Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

3. szám - Bencze Géza: Somogy megye mérnöki hivatala – a 19. század első felében

IJKNCZ.E U.: Somogy megye mérnöki hivatala a 19. században 171 bályozási munkálataiba, s a létrejött szabályozó társulatban a vármegyét képviselte. Az általa, mint megyei első mérnök, valamint társai - Brechter Ferenc Eszterházy uradalmi és Hofstatter Tamás Széchényi uradalmi mérnökök - által elkészített terv lett az alapja a folyó szabályozásának mind az első (1807-19), mind pedig a Beszédes József királyi biztossági mérnök vezetésével végzett Sárvíz - Sió - Balaton - Kapós vízrendszer 1820-35 közötti Kapos-szabályozásának. Nagy és mérnöktársai az idő rövidsége miatt a területről mérnöki felmérést nem készítettek a lecsapolásban érdekelt birtokosok elé beadott tervezethez. A Kapos-szabályozás kiviteli tervével már egyedül a megyei mérnököt bízták meg, aki az elkészített térképvázlatához az alapadatokat Krieger Sámuel 1776-os. az említett vízrendszer lecsapolási tervéhez készített térképéről vette át. A megye mérnöke a rendezési tervet a finanszírozó földbirtokosok igényeinek és érdekeinek figyelembe vételével készítette el. nem feledkezve meg a folyó és mellékvizei mentén sorakozó nagyszámú gátas malom jövőjének gondjairól sem. Ez utóbbiak voltak - mivel sok esetben közvetlenül a folyó fő ágára épültek - a szabályozás fő akadályozói. Ennek ellenére, a rendezést úgy kellett elvégezni, hogy a malom-tulajdonosi jogok ne szenvedjenek csorbát. Nagy József ezt azzal oldotta meg. hogy a tervezett 3 öl szélességű főcsatorna mellett - az esetenként az egy kilométernél is szélesebb mocsár kiszárítását is elvégző - egy és két öl szélességű oldalcsatornákat tervezett (a Kaposvárig tartó szakaszig) a mocsár két oldalán, részben a mellékvizek torkolatainak rendezése, részben pedig a főcsatorna mentesítése végett 4 Az 1808 márciusában megtartott Kapos-szabályozási egyezségen Nagy József megyei mérnök már nem vehetett részt, mivel 1807 telén a Dráva melletti munkáknál szerzett betegsége következtében elhunyt. Nagv Józseftől mindössze két darab jelzett kéziratos térkép található a Somogy Megyei Levéltárban. Mindkettő 1800-ban. vagy akörül keletkezett. Az egyik egy község határkérdését, a másik egy megyebéli vízimalom helyzetéi tisztázza. Több korai, a 18-19. század fordulóján a megyében is működött mérnök kezenyomát őrző térképet ismerünk, hogy csak Eisenhut György József Kneidinger Antal, Deharre Antal, Brechter József, Eperjessv István, Lang Ferdinánd kamarai, segéd- ill gyakorló mérnököket említsük, a megyében munkálkodó uradalmi alkalmaztatású földmérők mellett. Felsőbüki Nagy József kora egyik legjobb hazai megye-térképének megalkotásával szerzett magának rangot. s a korai Dráva-szabályozási tevékenysége mellett más téren végzett tevékenységéről, életéről szinte semmi biztosat nem tudunk. Megyei mérnöktársai - részben a drávai kamarai mérnökök, ill. az uradalmakban alkalmazott 8-10 mérnök elsősorban térképezéssel, úrbéri birtoktérképek készítésével, uradalmi gazdasági épületek tervezésével és építésirányításával voltak elfoglalva. Somogy, mint a Dél-Dunántúl utakkal leggyengébben ellátott megyéje, az utak karbantartásával, építésével a megyei főmérnökét alig foglalkoztatta. A megyéből kifelé mutató - s Nagykanizsa. Pécs és Dombóvár felé növekvő forgalmú - igen rossz minőségű megyei közutakon gyenge forgalom zajlott. Az útépítéshez semmilyen alkalmas anyaggal nem rendelkező megyében az egyetlen főútvonalnak számító, nagyjából a Balaton déli partján - Fehérvártól Kanizsára - futó postaút is kiépítetlen, és az év jelentős hányadában szinte járhatatlan volt. Annak ellenére, hogy az igen zárt piacú megye birtokosainak alapvető érdeke volt minél gyorsabban bekapcsolódni a regionális kereskedelmi forgalomba, ezért alig tellek valamit. Többet foglalkoztak a szomszédos megyék és mérnökeik a megyei határterületek közlekedési gondjaival, mint maga a megyei első mérnök, akinek pedig feladat- és hatáskörébe tartozott a vármegye közigazgatási területén az utak. hidak, töltések és gátak építése és fenntartása is. A drávai munkálatokra igencsak figyelő Helytartótanács Nagy József halálát követően azonnal utasította a vármegyét, hogy a megye mérnöke által a Drávánál használt kincstári tulajdonú eszközöket haladéktalanul szállítsák be Barcsra. Az eszközöket - közte a megyei tulajdoniakat is - Börötzjv Antal drávai királyi bizlossági mérnök gyűjtötte össze 5. A Nagy .József halálával megüresedett tiszti földmérői hivatalt felajánlották a megyében ez idő tájt dolgozó nyolc mérnöknek (uradalmi mérnökök: Brechter Ferenc - Kaposvár, Eperjessv István - Nagybajom. Fehérpataki András - Kéthely. Hofstetter Tamás - Csokonya. Kótzián József - Nagybajom, Meizner Pál - Kaposvár, Nagy Imre - Sellye, magánmérnök: Végh Sándor - Nagybajom), akik azonban az inkább több munkával, mint fizetséggel járó megyei tisztet visszautasították. A megyei tiszti mérnöki állást egyedül az Eszterházy hercegség zalai (alsólendvai és lenti) uradalmainak fiatal földmérője, Török Ferenc - aki diplomáját 1801-ben szerezte meg az Institutum Geometriáimban - pályázta meg Széchényi Ferenc főispánhoz írott levelében. Mivel mind Zala. mind pedig Vas megye főmérnökétől (Kenedits József keze alatt töltötte le gyakorló mérnöki idejét) jó véleményt kapott, nemessége és diplomája megyei közgyűlési kihirdetéséi követően letett hivatali esküje titán a főispán 1808. május 9-én Török Ferencet nevezte ki a megye tiszti földmérőjének. Töröknek lakhelyéül először a Kaposvárhoz közeli Szomajomban lévő régi vármegyei tulajdonú házat, majd 1809-től a tapsonyi volt vármegyeháza épületéi biztosították. Ebben lakott haláláig, sőt azt követően 1843-ig mind özvegye, mind az 1809-ben már itt született és ugyancsak mérnökké lett Miklós fia itt lakolt. A hivatala elfoglalása utáni első teendője a Drávánál elhunyt elődje mérnöki eszközeinek és térképeinek öszszegyűjtése volt. A térképeket a királyi biztosság nem adta át Töröknek, az összegyűjtött megyei tulajdonú eszközöket pedig Török nem vette át, mivel azokat igen rossz állapotban találta. Rögtön kérte is a vármegyét, hogy az eszközöket kijavíthassa, továbbá kérte egy sor műszer beszerzését. A megyegyűlésen is felolvasott levele jó bizonyságul szolgál arra. hogy legalább hozzávetőleges képet kaphassunk a megye egyik - a maga korában is igen fontosnak tartott - hivatalának nem cppen a legkedvezőbb állapotáról. Török somogyi mérnöki működése két korszakra osztható. Az 1822-ig tartó elsőben főként a Kapós és