Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

3. szám - Bartha Lajos: A reformkori felmérések műszerei

BARTHA I,.: A reformkori felmérések műszerei 191 A gellérthegyi egyetemi csillagvizsgálóban már meridián távcső és átmeneti műszer váltotta fel a falikvadránst, míg ismétlőkörök vették át a hordozható kvadránsok szerepét (Bartha, 1984). A műszereket Reichenbach tervezte, ő készítette az akkor nagy pontosságú osztott köröket is. az optikai alkatrészeket pedig Fraunhofer csiszolta. A műszerek közül itt csak a geodéziai jellegű "nagy" és "kis" vertikális ismétlőkört említjük. Az előbbi. 98 cm átmérőjű vertikális osztott körrel szilárdan beépített műszer volt. míg az utóbbi, 48 cm-es - azaz 18 hüvelykes - körátmérőjű eszköz felső geodéziai célokra volt alkalmas. Igen érdekes összehasonlítani a XVIII. és XIX. sz. elején gyártott, azonos rendeltetésű szögmérő műszerek leolvasási pontosságát. Mikoviny Sámuel 1720 körül készített. 3 láb körsugarú (kb. 1 méteres) kvadránsának leolvasási pontossága 10 ívmásodperc volt (Deák, 1987. p. 82). Fél évszázaddal utóbb. J. Sisson egri hordozható kvadránsán, amelynek körsugara ugyan csak közel 3 láb (2 láb 8 hüvelyk = 83 cm) a közvetlen beosztás élessége 20 ívperc, nóniusszal 1 ívperc olvasható le, míg a csavarmikrométer kb. 6 ívmásodperces mérési pontosságot enged meg. Három évtizeddel utóbb, a gellérthegyi kisebb Reichenbach-kör amelynek átmérője csupán a fele az előbbi műszerekének, 5 ívperc élességű osztással rendelkezik. nóniusszal 4 ívmásodperc olvasható le, és a mérési pontosság okulár mikrométerrel még növelhető. Érdemes most már azt is szemügyre venni, hogy több mint három évtizeddel később, 1840-46 között, a külföldi intézmények és műhelyek szempontjából jól tájékozott Nagy Károly (1797-1868) bicskei magánobszervatóriuma számára mely cégektől és milyen felsőgeodéziai műszereket szerzett be: 18 hüvelyk körátmérőjű ismétlőkör (vertikális kör),a bécsi Christian Starké-tól, (körátmérő = 47 cm), 18 hüvelyk osztottkör-átmérőjű (47 cm), 28 vonal objektív átmérőjű (7.3 cm) hordozható meridián távcső, Starkétól, 12 hüvelyk (32,6 cm) vertikális körű, 8 hüvelyk (21 cm) limbuszkörrel felszerelt nagy teodolit, Starke és Kammerer, 10 hüvelyk átmérőjű (26 cm) ú.n tükörkör a berlini Pistor és Martens cégtől, Dipleidoscop (2 db) a bécsi S. Plöss\.ő\. 1844-ből; ez a kis műszer a Nap delelésének megfigyelésére szolgált, Troughton gyártmányú szextáns, Gambey gyártmányú szextáns. Mollineux-féle dobozkronométer, hordozható, kardán felfüggesztésű, Dent-féle dobozkronométer (Jelitai, 1941). Az itt szereplő műszerkészítő műhelyek mindegyike vagy a korának, vagy a későbbi éveknek hírneves cége volt. A londoni Dent, Troughton, illetve a párizsi Gambey és Mollineux mellett figyelemre méltó a bécsi műhelyek gyártmányainak feltűnése. Itt természetesen figyelembe kell venni, hogy Nagy Károly a bécsi Műegyetemen végezte tanulmányait, s ugyanott az idősb Starke műszerészként dolgozott. Ugyancsak Bécsben kötött barátságot az optikus Simon Plösellcl is, akinek műszereit széles körben - még az Egyesült Államokban is! - propagálta. (Érdemes itt megemlíteni, hogy Starke és Plössl jelentős támogatást kapott Simon Stampfer (1792-1864) bécsi műegyetemi professzortól, aki nagy mértékben hozzájárult a geodéziai műszerek fejlesztéséhez.) A bécsi gyártmányok elterjesztésében azonban a legnagyobb szerepe nyilván a cs. k. Katonai Geográfiai Intézet fölméréseinek és alapvonal kitűzéseinek volt Ugyancsak az ausztriai gyártmányokat használták a II. József íülM szervezett, és 1815-ben újjá alakított Építési Igazgatóság mérnökei is. A katonai felmérések (1763-87 és 1806-69), és az Építési Igazgatóság vízrajzi felméréseihez egységes előírást dolgoztak ki és nagyjából egységes felszerelést biztosítottak (Borbélv-Nagv, 1932. Pachhoffer. 1937, Károlyi. 1960. XIII. f). A módszerek és eszközök alkalmazásának, kiválasztásának elterjesztésében természetesen legnagyobb szerepe a mérnökképző iskoláknak volt. így már 1763-ban a piaristák szenei "Gazdasági Kollégiumáéban (Collégum scientiarum politico-oeconomico cameralium) fontos helyet kapott az elméleti és gyakorlati felméréstan (Fináczy, 1899). A nagy fellendülés azonban a Magyar Királyi Tudományegyetem "Mérnökképző Intézeté"-nek (Institutum geometrico-hydrotechnicum) létesítése jelentette, ahol 1782-től 1850-ig 1275 gazdasági, földmérő és vízépítő mérnök kapott oklevelet (Szögi, 1980). A XVIII. sz. végén és a XIX. sz. elején a középiskolai oktatásban is helyet kapott a felmérési alapismeret. A reformkor számos matematikai vagy geometriai tankönyvében találhatunk jól kidolgozott, láthatóan gyakorlati munkán alapuló fejezeteket a kataszteri felmérés végrehajtásáról, ill. a térképezés alapfogalmairól. Csupán példaként említjük Gegő József A dolf (1746-1812) kolozsvári líceumi tanár "Elementa geometricae" (A mértan elemei) c.. Pesten 1808-ban megjelent tankönyvét, amelyből elsajátítható a kisebb telkek kitűzéséhez szükséges ismeret. Utóda a kolozsvári líceumban Hornyay Ambrus Ádám volt (1791-1852), akinek "Compendium geometricae practicae" (A gyakorlati mértan összefoglalója. Kolozsvár, 1832) c. kézikönyve még az erdélyi szász iskolákban is használatos volt. A tankönyv útmutatást ad a mérőasztal használatára, a pontos iránykitűzésre, sőt ismerteti a szintezés - szintkülönbség mérés - és a háromszögelés műveleteit is. Ugyanilyen elterjedt volt. főként a magyarországi evangélikus iskolákban. Kováts Martiny Gábor Pál (1782-1845) "Compendium matheseos purae ..." (A tiszta matematika összefoglalása ...) c. tankönwe is, amely 1823 és 1842 között négy kiadásban jelent meg, valamint az 1843-ban megjelent "Oeconomiae niralis compendium" (A mezei gazdaság foglalata) c., ugyancsak földmérési útmutatást is tartalmazó iskolakönyve. Az iskolai könyvekhez viszonyítva aránylag szerényebb az egyetemi szintű útmutatások és kézikönyvek száma. Igaz. hogy a kor szokásai szerint a hallgatók főként jegyzetek alapján vizsgáztak, ehhez járultak a földmérők gyakorlatai, amelyekről sok emlékünk maradt A m. kir. Tudományegyetem Mérnökképző intézetében főként Petzelt József (1805-1850 ?) vezetése alatt. 18411848 között végeztek sok gyakorlati felvételt. A gyakorlatok során használt eszközök nyilván befolyásolták a