Rajna, lobilh > 5 » II 7» 10 IJ H HU 90 ~ centrációk változása 1 Oima. Hmeqirántó 2 Tina. lapi 3 Saió. Sa|<n«n:ptt«r Rajna. Lobilh 71 71 74 7| >0 II M H II »0 10. táblázat Az 1977-1988 évi átlagok trendjei a Rajna folyón a. Klcvc-liinunen b. Binunen-Lobith C11 = i" = IV1 g/m J s = KOI a 18,5 -0,339 11 0,47 16,2 2,49 b 22,6 - 0,455 11 0,63 19,7 2,46 BOl 5 a 4,55 - 0,111 11 0,72 3,83 0,54 b 4,95-0,156 11 0,69 3,94 0,78 Old. O, a 8,01 + 0,173 11 0,92 9,13 0,65 b 7,27 + 0,224 11 0,91 8,72 0,85 NII/ -N a 0,71 -0,035 n 0,72 0,48 0,17 b 0,93 - 0,047 11 0,81 0,62 0,20 N0 3 ,-N a 3,22 + 0,059 11 0,71 3,61 0,28 b 3,58 -1- 0,047 11 0,62 3,88 0,26 Ossz. P a 0,57 - 0,021 11 0,62 0,43 0,12 b 0,69 - 0,028 11 0,83 0,50 0,12 •I. ábra 5. ábra Az éves átlagos C 2 telített- Az éves átlagos NOj konségi % változása centráciák változása A 2-5.ábrákat a holland szakértők mérési eredményei alapján szerkesztettük - a mintavétel helye. Bimmen-Lobith. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni, hogy szignifikánsan eltérnek a németek állal Kleve-Bimmennél mért koncentrációktól. Nem érdemes c dolgot túlhangsúlyozni, de jellemző, hogy az összehangolt méréseknél is fellelhetők - a nagy valószínűséggel az ellentéles érdekekre, az ellentétes elfogultságokra is visszavezethető - az analitikai, eredmények közölli ellentmondások. Csak a rend kedvéért közöltük az 1977-1988 közötti mérési átlagok trendjeit, korrelációs faktorait, az átlagok állagait, és szórásukat (10. táblázat). Az elemi adatok, a statisztikák, a trendek eltérései semmit sem vonnak le a Rajna rehabilitációs program sikereiből, nem csökkenti nagyszerűségét, - de rámulatnak, hogy nem is olyan körnnyü a reánk zúduló adatok dzsungelében eligazodni, azokból a legalább többé kevésbé megbízható igazságlarlalmú információkat kiérlelni. Az évről cvre realizálódó átlagos koncentrációkat nagy mértékben befolyásolják a változó vízhozamok. A vízhozamokkal súlyozott koncentrációk - azaz az anyagáramok - viszont ki vannak léve a vízhozam változásokat kisérő egymást erősítő, gyengítő hatásoknak - ha pl. a vízhozam nő, a koncentrációkat csökkenti a növekvő higitás, de növeli a bemosódás, slb. -; ezért a biztonság növelése céljából célszerű a nagyobb időtartamok eredményeit összevetni. Ez indokolja a 6. láblázat elkészítését. A 10 éves mozgó átlagok és a "csúsztatod" trendek véleményünk szerint az igazságot megbízhatóbban tükrözik. A koblcnzi szelvény csúsztatott trendjei és mozgó átlagai azt igazolják, hogy a 70-cs evek első felében a Rajna szerves szennyezései még növekedtek, innen a nyolcvanas évek közepéig ugrásszerűen csökkentek, ám ettől kezdve a javulás megtorpant, a program kifulladt. Igazolják azon korábbi állításunkat is, hogy a foszfor formációk koncentrációinak változása nem kötődött a szennyvíztisztítók megvalósításához, a javulást e komponenseknél valószínűleg a mosószerek re vonatkozó előírások, tiltások szigorítása alapozta meg. (Ne feledjük, hogy a nagy polifoszfát tartalmú korszerű mosószerek az I főre jutó fajlagos szennyezést a foszforra vonatkozóan 2-3-szorosra növelték!) A nitrát szennyezés növekedése az utolsó évtizedekben mérséklődött, amihez nagyban hozzájárult az, hogy a nitrogén műtrágyák felhasználása magas szinten stabilizálódott. A Rajna mellékvízfolyásainak trendjei az előbbiekhez hasonlóan értékelhetők, s ez vonatkozik a francia-német határt átlépő Saar és Mosd folyókra is. Az Emscher külön eset. Erre a felszíni vizek minőségi kategóriái nem vonatkoztathatók, s vizét tisztított szennyvíznek kell tekinteni. A 18 in'/s közepvizhozam alapján ugyan nagyobb, mint a magyarországi Marcal, Zala, Kapós, 'Zagyva folyócskák, és kb. Ipoly nagyságrendű. Ezt mégsem érdemes dramatizálni, hiszen mcniiyiscgr alig haladja meg másfélszeresen a budapesti közcsatornákon a Dunába
