Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)
3. szám - Deák Antal András: A reformkor mérnöke: Vásárhelyi Pál
132 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1996. 76. ÉVI". 3. SZ.. súlyt kapotl. Egyre-másra születtek meg a messzire tekintő tervek. Mikoviny Sámuel (1700-1750) a Tiszát a Dunával, azt a Balatonon át a Drávával összekötő víziutat tervezett. Egyik tervében pedig a Rábán keresztül déli irányban a Drávába torkolló csatornát álmodott meg. A Dunát a Tiszával való összekötésre pedig öt terv is született. Ezek közül Balla Antalé (1791) Szolnokot óhajtotta összekötni Pesttel, Vedress István (1805) Szegedtől Dunaharasztiig vezette volna csatornáját, míg Beszédes József (1837-ben) Csongrádról szeretett volna az Alföldet átszelve Pestre hajókázni. Ezek az álmok azonban sohasem valósullak meg. Faúsztatás, hajózás és mocsárlecsapolás végett azonban még a XVIII. században a Bégának 171 km hosszú szakaszon új medret ástak, 1793-1802-ig pedig Kiss József és Gábor mérnökök tervei alapján megépült a 118 km hosszú Ferenc-csatorna. Ez a tőle északra fekvő tiszai és dunai állomásoknak 227 km-rel rövidítette meg az útját, de az 5 hajózó zsilippel ellátott. 2 m mélységű csatornát mocsárlecsapolásra, vizét öntözésre is használták. Az igazán nagy vízi munkálatok azonban még hátra voltak: szabályozni és hajózhatóvá tenni a Dunát, a Tiszát és a Körösöket, valamint hajózó-csatornaépítéssel meggyorsítani a vízi közlekedést. Ennek első és legfontosabb feltétele a folyók gondos vízrajzi felmérése volt. Ezt a feladatot elsősorban a II. József rendeletére 1782ben az "Institutum Geometricum" keretében létre hozott "hydrometriai facultás"-on kiképzett mérnökökre bízták. Előbb a Dunát térképezték fel, amire már 1815-ben döntés született, de a munka csak 1818. okt. 13-i m. kir. helytartótanácsi rendelettel vette kezdetet. Az osztrák határtól Budáig főként hadmérnökök végezték a felmérést. A had- és civil mérnökök között azonban számos súrlódási felület volt. Azért, hogy az áldatlan helyzetet megszüntessék, a hadmérnököket kivonták a munkából: 1822. dec. 17-én kelt helytartó tanácsi rendelettel Huszár Mátyás váradi kir. kamarai igazgató mérnököt nevezték ki a dunai mappáció igazgató mérnökévé 7, aki a háromszögelést, a hidrometriai méréseket és a térképezést kizárólag polgári szakemberekkel végeztette. Huszár Mátyást a Körösöktől rendelték a Dunához. 1818ban ugyanis a Körösök vízrendszerének a felmérése is megkezdődött, éppen az ő vezetésével. Munkatársa volt Vásárhelyi Pál is 8, aki a szintező műszerek használatában, a folyópartok szintezésében, a sodorvonal, mederfenék esésviszonyainak megállapításában és a mocsarak felmérésében nagyfokú jártasságra tett szert, és ily módon méltán érdemelte ki a szigorú Huszár fent idézett elismerő szavait. Amikor pedig Huszár Mátyást a Dunához rendelték (1823). a magával vitt 12 mérnök között természetesen továbbra is ott találjuk Vásárhelyit is 9. Nagyon kemény, emberpróbáló munka volt ez: "Hogy a Nagy Méltóságú Magyar Helytartó Tanáts ... rendelésének ... bizonyosabban megfelelhessek, már Mártius 15-kén, a midőn is a Duna még igen tsekély volt. félbe hagyván a téli rajzolásokat, minden Duna-mérőket külső munkára rendeltem, de kevés napok múlva áradni kezdett a Duna és egész Xber utóllyáig ... öt egész Hónapig tartott légyen az alsó környéken a nagyobb árvíz, és hogy a kimenetel idejétől fogva X-bcr végéig kissebb vagy nagyobb mértékben kilcntzer árvíz volt. Ezen igen terhes környülállásokban. nem tsak a Duna szüntelen való árjával, hanem még a sokféle fokok, és Nádasok átgázlásával, majd pediglen a ház nélköl való, és messze a Helységektől eső vadonyba télen nyáron által való lakássa. hálással, az ott levő mindenféle férgekkel és árvíz ájulásig való kimondhatatlan büdösségivel, és magával az élelembéli megszerzésivel, szünet nélkül küszködnönk kelletett, nagyobbodván a sanyarúság, nem kevéssel azzal is. hogy olly környéken kellel tartózkodnunk, amellyen nyáron által sokféle ragadós. veszedelmes, és halálos betegségek annyira uralkodtak. hogy igen kevés lakosok kerülhették cl a betcgeskedést" 1 0. 12 mérnökkel látott Huszár Mátyás munkához, de egyik 1828-ban írt jelentése szerint - 13 mérnök és két figuráns dolgozott mellette. Előtte azonban Vásárhelyi magánéletében fontos változás történt: 1821. március 25-én - születése napján megnősüli. Feleségül a Jász-Kún-Szolnok megyei főorvos leányát, Szentmiklósy Sebők Máriát velte. Bár Vásárhelyi életrajzírói szerint boldog házasságban éltek, néhány panaszos levél arról árulkodik, hogy a vízmérnöki sorssal együtt járó sok-sok huzamos távollét megnehezítette a család életét. Csak a téli hónapok hoztak nyugalmat életükbe, amely időszakot Vásárhelyi aztán tanulásra és írásra is felhasználta. Legjelentősebb elméleti munkáját, az "Introduclio in praxim triangulationis"-t, melyhez egy 14 oldalas német nyelvű kiegészítést is csatolt a nehezebb háromszögelési feladatok megoldásának elősegítésére: "Auflősung ciniger wichtigen Aufgaben als Beitrag zum geometrischcn Trianguliren". 1827-ben írta. Ezen utóbbi 12 paragrafusban 12 gyakorlati példát fejt ki a mérőasztal használatára vonatkozóan német nyelven. Az előbbi, a részletesebb elméleti munka, 24 ábrához rendelve a háromszögelés, magasság-mérés és fixpont-kijelölés elvégzéséhez exakt matematikai módszereket és levezetéseket ad latinul, s általa a matematika tudományának is magas szintű ismerőjének bizonyul. Müvét a Körösök és a Duna mappációja közben szerzett tapasztalatainak birtokában írta meg 1'. Két évvel később ezen munkájának kiegészítéseképpen "Matematikai találmány" címmel jeleni meg írása a Tudományos Gyűjteményben 1 2. Időközben Huszár Mátyás viszonya az országos építési főigazgatóval, Rauchmüller von Ehrenslein-nel megromlott. így került sor arra. hogy helyére 1829-ben Vásárhelyi Pált rendelték: "A Helytartótanácsnak 1829. április 14-én kelt, 10315. sz. rendeletének megfelelően 4 konvertibilis floréna napidíjjal az említett Duna-felmérés igazgató mérnökévé, és egyben az al-dunai szakasz királyi ideiglenes hajózási igazgatójává nevezték ki. aki ezen utóbbi szolgálati minőségében ugyanebben az évben az összes Duna-tisztogatási munkát felettébb dicséretesen vezette." 1 3 Vásárhelyinek ez a "Duna-tisztogatási" munkája nem véletlenül kapott a jelentésben hangsúlyt! Megjeleni ugyanis a Dunán a gőzhajó . Az első sikeres konstrukciói a magyar Bernhard Antal építette. Gőzhajója, a Carolina, 350 q teherrel árral szemben 2,5 m/s sebességgel tudott haladni, és ezzel privilégiumot nyert 15 évre. Vállalkozása azonban csődbe ment. Abban az évben, amikor Vásárhelyit hajózási igazgatóvá nevezték ki - 1829-
