Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

3. szám - Deák Antal András: A reformkor mérnöke: Vásárhelyi Pál

134 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1996. 76. ÉVI". 3. SZ.. "Azt tapasztaltam például, hogy néhány katona anélkül, hogy egyetlen rajzot is látott volna a múlt évben - őszin­tén ki kell mondanom Vásárhelyi valamennyi művét és munkáját haszonta­lannak. túl költségesnek stb. tartotta; sőt azt állítják: mindazt, ami az ő tervében jó, részben a csajkásoktól. részben pedig a határőröktől kölcsönözte (!) - hogy szé­pen fejezzem ki magamat" 1 9. 1833. július 24-én Andreas Schneller táborszernagy Széchenyi kérésére 14 útlevelet küldött Vásárhelyi Pál és hat mérnöktársa - Kecse Ferenc, Wolfram József, Waisz József, Schumanka József, IVester Károly, Todor Miklós -. valamint segítőik számára, akik olyan vad te­rületre mentek dolgozni, ahol még az sem volt tisztázva, hogy melyik országhoz tartozik. Munka- és életkörülmé­nyeikről Kecse Ferencnek egy későbbi, Széchenyihez írt - utólagos bérpótlékot, ill. kárpótlást sürgető - leveléből értesülünk: "...31. júliustól 20. novemberig 833....nagy részént őszi időt. egy falombokkal összve font kunyhó­ban töltvén el. a lég minden viszontagságainak, egészsé­günk nem csekély veszélyeztetésével, s léterőnk érezhető fogyatkozásával ki valánk téve... Vaskapu zuhatagin leg­féltőbb kincsünkkel, életünkkel játszottunk - játszottunk, mert a ránk bízott munkának bevégeztét a hazára nézve annak köztiszteletet érdemlett Nagy Fia hasznosnak vél­te, s kívánta, mely két nevezett. Haza és Nagy Fia, a könnyen nyaktörő veszedelmeket előttünk játékképekké varázslá..." 2 0 A viziút építésével párhuzamosan a Duna bal partján el kezdték építeni a vontató utat, a híres Széchenyi-utat, melynek - különösen olyankor, amikor a hajók a túl ala­csony vízállás miatt nem tudtak közlekedni -, az áruszál­lításban is nagy szerepet szántak. A vontató- és kereske­delmi út tervét, mely Báziástól Orsován keresztül Tur­nu-Severinig 122 km hosszan futott a Duna bal partján, természetesen ugyancsak Vásárhelyi készítette. Hihetet­len frissességgel láttak munkához. Már július 31-én Szé­chenyi az Oláh-Hlyr Határőrezredtől a mérnökök és munkások számára azért kért szállást, mert Plavisevicza és Ogradena között a sziklafalak robbantásával az út é­pítése elkezdődött 2 1 Kezdetben az al-dunai építkezésekhez Vásárhelyinek a Cs. Kir Havasalföldi-Illir ezred adta a munkásokat 20 krajcáros napidíjért. Ezek azonban a vízzel kapcsolatos munkákban tapasztalatlanok voltak és gyengék. Ezért arra kérte Széchenyit, hatalmazza fel, hogy a munkához szükséges munkaerőt szerződésszerűen vehesse fel. Híj­jával volt azonban kőműveseknek is". Vásárhelyi munkájával Széchenyi nagyon meg volt e­légedve. "Hűséges honfitársa" aláírással Orsováról au­gusztus 24-én a következő sorokat írta: "...Nem marad más hátra, mint Önt arra kérni, vigyázzon, nehogy a buzgalom és a megerőltetés kárt tegyen Önben; Ő kirá­lyi Fenségnek Önre és szolgálataira továbbra is szüksége lesz - és én azt nagyon jól tudom, hogy a magyar ember, ha önérzetét meg nem sértik és tiszteletben tartják, nem az eltunyulással. hanem a túlzott buzgalommal szokott vétkezni. Ön közvetlenül hazánk felvirágzásán és naggyá válá­sán fáradozik, többet nem mondok, ez lebegjen azonban mindig szeme előtt, és tehetségével és barátságával tá­mogassa az én jó szándékú fáradozásaimat" 2 3 Augusztus 31-én Széchenyi megbízására Fehértemp­lomba ment. hogy a mészégetést, a támfalak borításához szükséges kváderkövek. kőlapok elkészítéséi megszer­vezze, valamint a nélkülözhetetlen kőműveseknek a helyszínre szállításáról gondoskodjon 2 4. így ;i Moldova közelében lévő Alibegben két gyakorlott mészégetői veti fel, a szvinyiczai kőfaragókkal tárgyalt, cs Süttő környé­ki mesterek szerződtetését tervezte az őszre. 12 kőmű­vessel lőportár és szertár építését kezdte el. a Moldová­ból jött 5 kőművessel pedig a bélés és támfalak helyét tisztíttatta meg. Az útépítéshez nélkülözhetetlen tégla készítésének helyéről és áráról is tájékozódott. A telel a/, építőanyagok előkészítésére és beszerzésérc szándékozik felhasználni. Természetesen nemcsak a vízi-, hanem a szárazföldi út építése előtt is gondos szintezési munkákra voll szük­ség:. "A Duna bal partja a szomszédos tereppel együtt a havasalföldi határtól lefele Csernecig... az 5 mérföldnyi szakasz, szintezése teljesen befejeződött" - jelenti Széche­nyinek. "Ezzel együtt a szemben lévő jobb pártol egé­szen csendben, anélkül hogy feltűnést keltettünk volna, papírra vetettük... Végül mindkét part hosszában és a fo­lyammederben számos pontot szondáztunk, a balparton partszclvényeket is mértünk. A szondázás folyamán Tra­jánus lerombolt hídjának 14 pillérjére akadtunk: mivel ez a tény is érdeklődésre tarthal számot, megbíztam a felmérést készítő mérnököket, hogy a pillérek pontos he­lyének rögzítése érdekében keresztszelvényeket is készít­senek." Levelét egy érdekes hírrel zárja: "A (cserncci) városi elöljáróság határozata szerint az újonnan felépí­tendő piac főutcája a Széchenyi nevet kapja, cs Méltósá­godat megajándékozzák a főtéren egy 20 öl széles. 40 öl hosszú házhellyel fáradozásának örök emlékéül egy o­lyan vállalkozásért, melynek sikerétől jólétük és keres­kedelmük felvirágzása függ .." 2\ Szeptember 29-én Johann Mclczel mérnöktől kapotl levelet Vásárhelyi 2 6 Az útépítéshez szükséges nagy mennyiségű lőpor beszerzésének gondjairól ír Előbb Moldován. majd Temesvárott tagadta meg a Terülel i Tüzérparancsnokság a szállítást. Pedig "november köze­péig a kazáni robbantáshoz, valamint a két szerződéses robbantócsoportnak még 20 mázsa robbanóanyagra van szüksége..." - panaszkodik. 12 nap múlva hiába várták vacsorával Melczelt, mert öngyilkos lett 2 Azért azon­ban. hogy a halott hozzátartozóit a még nagyobb fájda­lomtól megkímélje Vásárhelyi, azt közölte, "hogy a bi­zottság megállapítása szerint a halál neme nem tételez fel szándékosságot" 2 8. Vásárhelyi minden ügyében nem mint alkalmazott, hanem mint jó gazda kereste a legjobb, a leggazdaságo­sabb megoldást - ami nem mindig a legolcsóbbal jelen­tette. Mégis előfordult, hogy nem ennek megfelelően bántak vele. Széchenyinek írja panaszát, vele vitatkozik: "...miért én, bocsásson meg Méltóságod, miért én vál­laljak nagyobb felelősséget, mint amennyit az állam minden egyes polgárától elvár? Ki fog pl cgvéb cselek megnevezésétől eltekintve, a havasalföldi illír halárcz­red területén a közelmúltban lezajlott árvízben összetört hidakért. utakért, bélésfalakért és egyéb vízi építménye-

Next

/
Thumbnails
Contents