Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

2. szám - Goda Péter: Gyors áttekintés Hollandia vízügyeiről – a Rajna árvizének sikeres elhárítása után

71 Gyors áttekintés Hollandia vízügyeiről és a Rajna árvizéről Goda Péter Körös vidéki Vízügyi Igazgatóság 5700. Gyula, Városház u. 26. Kivonat: Szárazföldi folyóinak árvizeitől való fenyegetettsége, a tengeri szökőárak miatti elöntési és területvesztési veszélyeztetettsége, továbbá a vízmentesítések nyomán előálló talajkonszolidációs térszínsüllyedések tengerszint alatti területeket is növelő folyamata következtében Hollandia háromszorosan is faiyegetett helyzetben van. Vízügyi problémáira a holland társadalom és kormányzat folyamatosan keresi a lehetőleg interdiszciplináris válaszokat. A tengeri kártételek elleni védelem és a gátvédelem költségeit egészoi, a szennyvíztisztítás költségeit legfeljebb 60 %-ban az állam viseli. Az általános célú, részletesen is körülhatárolt vízügyi beavatkozások 50 %-os állami támogatásban részesülnek. Hollandiában az évszázadok alatt kiépült, korábban a poldereket védő körgátak alkotják a Rajna több ágra szakadó medrei mentén a fővédvonalakat. Egyes "zöld" mozgalmak akadályozták a védgátak fejlesztését. A holland kormány a Rajna árvize után azonnal cselekedett, és több milliárd magyar forint értéknek megfelelő rendkívüli összeg megajánlásával sürgősséggel elindított egy 2000-ig teajedő töltéserősítési programot. Kulcsszavak: Hollandia, Rajna, vízgazdálkodás, vízügyi politika, árvízvédelem. Hollandia földrajzi, hidrológiai, társadalmi helyzete és adottságai Hollandia torkolati ország, Európa legfejlettebb iparvidékeivel természetes és mesterséges kapcsolatot tartó víziút része. A Rajna itt szakad ágakra, bekapcsolva szinte az egész országot Európa folyóvízi, belső ("inland") víziúthálózatába. Hollandia víztől fenyegetett ország. A szárazföldi folyók árvizeitől való fenyegetettsége, a tengeri szökőárak miatti elöntési és területvesztési veszélyeztetettsége, továbbá a vízmentesítések nyomán előálló talajkonszolidációs térszínsüllyedések tengerszint alatti területeket is növelő folyamata következtében háromszorosan is fenyegetett helyzetben van. Hollandia Európa kapuja. A nomád törzsek számára is jó élő- és rejtőző hely volt a Rajna, vagy a Maas torkolatvidéke, halászatra és vadászatra egyaránt alkalmas. A hódító rómaiak már felismerték Hollandia mai területének stratégiai jelentőségét, s mérnöki beavatkozásokba is fogtak. A hollandoknak a tenger hódításai ellen folytatott - a teljes jelen évezreden végigvonuló - küzdelme történelmi jelentőségű. Az ország torkolati pozíciójának jelentősége is nőttön-nőtt. Rotterdam a kikötők közötti világelsőségét az elmúlt évtizedekben erősítette meg igazán, amihez nemcsak a fél Európára kiterjedő, nagy folyóvízi hajózási háttér, hanem az olajválságot követő gyors technikai reagálás, és nem utolsósorban a Deltaterv több évtizedre terjedő munkálatainak 1986-ban történt befejezése járult hozzá. Hollandia nagy népsűrűségét, kedvező életszínvonalát földrajzi kulcsszerepén túl gazdasági alkalmazkodó képessége és alkalmas politikai irányultsága is elősegíthette. Hollandia a világ egyik legrégebbi demokratikus országa, amely polgári életformájának folyamatosságát háborús szenvedései sem törték meg. A közösségi érdekek elismerésének mechanizmusa, az önrendelkezés és önkormányzat működő intézményrendszere a természeti kihívások következtében alakult ki. Vízgazdálkodási társulásaik is közel 800 éve működnek. Hollandia a kényes vízügyi egyensúly országa. Az élővilág állapota kiélezett. A Rajna által közvetített szennyeződések az egész ország ivó- és öntözővizének minőségét is rontják. Sőt, a szennyezett hordalék lerakodási pontjain Európa "szeméttelepei" alakulhatnak ki. Szennyvíztisztítás nélkül máris felborulna az ország vízgazdálkodási egyensúlya. A megnövekedett ipari termelés fokozott vízigényei sok helyen az addig kényesen egyensúlyban tartott talajvízszín süllyedését eredményezték, s ez a mezőgazdasági termelésen kívül a természetet is veszélyeztette. Hollandia azonban gondolkodó ország Vízügyi problémáira a holland társadalom és kormányzat folyamatosan keresi a lehetőleg interdiszciplináris válaszokat. Nem mulasztja el a társadalmi egyetértés kialakítását, de a megvalósításnál az erőket a hatékonyságra igyekszik összpontosítani Ha most összehasonlítjuk a Hollandiáról elmondottakat a magyar viszonyokkal, megállapíthatjuk, hogy hazánk, természetesen, nem torkolati ország. Az ide érkező, vagy a határainkat érintő vízfolyások végül csak három ponton hagyják el az országot, amely így nemcsak összegyűjti, hanem az alvízi országoknak tovább is adja a vizeket. Árvízi fenyegetettségünk hasonló a hollandiaihoz. Kontinentális elhelyezkedése miatt Magyarország átmenő ("tranzit") jellegű ugyan, de nincsen kapu szerepe, vízgazdálkodását illetően sem. Nemzetünk politikai, gazdasági és társadalmi alkalmazkodó készsége történelmileg ismert, de az ilyen készségét Hollandia a saját fejlődéséhez használhatta fel, míg Magyarországon ez rendszerint a fennmaradás feltétele volt. Az érdekegyeztetés, társulás hagyományai