Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

3. szám - Bencze Géza: Somogy megye mérnöki hivatala – a 19. század első felében

170 Somogy megye mérnöki hivatala a 19. század első felében Bencze Géza 2120. Dunakeszi, Barátság u. 19. Kivonat: Hazánkban a 18. század végén a főbb mérnöki gyakorlati terület mindegyikét művelnie kellett a megyei mérnöknek: értenie kellett az építészethez, a folyószabályozásához, a vízépítéshez, a földméréshez és a térképezéshez. Somogy megye első tiszti mérnöke, a létrehozott megyei földmérői tisztség első viselője kb. 1775-től felsöbüki Nagy József volt. aki kora egyik legjobb hazai megye-térképének megalkotásával szerzett magának rangot Követte őt a tisztségben 1808-tól Török Ferenc, aki a Kapós és Dráva szabályozásokban jeleskedett. 1833-tól Vörös László, és Török Miklós folytatta vezető szinten a megyei földmérői hivatali tevékenységet, míg a hazai műszaki fejlődés a 19. század közepétől újabb irányokba nem fordult. Kulcsszavak: vízügyi történelem, mérnöki szaktevékenység, folyószabályozás. A inegve északi határát kijelölő Balaton és mocsarai, a nyugati határán fekvő Ormándi berek, a déli határát jelentő szabályozatlan Dráva, valamint a megye közepétől keletre tartó Kapós mocsarai, a regulázatlan patakok és malomcsatornák nemcsak a rendszeres közlekedés, a kereskedelmi forgalom kialakulását akadályozó tényezők voltak, hanem egyben kijelölték a megyében dolgozó földmérők legfontosabb feladatait a 18. század 60-70es éveitől mintegy másfél évszázadon át. A hazai gyakorlatban a 18. század végére kialakult, főbb mérnöki gyakorlati terület mindegyikét művelni kellett a megye mérnökének, értenie kellett az építészethez, a folyószabályozásához és a vízépítéshez, a földméréshez és a térképezéshez. A vármegyékben, így Somogyban is igen nagy szükség volt képzett, bár valamiféle diplomát is csak később szerzett földmérőkre. A Institutum Geometricum felállításával és a mérnökképzés megindításával a helyzet alapvetően megváltozott, bár a 18. század végén a praktizáló földmérőknek csak a kisebbik hányada rendelkezett diplomával. Tanult mérnökre a megyének égetően szüksége volt, részben a Mária Terézia uralkodása alatt megkezdett vízszabályozások, másrészt pedig a rendezetlen birtokviszonyok felszámolása végett. Az sem volt mindegy, hogy rendelkezik-e a megye egy olyan tanult közhivatalnokkal vagy sem, aki az uradalmak által végzett földméréseket, malomgát-építéseket, út-karbantartásokat, stb. szakértelemmel ellenőrzi, vagy tovább él a korábbi időszakok e téren volt meglehetősen nagy szabadossága és birtokosi önkénye. Somogy megye első tiszti mérnöke, a létrehozott megyei földmérői tisztség első viselője felsőbüki Nagy József volt. A bécsi hadmérnöki akadémián végzett, ahol alapos mérnöki ismeretekre tett szert. Ezeknek a birtokában is - kilépve a hadseregből - 1770-ben kamarai mérnöki állást vállalt. Minden bizonnyal részt vett az ezen időtájt bizonytalan lépésekkel megkezdett Balaton Sió - Sárvíz - Kapós vízrendszer első szabályozási és Balaton-lecsapolási munkálataiban, mivel 1771-ben Somogyban dolgozott, amikor is felmérte a Hunyadi grófok Balaton parti kéthelyi és balatonújlaki birtokait. 1780ban a Dráva menti királyi biztossági felmérési- és szabályozási munkálatokban vett részt, s a folyó Gyékényeshez közeli Répás-szigetének térképét készítette el Nagv József minden bizonnyal már az 1785 körüli évektől betöltötte a megyei tisztet, bár a 18-19. század fordulójáig tevékenysége szinte teljes egészében ismeretlen. neve is csak az uradalmi földmérők által készítell térképek ellenjegyzésében fordul elő. A 19. század első éveit elsősorban a drávai regulációs munkálatok melleit töltötte. Ezekben az években se szeri se száma azoknak a vármegyei feliratoknak és jelentéseknek, a helytartótanácsi leiratoknak és utasításoknak, amelyek a Dráva vizének valamilyen rendezésével kapcsolatosak. Elsősorban a felfelé haladó hajózó (hajóvontató) utakat kellett rendben tartani a felfelé haladó sószállítás miatt. Az 1805 és 1808 közötti években a hajóvontató út tisztogatása, a sodorvonali rendben tartás, az uszadékfák és a parti bedőlt fák eltávolítása elmaradt, a Légrádig tartó hajóvontató út használhatatlanná vált 2. Nagy József e munkákban megyei utasításra vett részt, mintegy a drávai rendezésre időszakosan kiküldölt királyi biztosság munkáját segítendő. Kihasználva katonai- és kamarai térképészeti kapcsolatait, s minden bizonnyal hozzáférve az I. katonai térképfelvétel adataihoz, készítette el a megyének a maga korában igen kiváló térképét. A Széchényi Ferenc főispán utasítására, az ő, valamint a megyei rendek anyagi támogatásával 1802-ben a Gottofridus Prixner által metszett és Bécsben kinyomtatott - kb. 1: 180.000 léptékű térkép azóta is Somogy legrégibb ismert megyetérképe. Az útépítésekkel és -karbantartásokkal kapcsolatos tevékenységéről is rendelkezünk adatokkal, ugyanis egy 1807-es felmérése alapján a megyei közgyűlés elé terjesztette a megyebéli postautak felmérését és annak alapján készített térképvázlatát. Ennek eredményeire, valamint az országosan már elkezdett háromszögelési mérésekre alapozva, a megyei közgyűlés a II. József-féle katonai felmérésnél részletesebb és pontosabb vármegyei topográfiai leírás elkészítésére bizottságot rendeli ki. amelyben a megyében munkálkodó uradalmi mérnökök mellett Nagy József megyei mérnök a vezető szakértői feladatokat kapta 3. E munkák mellett bekapcsolódott az 1807-ben. a Kapós somogyi szakaszának mocsár-lccsapolási és vízsza-