Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

2. szám - Goda Péter: Gyors áttekintés Hollandia vízügyeiről – a Rajna árvizének sikeres elhárítása után

GODAP.: Hollandia vízügyei és a Rajna árvize 73 beruházási munkák indításának több évre előretekintő, 5 vagy 10 éves gazdasági tervezés általi megalapozását. Az állami létesítmények működtetésének, fenntartásának forrásai Az ország kedvező költségvetési helyzetéből adódóan a víziműveik működtetése és fenntartása biztosított, hiszen a XIII. század óta folyamatos történelmi hagyományaik is erősítik a vízügyekben az állami szerepvállalás törvényekbe is foglalt felelősségét. Az állami pénzek felhasználásának felügyelete A területi vízügyi igazgatóságok ügyelnek fel az állami igazgatású műveken történő pénzfelhasználásra, amelyeknek üzemeltetését is végzik. A társulati pénzfelhasználást a megyei önkormányzatok ellenőrzik. Van Hollandiában központi számvevő hivatal is az államilag támogatott kiviteli munkák legfelső szintű ellenőrzésére. Az ökológiai célú vízhasználatok költségviselése A többcélú vízfelhasználások között a kizárólag ökológiai célú vízkormányzások kiadásai az illetékes társulatokat terhelik, majd ezek azok között osztják fel a költségeket, akiknek hasznuk van az ökológiai vízszolgáltatásból. Az egyes szervezetek költségellátmánya Az egyes vízügyi szervezetek az általuk kezelt művek kezeléséhez és fenntartásához szükséges pénzeszközöket megkapják. Viszont, a vízügyi igazgatóságoknak szervezetet is fenn kell tartaniuk és ugyanakkor műveket is üzemeltetniük. A két nagy célcsoport közötti arányok megállapítása gyakran okoz feszültségeket. A restrikciós gazdasági környezet Hollandiában is megtakarításokra ösztönzi a kormányt. Vonatkozik ez a vízgazdálkodás kiadásaira is. Ott is próbálkoznak létszámcsökkentésekkel, összevonásokkal, bár, Hollandia belső tartalékai nagyok, így az egyszerűsítéseiknek messze nem lehet olyan hatása, mint a hazaiaknak. A Rajna és 1995. januári árvize Alig több, mint egy éven belül két nagy árhullám vonult le a Rajnán, s ritkán lehetett hallani ennyi magyarázatot, vádaskodást, információt és dezinformációt. A Duna ugyan kétszer hosszabb a Rajnánál, vízgyűjtője is négyszer akkora, mégis a Rajna számít Európa legjelentősebb folyójának. A Duna hidrológiailag éppen a Szigetköznél egyenértékű társ, hiszen vízhozamának eddigi maximuma ott 1954-ben túllépte a 10 ezer m

3/sot, míg a Rajna 1926-ban a német-holland határ szelvényében 12 ezer m

3/s-ot is szállított. Most alig valamivel többet, bár a tetőző vízállás ezúttal kb. 2 dm-rel alacsonyabb lett az akkori LNV-nél. (Ez is azt igazolja, hogy a vízhozam nem feltétlenül egyértelmű függvénye a vízállásnak). A 2300 m

3/s középvízhozam a Hollandiába lépő Rajnánál, vagy az országunkba lépő Dunánál is közel áll egymáshoz. Miért jelentősebb folyó Európában a Rajna a Dunánál? Mert nagy biztonsággal hajózható. Évente 165 ezer áruszállító hajóegység halad el a Nijmegen-i ellenőrző pont előtt. Az önjáró áruszállítók 3500 tonnásak, az ún. rajnai 6-os uszályformációk 12-16 ezer tonna kapacitásúak. A két irányban szállított évi árutömeg (1991) 130144 millió tonna. A Duna kis kihasználtságát számadatokkal nem is érdemes jellemezni. A Rajna azonban pusztító erőt is rejt magában A telekéhség egyre szűkítette a folyó nagyvízi medrét. Köln városában pl. már alig hagytak szelvényt a nagy vizek levonulására. Hollandiában az évszázadok alatt kiépült, korábban a poldereket védő körgátak alkotják a Rajna több ágra szakadó medrei mentén a fővédvonalakat. A földművek továbbfejlesztéséről évtizedek óta csendes, vagy hangosabb vita folyik. Egyes "zöld" csoportok akadályozták a töltésfejlesztést, s igaz, hogy mozgalmaik a Rajna vízminőségére talán kedvezően hatottak, viszont hozzájárultak az árvízvédelmi biztonság fokozatos romlásához. 1995. árvize alighanem minden szélsőséges nézetű mozgalom és egyén számára figyelmeztető. A Rajna fő- és mellékfolyóinak mostani árvizét a bő csapadékhullás és az ezzel együtt járó alpesi hóolvadás keltette. Az időjárást az ember nem képes befolyásolni, viszont a vízáradás következményei ellen már tud védekezni. A holland vízügyi szolgálat, ottani kollégáink szaktudását, jó szervezettségét bizonyítja, hogy a Rajna vizét kemény munka, sikeres töltéserősítés és - magasítás árán is sikerült az árvízvédelmi töltések között tartaniuk. A Belgiumból érkező Maas (Meuse) mellékfolyó árvize 250 ezer embert kényszerített ki otthonából, s nemcsak őket szállították el szervezetten, hanem haszonállataikat is. Ez eddig Európa legnagyobb, sikeres visszatelepítéssel kísért békeidei mentőakciója volt. Hollandia fegyelmezettségben, tűrőképességben, a közös cél érdekében végzett munkában példát mutatott egész Európának. (Vajon, emlékeznek-e még Magyarországon, vagy tudják-e külföldön, hogy 1970 májusában a Maros folyó árvizénél kialakult, híressé vált buzgársor által töltésszakadással fenyegetett Makó városából is elszállítottunk több, mint 20 ezer lakost, főleg asszonyokat és gyermekeket, s a magyar vízügyi szolgálat is dicséretesen teljesítette kötelességét?) A holland kormány azonnal cselekedett, és több milliárd magyar forint értéknek megfelelő rendkívüli összeg megajánlásával sürgősséggel elindított egy 2000ig terjedő töltéserősítési programot. A katasztrófa szerencsésen elmaradt ugyan, de Hollandia felelős vezetői belátták, hogy a további kockáztatás már megengedhetetlen lenne. A kézirat beérkezeti: 1995. február 13. Közlésre elfogadva: 1995. március 12. G^DA PÉTER Oki. mérnők, egyetemi doktor, az MTA Vízgazdálkodástudományi Bizottságának tagja, az MHT Békés m Területi Szervezetének vezetőségi tagja, a Körös vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője.