Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)
3. szám - Deák Antal András: A reformkor mérnöke: Vásárhelyi Pál
DEÁK A. A.: A reformkor mérnöke, Vásárhelyi Pál 133 ben - egy új. mégpedig osztrák alapítású társaság alakult. a híres Donau Dampfschiffahrts Gesellschaft (DDSG). azaz a Duna Gőzhajózási Társaság (DGT), mely ugyancsak csődbe ment volna, ha ügyét Széchenyi István föl nem karolja. Tény. hogy a Dunán megjelent az új csoda, a gőzhajó, s ennek biztos víziútra volt szüksége. A folyó medrét meg kellett tehát tisztogatni a fatörzsektől, tuskóktól és a hajózó útba telepített hajómalmoktól. Ezt a munkát végezte hát Vásárhelyi "dicséretcsen", de nemcsak ezt! A Tudományos Gyűjtemény" és a "Figyelmező" lapjain egyre-másra jelentek meg írások a természettudomány és technika területéről. Vásárhelyi ezeket nemcsak figyelemmel kísérte, hanem maga is elküldte cikkeit. " Könyv-vizsgálat" címmel Gerstner Ferenc könyvét ismertette, Beszédes irodalmi tevékenységét bírálta a "Próba vizsgálat Beszédes Urnák a Tudományos Gyűjtemény 1830-dik esztendei IV, V. Vl-ik köteteiben kiadott Próba értekezéseiről" c. írásában. 1831. március 4-i dátummal a "Königl. Rath und Landes Ober Bau Director"-tól, Rauchmüllcr von Ehrensteintől, kapott levelet. Benne a mappációs mérnökök munkáját vezető Vásárhelyit megdicséri, mivel a "hiheletlcn mennyiségű" rajzot a tél folyamán nagyszerűen elkészítették. melyről a nádort is értesítette. Elismerése jeléül Vásárhelyi napidíját 5 fiorénára emelte' 4. 1832. márciusában egy áttekintő szép térképet rajzolt az Esztergom-Soroksári Duna szakaszról a mappáció során mért adatok felhasználásával 1 5. Ugyanez év májusában - nem tudjuk pontosan milyen indíttatásból - egy, az 1815. év decemberében a Dunán keletkezett jégtorlasz! ábrázoló, térképet másolt 1 6. A helyszínrajza Dunának kb. a mai Er/.sébet-hídtól a Csepel-sziget északi csúcsáig terjedő szakaszát és keskeny parti sávját ábrázolja. Szemléltetően mutatja, milyen krónikus veszélyt jelentett már az 1838-as árvíz előtt is a Csepel-sziget északi csúcsa fölölti zátonyos Duna szakaszon beálló jég. A Pestet elpusztító nagy árvíz okozója ugyanis éppen ezen a szakaszon keletkezett jégtorlasz volt... Mindemellett természetesen folytatta a Duna módszeres felméréséi. Amikor a mappációs munkák vezetését átvette, hátra volt még a hajózásilag is és politikailag is legkritikusabb rész. nevezetesen a Pétervárad-Orsova közötti, több. mint 120 km-es hosszú mederszakasz 7-8 zuhataggal és zátonnyal és egy csomó politikai nehézséggel, inivel a jobb part szerb, ill. török fennhatóság alá tartozott. Márpedig ahhoz, hogy a partok és a víz szintjének lejtését, a víz mélységét és sebességét, a meder rejlett sziklazátonyait pontos keresztszelvény-rajzokon rögzíthessék. mindkét partra szükségük volt. 1832-ben még csak a hossz-szelvény készült el (Lángenprofil der Donau von Moldova bis unterhalb des Eisernen Thores...). Ez idő tájt találkozott Széchenyivel. Széchenyi, akinek küldetése és vállalt feladata az volt, hogy a gőzhajóknak a keleti piacok felé utat nyisson a hirhedt al-dunai zuhatagokon keresztül is, a hajózási felügyelőt, aki egyben a felmérési munkák kiváló vezetője is volt. megkerülni. mégha akarja, sem tudta volna. így aztán amikor 1830. június 24-én a "Desdemona"-ra keresztelt bárkáján az Al-Duna zúgóin át a Fekete tengerig hajózott, szerét ejtette, hogy terveiről Vásárhelyivel is eszmét cseréljen. Ettől kezdődően kapcsolatuk egyre szorosabbá vált. úgy annyira, hogy a végén leveleiben már barátjának nevezi Vásárhelyit, ami az arisztokratikus tartózkodásáról híres grófnak Vásárhelyi iránti nagyrabecsüléséről ékesen tanúskodik. A közgazdász-politikus és a mérnök gyümölcsöző munkakapcsolatának példáját adták. Ismeretségük és barátságuk mindkettőjük életet erősen meghatározta. Széchenyi sikerei ugyanis teljes mértékben függtek attól, hogy talál-e olyan szakembert, aki terveit műszakilag képes megoldani, másfelől Vásárhelyit is a Széchenyi által bizalommal vállára tett nagy feladatok emelték kortársai fölé. Egyelőre azonban még Vásárhelyi végezte a inappáció szokásos munkáját. Tevékenysége azonban nem merült ki a rábízott feladat mechanikus végzésében: "Az cgyébként, hogy ezen személy kitűnő tudományos előmenetele által a magasabb alkalmazási kategóriákban használhatóságát illetően a legszebb reményeket keltette. és hogy ő ezen magasabb képzettségének hasznosságát mindenben, mind a vízépítés magasabb ágazataiban, mind pedig az útépítés tudományában, a királyi Építési Igazgatóságnak benyújtott több fontos tervezetében már korábban bizonyította, többi között a Magas Hivatalnak egy ide vonatkozó. 2056.sz. 1830. december 22-i hivatalos előterjesztéséből is kitűnik; ezen képességeket és ismereteket a nevezett mérnök időközben a legmagasabb szolgálat és a haza hasznára buzgalommal és kitartással tovább fejleszteni fáradott. és erre való tekintettel ől a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta" 1 7. A törökök érthető akadékoskodása következtében azonban megtorpantak a felmérési munkák az Al-Dunán A meder letapogatásához u.i. kötelet kellett volna a kél part között kifeszíteni, amit nem tehettek, mivel az orsovai pasa megtiltotta, hogy a fennhatósága alá tartozó partra lépjenek. Ezt a politikai természetű akadályt Széchenyi, mini királyi biztos távolította el. Míg ő diplomáciai manőverekkel volt elfoglalva, addig Vásárhelyi terveket készített a Duna bal partján építendő kereskedelmi és vontatóút építéséhez, valamint a Duna kritikus al-dunai szakaszainak hajózhatóvá tételérc. Ezekben a célokban szerencsésen találkoztak a Birodalom és a Duna Gőzhajózási Társaság érdekei. Ezért aztán a pénz is biztosítva látszott. Széchenyihez írt leveleinek dátuma alapján ítélve cgészen november közepéig Pancsova volt Vásárhelyi "főhadiszállása". 1833. július 10-én terjesztette Széchenyi elé az "Izlási Duna-rohanásnak hajózási tekintetben lehető igazítását tárgyazó" tervét azzal a kéréssel, hogy neve elhallgatásával azokat a "nagyobb tapasztalású" vízépítők elé tárja, mert "észrevételeiket és ellenvetéseiket" tudni óhajtotta"*. Gondolatait, melyek gondos közel vizsgálaton, vízsebesség-, mélység- és szélesség-inéréscken alapultak, ábrán is illusztrálta. Amikor Vásárhelyi szép elképzeléseit és lelkes tervezgetését olvassuk, nem is sejtjük, hogy napjait az irigységből és szakmai féltékenységből táplálkozó kellemetlen áskálódások és rágalmazások keserítették. Már július 19-én, tehát mindjárt a kezdet kezdetén. Széchenyi a Nádorhoz küldött beszámolójában erre is kitér