Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

2. szám - Vágás István: „A Tisza megrettent…” – A kétszáz éves Vásárhelyi Pál emlékezete

66 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1995. 75. ÉVF. 2. SZ^JVI a teljes vízrendszert áttogo eszközökkel lehetett védekezni. közeli, viszonylag magasabb homokvonulatok jó alapjai lehettek az árvízvédelmi töltéseknek, sőt, azokon kívül más helyeken nem is lehetett volna töltést építeni (2. ábra). Hol húzódtak volna a "szélesebb" hullámterek töltései? Talán, a partközeli homokdombok és a magaspartok közötti legmélyebb, olykor vízfolyásokkal metszett, alapozásra a legalkalmatlanabb, legnagyobb földmunka mennyiségeket igénylő helyeken? El lehetett volna-e fogadtatni bármely érdekelttel, hogy a vizektől elhódítható területek egy részéről nagyobb költség vállalása mellett mondjon le az árvízszint igazolhatatlan csökkenésének kétséges előnyeiért? Az elvonások szemö Lemetszel! konyor (ótvógesenek Évével) Magosparí és cz örmentesilelt o'Dlozet hctárc Az 1860-cs évekig megépült töltések 1879-1883 közölt épült mcgcsporti és belterületi töltések 1691 ufón o huEcmíér sictwl: tétele érdekében épült I 1679-beníelciöJ töltés seszögellés ^Jiszögyendc V Fegyvernek 2. ábra. A szélesebb hullámtér nem volt mindenhol előnyös: a töltés vonatozását - a tapasztalatok alapján már a múlt században javítani kellett (Lászlófjy Woldemár nyomán) 1. ábra. A hírhedt Mirhó-fok 1775 évi első elzárásának elvárt hatása: a Berettyó Nagy-Sárrétjének mentesítése az oda átfolyó vizektől (Lászlófjy Woldemár nyomán) Az idézett példák is elegendők annak belátásához, hogy a mederállandóság és az árvízmentesítés igényei azonos fontosságúak voltak, és, ellentétben a Vásárhelyiétől eltérő véleményekkel: a folyó menti és az ahhoz A költség és a várható haszon szembeállításának elve a Tisza szabályozás teljes építési időszakán végig követhető. Korbély József (1937) mutatta ki, hogy sehol a világon nem található máshol példa arra, hogy az állami költségvetés ennyire kis részt vállaljon a kiadásokból, mint hazánkban. A szabályozás (ár- és belvízmentesítés, folyami munkák) költségeinek 70 %-át fedezték ugyanis a csak a maguk kockázatos jövője által vezérelt és kölcsönökhöz is nehezen jutó magánérdekeltségek, és csak 30 %-át az állami források, amelyek nagy részben az akkor is közfeladatnak nyilvánított hajózás érdekeit szolgálták. Nehezen áll meg tehát az a ma is néha hallható vád, mintha valamilyen vízügyi érdekeltség az államhatalom erejével rákényszeríthette volna akaratát a Tisza szabályozását állítólag ellenző alföldi gazdálkodókra. KISKORÉ Akolháti telek SZALOK KUNHEGYES Kolbászi telek Bánholmi telek KISÚJSZÁLLÁS / KENDERES/ ; Turkonyi telek VÍzjárta területek i Gátak Belsőségek Utak