Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

3. szám - Dóka Klára: Vízépítők, földmérők, útépítők: mérnökeink a 18. század végétől a polgári forradalomig

DÓKA Klára: Vízépítők, földmérők, útépítők. . resztül vezetett az út. Az 1830-tól aktuálissá vált szabá­lyozásra Vásárhelyi Pál két tervet dolgozott ki. Az első szerint a víz alatti sziklarobbantásokkal kell csatornát létesíteni, ahol a hajók akadálytalanul közlekedhetnek, a másik szerint pedig zsilipes csatornát építve a vizet a sziklák felett kellett volna felduzzasztani 5 2 A felméréssel összefüggő vízimunkálatok lényege a szintezés volt. melynek első példáival Magyarországon az 1770-es évektől találkozunk. Sax Zakariás már 1779­ben szintezett a Maroson és szükség volt c munka elvég­zésérc a Ferenc-csatorna építésénél is. 1815-től a dunai hajóutak felmérését ugyancsak a szintezéssel kötötték össze. Mivel a felvételek nem voltak egységesek. 1818­ban az uralkodó gyakorlati jellegű utasításokat adott; meghatározta a méretarányt, a keresztszelvények egy­mástól való távolságát stb. A korszerű szintezési munka megindulása Huszár Mátyás nevéhez fűződik. Ő is az Institutum Geometri­áimban szerezte képesítését, majd hosszabb külföldi ta­nulmányutat tett. 1815-ben a Főigazgatóság mérnöke­ként Lúgosra majd Nagyváradra került és 1823-ra ké­szült el a Körös-. Berettyó vidék szintezésével. Munka során a térképészek Lipszky országtérképét használták kiindulásnak, majd háromszögelést végeztek és a budai csillagdától kiindulva a II. József kori felmérés Szolnok­Mindszent-Algyő alapvonalához jutottak el. 1820-ban a helytartótanács kérésére Huszár Mátyás szabatos szinte­zési utasítást készített. A Körösöktől - a munkálatok folytatásaként - Huszár a Dunához került, ahol 1827-ig végeztek a háromszöge­lési mérésekkel. Az új főigazgató, Rauchmüller 1828­ban I ásárhelyit bízta meg - az elkészült helyszínrajzok alapján - a szintezés végrehajtásával. Vásárhelyi 1833-ig dolgozott c területen, majd feladatai az Al-dunához szó­lították. A Duna-mappációt végül Hieronymi Ottó Fe­renc irányításával fejezték be. A Tisza felmérése az 1830 évi árvíz után került napi­rendre. és - mint jeleztük - 1833-ban. Lányi Sámuel ve­zetésével indult meg. A mocsaras partok miatt a munka igen sok nehézséggel járt, de 1845-re így is elkészültek vele. A felmérések eredményei alapján állította össze Vásárhelyi szabályozási tervét, mely a meder kanyarula­tainak átvágását tekintette alapelvnek. Mint a szakiroda­lomból ismeretes, a szerző már nem kapcsolódhatott be tervének megvalósításába, meri 1846-ban hirtelen meg­halt 5 3 Megyei és uradalmi mérnökök A 19. század első felének áttekintése során foglalkoz­nunk kell c két területen dolgozók munkásságával is, ki­emelve az útépítésben és a vízszabályozásban betöltött szerepüket, mely az ismertetett központi szervezet tevé­kenységéhez. a műszaki irányítás fejlődésének megfele­lően igen sok szállal kapcsolódott. A megyei mérnökök igen fontos tevékenysége erede­tileg és ebben az időszakban is az utak építése, karban­tartása volt. 1844-ig e tevékenységben - ahogy a vízi­munkálatoknál - a közmunkának 1844-ig döntő szerepel játszott. Ekkor a törvényhozás meghatározta illetve kor­155 látozta az c célból igénybe vehető munkaerőt, ami mind­két területen átmeneti nehézségeket oko/.oll. A 18. század végén a legfontosabb utak Horvátor­szágban épültek, és a tengerhez való kijutást biztosítot­ták (pl. 1774: József út Károlyváros és Zcngg. Károly út Károlyváros és Porto Ré között). 1810-ben elkészült az ország áttekintő úttérképe, majd az 1825/1827 cvi or­szággyűlésen határozták meg a további fejlődés irányait Az ősi. Buda és Bécs közti országút már a kö/.cpkortól nagy jelentőséget kapott, dc még a 19. század közepén sem volt minden időszakban jól járható. A hegyes-dom­bos vidéken az építkezésekhez rendelkezésre állt a kő. de az Alföldön az új utak létesítése az építőanyag szem­pontjából nehézségekbe ütközött. A Duna-Tisza közén egyáltalán nem volt rendes út. A legfontosabb ország­utak - a török kori hadiutak nyomán - az Alföld és az E­szaki-középhegység találkozásánál Miskolc. Kassa felé. a Tisza mellett Pest-Szolnok-Szeged, illetve S/.olnok­Debreccn-Nagyvárad vonalon, a Dunántúlon pedig Veszprém-Szombathely irányában vezettek Fontos út haladt az Aldunához, északi irányban a bányavárosok felé. sőt átépült a 19. század elején néhány nemzetközi útvonal is Galicia. Csehország irányában 5 4. 1848-ban 2082 km érintett út szelte át a szűkebb értelemben vett Magyarországot; tehát a mai fő közlekedési utak kezde­ményei gyakorlatilag mind megvoltak 5 5. A 19. században az út- és vízépítés területén dolgozó megyei mérnökök szinte valamennyien az Institutum Geoinctricumból kerültek ki Témánk szempontjából kö­zülük az alábbiakat említhetjük: Bogovich Károly (Zemplén m.). Mócsy (rvörgy (Pest m.). Kenedits József (Vas m), Hermann Miksa (Bihar m), Bodoky Károly (Békés m ). Markmüller József {Heves in.). Bosky Lajos (Bereg m.). Bedekovics Lőrinc (Jászság) stb. A várme­gyéknél kialakult patriarchális viszonyok következtében sok helyütt apáról fiúra szállt a mérnöki tisztség. Ilyen volt például a felsoroltak közül a Bodoky. Markmüller. Bosky. Bedekovics család. A megyei vezetéssel való összefonódás természetesen a munka akadályozója is le­hetett. de pozitív volt. hogy a családi hagyománnyal e­gyütt átöröklődött a szaktudás, a hclvismerel. sőt a ma­gántulajdonban lévő eszközök és műszerek jórésze is. A helyismeretnek nagy jelentősége volt a megyei mérnökök által végrehajtott vízimunkálatokban, melyek közül ezúttal a mappációkra érdemes felhívni a figyel­met. Bogovich Károly Zemplén megye mérnöke sikerrel hajtotta végre 1818-1821 között a Bodrog és eredővizei­nek szintezését. A munkát itt Várady Pál. a Főigazgató­ság adjunktusa kezdte meg. dc hamarosan átadta a me­gyei mérnöknek, aki folyamatosan bekapcsolódon. Bo­govich érdemei között megemlíthető, hogv a felmérést előzmények nélkül, jó színvonalon végezte cl. vízrajzi leírást és 1822-ben szabályozási tervet is készített, me­lyet a helytartótanács elfogadott 5 6. A Rába felmérése, melyet három megyei mérnök ­Hegedűs János, Király György, Kenedits József hajtott végre, már kevésbé volt problémamentes. A Győr. Sop­ron, Vas megyét átszelő folyónál gondot okozott az c­gyes módszerek megválasztása, a mérés kezdőpontjának kijelölése, és az elkészült térképlapok összekapcsolása is. Az eredményeket a Főigazgatóságról kiküldött Kccz-

Next

/
Thumbnails
Contents