Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

3. szám - Dóka Klára: Vízépítők, földmérők, útépítők: mérnökeink a 18. század végétől a polgári forradalomig

156 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1996.76. .ÉVI',3. SZ kés Károly revideálta, ő készítette el a vízrajzi leírást és - mint már említettük - 1833-ban a szabályozási tervet is" A megyei mérnökök a harmadik terület, a középílészet terén a vizsgált időszakban csupán statiszta szerepet kaplak. A középületek tervezését - a korabeli általános építési gyakorlat szerint - a megyei vezetőség nem mérnökökre. hanem megfelelő elméleti tudással rendelkező neves építőmesterekre bízta. így például a Pest megyei vármegyeháza átalakításánál Hofrichter József cs Zitterbarth Mátyás tevékenykedett, a Fejér megyei egyik tervezője Pollack Mihály volt, a Heves megyei Gerl Mátyás. a nógrádi Kasselik János tervei alapján épült. Hasonlóan építőmesterek állították össze a fontosabb epületek terveit a földesurak és az egyház számára, és így az uradalmakban dolgozó mérnökök tevékenysége elsősorban a földmérésre, és a kisebb jelentőségű, helyi vízszabályozásokra korlátozódott. A földméréseket az 1832/1836 évi országgyűlésen elfogadott úrbéri törvény is indokolta, mely lehetővé tette az eddig közös használatú legelők elkülönítését. Bár az osztozkodás a polgári forradalomig csak az ország néhány településén fejeződött bc. a törvény az úrbéri felméréseknek új lendületet adott. Ennek egyik példájával a pccsi székesegyházi birtokon találkozunk, ahol Gyenes .János uradalmi mérnök Bosta. Piskó. Hertelcnd, Barátúr. Bodolya stb. helységekről készített új ábrázolásokat

5

8. Voltak olyan birtokosok is (pl a pannonhalmi bencések), akik 1836 után kizárólag úrbérrendezési feladatokra vettek fel mérnököt, az Institutumban 1833-ban végzett Tóth Mihály személyében. A 19. század első felében építkezések kezdődtek a pusztákon, mivel azok területét a földesurak a korábbi legeltetés helyett igyekeztek intenzívebben hasznosítani. A szántóföldi művelés, kertgazdálkodás, az istállózó állattartás megkövetelte, hogy a béresek, cselédek az egyre bővülő majorokba költözzenek. A telepítéshez és a gazdasági átálláshoz a mérnökök közreműködésére, a puszták felmérésérc. beosztására volt szükség. Fejérváry Ferenc. a Károlyi család mérnöke ilyen célból készített térképeket Sámson pusztáról. Királyság, Bökény, Szentgyörgy. Derekegyháza kertésztelepekről'

5

9, Győrv József a Batthyány uradalom mérnöke Újnépről, Újudvarról

6

0, Harangozó János Péthegy és Inota pusztákról

6'. Mész .József Szegedi Péter az esztergomi érsekség alkalmazottja Csém. Csörgő. Bálványszakállas területéről

6

2. Kober József a kalocsai érsekségen Kéles. Szelencsc, Kerek pusztákról stb.

6

3. A kamara mérnökei közül meg kell említeni a 19. századból azokat, akik széküresedés alkalmával az egyházi birtokon dolgoztak. 1815-ben Nagy István mérte fel a győri püspökség erdőterületeit, az esztergomi érseki birtokon 1820 körül Gaull Pál és Polacsek szintén az erdők számbavételére fordított gondol, a kalocsai érsekség területein pedig 1818-1821 között Tippely Ferenc, Steiner Károly, Kratochwill Mátyás az erdőkön kívül pusztákat is térképezett. Munkájuk eredményeit 95 szép kiállítású rajz őrzi

6

4. A vallásalap birtokain is dolgozott a 19. század első felében néhány érdekes személyiség. E birtokrészek egyik fonlos területe volt a püspökladányi uradalom és Cegléd mezőváros. 1838-ban a korábban leégeti város rendezésérc meghívták Csanád megyéből Giba Antalt. aki rövidesen maga mellé vette Uerrich Károlyi is

6> 1839-től mindketten Püspökladányban dolgozlak, ahol különböző felmérési, telepítési feladatok megoldása mellett megásatták a Makkodi-csatornát. és fonlos egyéb vízszabályozási munkát végeztek

6

6. A Körösök és Berettyó vidékén egyébként több uradalmi mérnök is bekapcsolódott az itt folyó vízrendezésekbe. Köztük kiemelhetjük ifjú Tessedik Sámuelt, aki a szintezéshez is értett, és több. Kis-Sárréten keresztül haladó csatorna tervezése fűződik nevéhez

6

7. A birtokosok szolgálatában álló mérnökök közöli sajátos helyet foglalt el a szakirodalomból jól ismert Beszédes József. O azonban, mint ismeretes, nem az egves földesurak szolgálatában állt. hanem a birtokosok sajátos szövetségeinek, a vízszabályozási társulatoknak megbízásából dolgozott. Nevéhez fűződik - többek közölt - a Nádor-csatorna megépítése Fejér megyében, melyről 1825-ben készített beszámolót, és a Fehér-Körös Malom-csatornája. melyet legjobb munkájának tartanak Ennek átadására 1842-ben került sor. Utóbbi csatorna működése csak úgy valósulhatott meg. ha a Fehér-Köröst is szabályozzák. Itt Beszédes József jelentős mederrendezési munkát végzett, és 1846-tól élete végéig minden idejét az itteni társulat és Arad megye szolgálatában töltötte

6

8. Mini a vízügyi szakirodalom részletesen tárgyalja, a társulati mozgalomnak Széchenyi 1845 évi tiszai körútja adott lendületet. A megalakuló szervezetek igényelték a mérnökök segítségét. Vásárhelyi szerepét a kisebb szervezeteket összefogó Tiszavölgyi Társulatnál Keczkés Károly vette át. Az egyes osztályokon dolgozó mérnökök legtöbbje a tiszai térképészek közül került ki (pl. iápay János, Bar la Sámuel, Fodor János. Képessv József stb.

6

9). de itt találjuk Bodokv Károly. Békés megyei és Herrich Károly uradalmi mérnököt is

7

0. Rövid összefoglalónkat kitekintéssel zárjuk. Arra a kérdésre keresünk választ, mi lett a jól szervezeti, megfelelő képesítéssel és gyakorlattal rendelkező, jórészt hazai származású műszaki gárdából az egész ors/ágol megrázó polgári forradalom és szabadságharc után? Ha a különböző címtárakat, archontológiákat vizsgáljuk, látható, hogy a reformkori "nagy nevek" eltűntek a névsorokból. főként a vízépítés vonatkozásában. A mérnökök egy része idős kora miatt a további munkáknál már nem jöhetett számításba: pl. Zelenka Lajos, Berger .József Tomsich Domokos, és ide számíthatjuk az 1852ben elhunyt Beszédes Józsefet is. Sokakai vonzoll a középítészet, ami a polgári átalakulásnak megfelelően egyre nagyobb méreteket öltött. E területre került például Perlherg Gusztáv, Barla Sámuel. Igényelte a mérnököket a vasútépítés is. ahol - többek között - Ringer .János. Hieronvmi Ottó Ferenc nyert alkalmazást. Vargha János, aki a Hajózási Igazgatóságon lett I ásárhelyi utódja, a szabadságharcban vállalt szerepéért nem kapott állást, és hasonló sorsa volt Lányi Sámuelnek is. Keczkés Károly Bécsbe került a kereskedelmi minisztériumba, és a magyarországi építési ügyek felügyelője lett. 185.3-ban bekövetkezeti halálakor ide követte őt Tenczer Károly, míg Liedemann limit Horvátor-