Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

4. szám - Császár József: A Rajna folyó vízminőségi viszonyai – az Európához való csatlakozás csapdái

193 A Rajna folyó vízminőségi viszonyai - az Európához való csatlakozás csapdái Császár József 1214. Budapest, Rákóczi F. u. 50-56 Kivonat: A Rajna folyón keletkezeti vízminőségi problémák története - az élővilág kipusztulása, majd újratclcpülésc - tanulságos azoknak az országoknak a számára is. amelyek az iparosításban cs a környezet védelmében később jutottak a Rajna vidékéhez hasonló helyzetbe. A vízellátás gyorsan növekvő igényei hamar felemésztették a források cs rétegvizek tiszta és szabad vízkészleteit. Az élővizek elszennyezésének gátat kellett vetni. A fejlett országok azonban csak akkor valósították meg környezetvédelmi létesítményeiket, amikor ezek beruházási, fenntartási és üzemeltetési költségeit az. iparuk már kitermelte, de addig sok ezer tonna szennyező anyagot ingyen bocsátottak a környezetbe. A kevésbé fejlett, felzárkózni szándékozó országok azonban a környezetvédelmi berendezések beruházási költségeinek .">0-100 %-os növekedésével kénytelenek számolni, s ez lényegesen csökkenti esélyeiket a gazdasági versenyben. A fejlett országok egy részében már létrehozták a környezetvédelmi eszközöket. Az. elmaradott országok szerves fejlődése így tovább torzul, hisz a csatlakozni kívánóknak diktált szigorú feltételek kiszolgáltatják a fejlett országoknak a fejletleneket A Rajna elszennyezésének, majd környezeti visszarendezésének tanulsága tehát számunkra nehéz és váratlan. Kulcsszavak: vízminőség, vízvédelem, környezetvédelem.. "(Johh felöl ül) nekem fütyöl, (Hal felöl ül) s nekem fütyöl: Elmehetnek." (Arany János: A fülemile) I. Szerves- cs növényi tápanyag szennyezés Hővezetés A Rajna 224,4 ezer km

2-es vízgyűjtő-területe alapján Európa nyolcadik, 1360 km-es hossza és 2200 m-Vs sokéves közepes vízhozama szerint hatodik legnagyobb vízfolyása. Ebben a tanulmányban azonban csak (a Bodenitó közvetlen vízgyűjtőjét leszámítva) a kereken 100 ezer km

2-es, a nyolcvanas években 31,4 millió lakosú németországi területtel foglalkozunk. Ide koncentrálódott ugyanis a környezet mérhetetlen pusztítása, a Rajna nyílt, ipari szennyvízcsatornává változtatása árán a "német gazdasági csodát" megteremtő nagyipar. A Rajna és mellék\nzfolyásai mellett a mi fogalmainkat meszsze meghaladó üzemóriások jöttek létre. A vízminőségvédelem szempontjából kiemelkednek közülük a szervetlen és a szerves vegyipar, valamint a cellulózipar művei. A kőszén és barnaszén vegyipari feldolgozása terén Németország nagy hagyományokkal rendelkezik. A kőszén kokszolás melléktermékének, a kőszénkátránynak az ipari hasznosítása alapozta meg a szerves vegyipar gyógyszerek, színezékek, stb. - kifejlesztését, és a szén eigázositásával nyert szintézisgáz a robbanóanyagok gyártásához szükséges salétromsav, majd a nitrogénműtrágyákhoz szükséges ammónia és salétromsav ipari méretekben való előállítását (llaber-Bosch szintézis). A második világháború idején a barnaszén volt a bázisa a műbenzin (Fischer-7 ropseh szintézis), és lepárlási terméke, a barnaszénkátrány, a különféle kenőanyagok termelésének. E hagyományok magától értetődően hozzájárultak a német gazdaság háború utáni felvirágoztatásához. Az évi 30-40 millió tonna kohókoksz előállításának melléktermékeit minden bizonnyal ma is hasznosítják, de a földgáz, a kőolaj termelés és felhasználás felfutásával, és a petrolkémia fejlődésével a szénnek mint vegyipari alapanyagnak a jelentősége aláhanyatlott. E folyamat ritmusa olvasható ki a statisztikákból: 1960-ban az NSZK 448, 1965-ben 2798 és 1970-ben már 9000 millió m

3 földgázt termelt. A kokszolásnál és a szén elgázosításánál kellemetlen melléktermékként több-kevesebb gázvíz keletkezik. Ennek max. 20 g/l-es fenol tartalma az ipari hasznosítás szempontjából kevés, környezet szennyezésként pedig igen sok. A szén eigázositásával nyert szintézisgáz háttérbe szorulását igazolja vissza a Rajna fenol szennyezettségének az alakulása is. A holland szakértők a német-holland határon - Bimmen-Lobith - 1970-ben még 83 g/sec fenol anyagáramot regisztráltak, de ez 81-ig a következő trend szerint változott. T„ = 70,7 - 4,874 n, r = 0,88, M= 39,0 g/sec, vagy más dimenzióban. T

n = 6108 -421 n, r = 0,88, M = 3370 kg/nap. Az 1970. évi 7,2 t/nap fenol szennyezés tehát dinamikusan, a 12 év átlagára vonatkoztatva évi 12 %-kal csökkent. A fenol szennyezés tényleges alakulását, kifulladását szemlélteti a Rajna és a Duna 1970-81 közötti fenol koncentrációinak idősora az I. ábrán. I. ábra A fenol koncentrációinak idősora