Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)
3. szám - Bartha Lajos: A reformkori felmérések műszerei
180 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1996. 76. É VI". 3. SZ.. 1967). Szerencsés módon előkerült a műszerek egy részének gyártási elszámolása is, amelyből kitűnik, hogy a nagyobb kvadráns ára 157 font és 4 shilling, a falikvadráns költsége 530 font 2 shilling volt (Bartha, 1989). Összehasonlításul megemlíthetjük, hogy akkoriban James Bradley, az akkor már hírneves angol csillagász fizikai előadásaiért évente 395 fontot kapott az oxfordi egyetemen, míg a greenwichi segédcsillagász egy esztendei járandósága 24 font és lakáshasználat volt. Látható, hogy a nagyobb méretű, nagy pontosságú műszerek ára akkor sem volt csekély. így nagyra értékelhetjük, hogy amikor Bogdanich Imre Dániel csillagász-geodéta (1762-1802) 1798-1801 között megkezdte az országos alappont-hálózat felmérését, br. Podmaniczkv József egy Hadley-féle tükörszextánst, gr. Széchényi Ferenc pedig egy Josias Emery által készített kronométert ajándékozott az egyetemnek. Ezek voltak egyúttal a pest-budai Királyi Egyetem első modern műszerei. Bogdanich egyébként egy másfél láb sugarú, francia gyártmányú kvadránst használt; ebből kiderül, hogy az egyetemen a XVIII. sz. végén már franciaországi eszközöket is rendeltek (Bartha, 1987). Az 1790-es években felszerelt gyulafehérvári Batthyány-csillagvizsgálóban ugyan csak főként angliai gyártmányú eszközöket szereztek be. Gyártóik. Jonathan Sisson, Jesse Ramsden, az optikai alkatrészeket Peter Dollond készítette (Bartha, 1991). Lényegesen más műszer típusokkal és más műhelyek neveivel találkozunk a XIX. század első felében alapított új obszervatóriumokban. A pest-budai Királyi Egyetem ódon várbeli csillagvizsgálója a múlt század elején már teljes felújításra szorult. József nádor hathatós támogatásával és a Helytartótanács hozzájárulásával az egyetem tanácsa 1805-ben felszólította Pasquich János adjunktust (1753-1829) utóbb obszervatórium-igazgatót, hogy tegyen javaslatot az új, korszerű műszerek beszerzésére, továbbá egy modern csillagvizsgáló felépítésére. Pasquich javaslatai és elgondolása alapján épült fel 1813-15 között az egyetem gellérthegyi csillagvizsgálója, az "Uraniae" (Kelényi, 1929, Bartha, 1981.). Pasquich János európai tanulmányútjai során alaposan megismerte a különböző csillagászati és geodéziai műszer típusokat és a gyártó cégek kínálatát. Eléggé merészen, de helyesen, az akkor még tekintélyes angliai műhelyek (pl.: Troughton, Cary) a korábban alig ismert müncheni Mathematisch-mechanísches Institut Utzschneider, Reichenbach, und Lienherr 1804-ben alapított műszergy árhoz fordult, E cégnek dolgozott 1807-től a zseniális optikus, Joseph Fraunhofer (1787-1826), A müszertervezö Georg. v. Reichenbach (1772-1826) és optikus Fraunhofer tevékenysége alapvetően befolyásolta az optikai-finommechanikai műszergyártást (Reikher, 1990. p. 144-177). Ennek az átalakulásnak és fejlődésnek előzményeihez tartozik, hogy a XVIII. sz. második felében a nagy fokmérések (a Föld méreteinek meghatározására) és az egyes országok részletes térképészeti felmérései megmutatták a "hagyományos" mérőeszközök - kvadránsok, cirkumferentorok, graphométerek, magasságmérők - hiányosságait, pontatlanságait és használatuk nehézkességét. A mérnökök és műszer tervezők egyrészt új megoldások, eszköz típusok kidolgozásával, másrészt a fokbeosztások, műszer-skálák beosztásának fokozott finomításával, illetve a beosztás leolvasásának tökéletesítésével igyekeztek a pontosságot fokozni. A nagy, nehezen szállítható kvadránsok helyett megjelennek a teljes (360 fokos) osztott körrel ellátott un vertikális körök, majd - T. Mayer gondolatát tovább fejlesztve - J. C. Borda (1733-1799) és a párizsi É. Lenoire (1744-1832) megszerkeszti az ismétlőkört. A nagy teljes körök (vertikális körök) és a mozgatható kvadránsok fejlesztése nyomán kialakulnak a modern teodolitok, amelyek gyorsan kiszorították a pontatlanabb (bár olcsóbb) szögtárcsákat és magasságmérőket (Smidt. 1986. Bennett, 1987). Mint már említettük, az akkor még domináló angol műszergyártás mellett már a XVIII. sz. közepén megjelenik az európai piacon az augsburgi Brander cég, a Breithaupt család pedig 1762-ben létesít műhelyt Kasselben. Nem sokkal később Bécsben is megalakul az első nagyobb finommechanikai és optikai műhely, Johann Chrístoph Voigtlander (1732-1779), majd fia, Johann Friedrich Voigtlander (1779-1859) vezetésével. Bár Voigtlander később Braunschweigbe települt át. a bécsi optikus-hagyományokat tanítványa, Georg Simon Plössl (1797-1868) folytatta. Tevékenységüket hathatósan támogatta a híres bécsi Műegyetem (Polytechnikum). (Reikhert, 1990, Wurzbach). A német-földi optikai és finommechanika ipar legfontosabb felvirágoztatója azonban a müncheni Matematikai-mechanikai Intézet és az ehhez csatlakozó (máig fennálló) benediktbeureni üveggyár volt. Joseph Fraunhofer máig ismert optikai tevékenysége mellett döntő volt Georg Joachim von Reichenbach zseniális műszer tervezői munkássága. Első jelentős találmánya egy tökéletesített körosztó gép volt, amely egyúttal a fokfelosztás másolására is szolgált. Ugyanakkor műszer konstrukciói nemcsak korszerűbbek, könnyebbek, de stabilabbak is voltak a korabeli angliai és francia gyártmányoknál (Parragh, 1934, Reikher, 1990). Az Utzschneider-Reichenbach-Liebherr cég gyártmányai hamarosan utánzókra találtak, így a bécsi Műegyetem műszerésze, Chrístoph Starke (1794-1865) és fia Gustav (1832-1917) konstrukciói szemmel láthatóan Reichenbach hatása alatt készültek. Lényegesen önállóbbak a hamburgi Repsold műszerkészítő dinasztia gyártmányai, A párizsi Henry P, Gambey (1787-1847) és a bécsi Edmund Kraft (1824-ben létesítette műhelyét) már Cpbb konstrukciókkal gazdagította a műszergyártást A német műszeripar előretöréséről azért szóltunk bővebben, mivel a nagyobb asztrogeodéziai. és a tömegesen használt terepi felmérő eszközök zöme e cégektől került hazánkba. A megrendelések sorát, mint említettük. Pasquich János nyitotta meg, amikor a müncheni gyárban készítette a budai csillagvizsgáló műszereit Ez volt az Utzschneider-Reichenbach-Fraunhofer-Liebherr műhely első nagy megrendelése, amint azt inaga Utzschneider írta Fraunhofer felett tartott emlékbeszédében. így hát e később világhírűvé vált cég felfedezésében nagy érdeme van Pasquich Jánosnak (Bartha, 1981).
