Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)
6. szám - Bardóczyné Székely Emőke: Szennyvíztisztító tavak hazai alkalmazása
400 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY, 1995. 75. ÉVF. 6. SZÁM KOI V/l) Jelm ag yaráza t' til —- tavasz w/ Debrecen SroMtytolaa Halak fímttn/réll birntliiek Errtmlfíyt:kallltrtk (2Í 2. ábra. Debrecen, KOK'r alakulása a bekapcsolt lóiérfogat függvényében, évszakok szerint Megállapítható tehát, hogy a tavak üzemeltetésénél kevésbé kell figyelembe venni a terhelés ngadozást. viszont figyelemmel kell lenni, hogy a tavak tisztítási hatásfoka évszaktól függően változik, (pl. Debrecen "új" tórendszer KOI(^ r csökkenése télen 4 . nyáron 10 %). 2.1.4. A rendszer hidraulikai tag kedvező kialakítása Atórendszert a 3. ábra mutatja, amelyből megállapítható, hogy a tavaknál a soros és párhuzamos kapcsolási mód egyaránt megtalálható. A párhuzamos üzemmód hatékonyan csökkenti a szervesanvag terhelést, a szennyvíz egyenletesen osztható el. a sorba kapcsolás viszont a s/enmvi/ nagyobb fokit tis/tulásál ciciimcnuvi (\/i. (íiim/HT. I%S.) A szennyvíz be- és elvezetéseket vizsgába, fennáll a hidraulikai rövidzárlat lehetősége, vagyis, hogy az egyes részecskék tartózkodási ideje a számítottnak csupán a töredéke (10 %). A hidraulikai rövidzárlatot a hőmérsékleti rétegződés, valamint a be- és elvezetések tökéletlen volta okozza (Harsam. 197.1). Debrecen esetében is. a kedvezőtlen, koncentrált, sarok- és oldalbevezclésck dominálnak, amelyek a betáplálás környezelének túlterhelését okozzák A szabálytalan tóalak növeli a holtterek kialakulásának eselyct. A tisztításban a 838 605 m 3 térfogatból 617 849 m 3 vesz részt ténylegesen, vagyis 26 % a holtterek aránva Tóptialtrna Tóptsatorna 3. ábra. A debreceni tórendszer hidraulikai vizsgálata Ez csökkenthető lett volna pl. a 3. ábra szerint, amely hasonló, topográfiai okokból szabálytalan tórendszert mutat.de ezt kompenzálja az a körülmény hogy a szennyvizet több ponton vezetik a tavakba, a bevezetés elé időszakos felszíni Icvcgőztctőkel helyeztek, és a bevezetett szennyvizet a rccirkuláltatott szennyvízzel az elosztócsatornában keverik össze. A recirkulációs szivattyúk és az el folyás környezetében szennyvízbevezetés nincs (EPA - 625/3-73-0016; 1973). 2.1.5. Üzemeltetés A szennyvíztisztító tavak üzemeltetésének cgvik leglémegcscbh kénlése ;»/ is/ap eltá\olil!\s:t. imielue IVlv iccén csetólvn vizsgált hlos;;\kb;\n \\m kelült sut libben nyilván az is közrejátszott, hogy a tórendszer ideiglenes jelleggel üzemelt. A szakirodalom átlagos terhelésű tóra általában 7-10 évenkénti iszapeltávolítást ír elő. (C.E.M.A.G.R.E.F., 1987). de ez a tényleges iszapképződés szerint pontositandó. mivel egy többszörösen túlterhelt tónál az egyre vastagodó fenékiszap a tisztítás hatásfokát nagv mértekben ronthatja 2.2. Gazdaságossági kérdések Szennyvíztisztító tavak költségeinek elemzése Beruházási költségek (Fehr, 1992):
