Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)
2. szám - Kiss Gábor: Települési hulladékok lerakódombjainak csurgalékvizei – a mennyiség és miőség időbeli változása és összefüggése a csapadékvízviszonyokkal
118 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1996.76. ÉVF. 2. SZ. kedésének időtartamát, ami Georgia állam éghajlati viszonyain 8 hónap volt, a csurgalékvíz megjelenését követően. 0 50 100 ISO >00 !S0 300 350 100 < 50 500 550 100 tSO Csv. megjelenésitől eltelt ido (nap) 9. ábra. Haladó átlagolással kapott csurgalékvíz-minőségi görbék. III. Ca 2 + = Kalciuni-ion. TN « Összes nitrogén. Mg 2 + = Magnéziumion 0 50 100 110 200 250 300 350 <00 UO 500 550 >00 150 700 Csv. megjelentétől eltelt ido (nap) 10. ábra. Haladó átlagolással kapott csurgalékviz-minőségi görbék. IV. Fc - Összes vas. C.1" - Klorid-ion. Mn = Összes mangán Mindazonáltal, a 8 hónapos időtartam csak elméleti érték, mivel a kísérlet kezdetén a hulladék már a vízkapacitásának megfelelő (vagy esetleg annál is nagyobb) víztartalommal rendelkezett, a csurgalékvíz-képződés megindítása érdekében hozzáadott 946 liter víz ugyanis 1455 mm-t, azaz több mint egy egész évi csapadékmennyiséget jelent (Atlanta évi csapadéka 1197 mm). 3.3. Összeföggés a csurgalékvíz mennyisége és minősége között Ú ' 100 ' lit ' >M ' 3M ' 300 ' 150 ' <00 ' <<0 ' M0 ' 6(0 ' 000 ' 150 ' 700 Csv. megjelenésétol eltelt idS (nap) 11. ábra. A csurgalékvíz pH-értékének időbeli változása (Georgia Institute of Technology, USA) A pHt'o ' 100 ' 1Í0 ' 103 ' 2Í0 ' 300 >50 ' <00 ' <50 ' 500 ' (Ú ' 000 ' lÚ ' tM Csv. megjelenésétől eltelt ido (nap) 12. ábra. érték változása haladó átlagolás alkalmazásával A konkrét esetekből láttuk, hogy a lefedetlen hulladék dcpóniából kikerülő csurgalékvíz hozama, szennyezettsége az időben változik. A depónia teljes élettartama alatt a két jellemző alakulása általában jellegzetes időfüggvényeket ad, melyek hasonlósága utal a közöttük lévő kapcsolatra (13. ábra). A görbék négy szakaszra bonthatók: a) A kezdeti szakasz a hulladék lerakásától a csurgalékvíz reprezentatív mintavételt lehetővé tevő mennyiségének megjelenéséig tart. Ekkor a vízhozam gyakorlatilag 0, a minőségi jellemzőkről pedig - mintavételi lehetőség hiányában - még nem beszelhetünk. b) A görbék második szakasza jellemzi a lebomlási folyamatok megindulását, amikor a deponált anyag nedvességtartalma eléri a vízkapacitás értékét, s a megduzzadt hulladék csurgalékvizct ereszt, melynek szennyezőanyag-tartalma fokozatosan nő. c) A harmadik szakaszon a lebomlási folyamatok kiteljesednek, és mind a csurgalékvíz hozama, mind annak szennyezettsége elér egy maximumot.
