Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

2. szám - Scheuer Gyula: A Budapest–Békásmegyer Kálvária-tetői alsó-pleisztocén édesvízi észkőkúp paleo-hidrogeológiai vizsgálata

110 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1996. 76. ÉVF. 2. SZ. desvízi mészkövei az orosz irodalomban (Vartanjan G. annyira jellegzetesek, hogy idős. pliocén-pleisztocén éA B C D 2. ábra. Az édesvízi mészkőkúpok főbb megjelenési formái. 1. Forrástölcsér vízvezető járattal, 2. Édesvízi mészkő. A: Pajzs. B: Gomba. C: Kupola, D: Kúp, E: Torony vagy oszlop, F: Torzult. Sz. 1977) „pajzsként" különítik el az egyéb formáktól. E lapos típushoz kapcsolódva megkülönböztetnek még gomba alakú (Pilous V. 1985) lerakódásokat is. A lapos, nagy átmérőjű, enyhe lejtésű alakulati formákat olyan forrásvizek hozzák létre, amelyeknél a kilépésnél már megkezdődik a karbonát anyag kiválása, de ez a folyamat lassan, fokozatosan és elhúzódva történik. E vizek karbonát tartalma rendszerint nagy, dc kémiailag kevésbé labilis állapotúak és a kiválást a külső körülmények is jelentősen elősegítik ill. fokozzák. Ilyen típusú vizeknél esetenként igen nagyméretű kúpok képződtek (500-1000 m alapátmérő, és 100 m-t meghaladó magasság). A kúpok magasságának növekedéséből adódóan ismeretesek félgömbhöz vagy kupolához hasonló formák is. Vannak azonban igen meredek vagy közel függőleges oldalú, magas, dc kis alapterületű kúpok is Ilyenek rendszerint olyan forrásvizekből képződnek, amelyeknél a felszínre lépéskor azonnal megkezdődik az erőteljes mészkicsapódás, de a kúpon lefolyó víz kis távolságon belül gyorsan elveszti ezt a tulajdonságát. Ezek a vizek általában csak kisebb mennyiségű, dc kémiailag nagyon labilis állapotú karbonát anyagot tartalmaznak. Az ilyen formákat az irodalomban kúpoknak, tornyoknak, bástyáknak esetenként pipa-keni írják le. A lapos és az előzőekben leírt kúpos formák között, természetesen, bármilyen átmeneti forma megtalálható, sőt a fakadási hely morfológiai viszonyai (lejtő) esetenként szabálytalan, vagy torzult-dcformálódott kúpokat credményezhetnek. 2.3. Rétegzettség! formák Az édesvízi mészkőkúpoknak sajátos rétegzettségi adottságai vannak, amelyeknek a megjelenési formái desvízi mészkőkúpok felismerését is lehetővé teszik. Az első és alapvető, hogv a rétegek a forrásfeltörés helyétől minden irányba kifelé dőlnek. Az oldalak meredekségétől függően a dőlésszög tág határok között változhat. Esetleges parazita kúpok, vagy kúpösszenövések a dőlésirányokat helyileg torzíthatják. 4. kép. Jellegzetes, most képződő mikro-tetarátás édes\>ízi mészkő Besenyőnél (Szlovákia)