Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

2. szám - Kiss Gábor: Települési hulladékok lerakódombjainak csurgalékvizei – a mennyiség és miőség időbeli változása és összefüggése a csapadékvízviszonyokkal

KISS G. .'Települési hulladékok lerakó dombjainak csurgalckvi/ci 119 d) A görbék utolsó, hosszan elnyúló szakaszára a reakcióképesség csökkenése jellemző, amikor a szennyezettségi mutatók fokozatosan, de a második szakaszénál enyhébben csökkennek, miközben a csurgalékvíz mennyisége beáll egy relatíve állandó, a csapadék- és egyéb éghajlati viszonyok által meghatározott szintre. bomlási folyamatokat csak a hulladék saját nedvességtartalma és a csapadékból származó víz táplálta. A csurgalékvíz mérési eredmények ezáltal a minőség-idő görbe mind a négy szakaszát kitöltötték, amint azt például az összes oldott szilárd anyag koncentráció-görbéje is mutatja (14. ábra). 13. ábra . A csurgalék\>iz-hozam és -szennyezettség időbeli változásának jelleggörbéi Az egyes periódusok időtartama nyilvánvalóan ugyanazoktól a tényezőktől függ, melyek hatással vannak a lebomlási folyamatokra, s ezáltal a csurgalékvíz mennyiségének és minőségének alakulására. Bár ezek a tényezők az egész világot tekintve igen változatos viszonyokat teremtenek, ha csak a mérsékelt égöv óceáni és kontinentális éghajlatú területeire gondolunk, akkor a csurgalékvíz-hozam és -minőség alakulását illetően már általános tapasztalatokról is beszélhetünk. A továbbiakban ezért csak fejlett országbeli példákról lesz szó, ahol a fedetlen hulladékból keletkező csurgalékvíz mennyiségének és minőségének változásában - azonos hulladékösszetételt feltételezve - a döntő szerepet a csapadék játssza. Pavoni, Heer és Hagerty (1975) közlik egy 1971-73 folyamán végzett amerikai kísérlet eredményeit (Sonoma County, California), ahol a szabadtéren reprezentatív mennyiségű hulladékot befogadó cellákat helyeztek el. Itt - Pohland (1973) kísérletével ellentétben - volt egy bázis-cella is, melynél az elhelyezett hulladékra sem kezdetben, sem később nem öntöztek folyadékot, így a IOV ÍM un ur m. sí WV ui us IUI AJI S? BcraintjWAtcocTDKimiptAiHAie un I mi I w> 14. ábra. Az összes oldott szilárd anyag koncentrációja (Sonoma County, California, USA) Látható, hogy az 1971. november végén indított kísérletnél a csurgalékvíz csak 2.5 - 3 hónap múlva, 1972. februárban jelent meg. (Még Pohland kísérleténél említettük, hogy a reprezentatív minta mennyisége 1-3 liter, ami az ottani geometriai méretek figyelembevételével ~3 mm-nek felel meg.) A szennyezőanyag-koncentráció még alacsony szinten maradt egészen októberig. Ekkor a lebomlási folyamatok kiteljesedésével meredek emelkedés következett be, amely 1973. januárban érte el a maximumot, innentől pedig már lassú csökkenés volt tapasztalható. Egy-két kivételtől eltekintve egyébként a többi szennyezettségi mutató görbéje is hasonló lefutású volt; a törés általában szeptember-októberben jelentkezett, a maximum pedig december-januárra esett. A kaliforniai eredményeket máshol végzett vizsgálatok tapasztalatai is alátámasztják. A Horváth Zs. (1985) által ismertetett angliai kísérletnél a hulladék elhelyezését követő első 4-5 hónapban a medencéből elszivárgó csurgalékvíz mennyisége a csapadéknak csak 0-4 %-a volt. Mint tudjuk, ennek oka a hulladék kezdeti nagy mértékű vízfelvételével magyarázható, ami a maximális vízkapacitás eléréséig tart, és jelentős duzzadással jár (,Kiss G., 1995). Közép-Angliára jellemző éghajlati viszonyokat tekintve (évi csapadékmennyiség 652 mm) négy és fél hónap alatt 244.5 mm csapadék esett, melynek a kísérletben tapasztaltak szerint átlag 2 %-a, azaz ~5 mm jelent meg csurgalékvízként. Ebből kiderül, hogy a csurgalékvíz megjelenéséhez - amit 3 mm-nyi reprezentatív minta összegyűlésével definiáltunk - 2.7 hónapra volt szükség, ami megegyezik a kaliforniai kisérlct tapasztalatával. Tekintsük most a 14. ábra görbéjének második és harmadik szakaszát. Látjuk, hogy a bomlási folyamatok Csurgalikvíz - hozam Szennyezőanyag • koncentráció