Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

6. szám - Bardóczyné Székely Emőke: Szennyvíztisztító tavak hazai alkalmazása

DAKIXX-'ZYN'K Sz ív: Szainyvi/lis/titú tavak 377 2. Magyarországi példák 2.1. Debrecen Dcbrcccnben 1989-92 között alkalmaztak tavas tisztítást, mint II. szennyvíztisztítási fokozatot, a jelenlegi, mesterséges, eleveniszapos technológia elődjeként. A szennyvíz jellege : települési, a tisztítótelep átlag kapacitásit : 80 000 m-Vd. A megadott időszakban két, Dorr rendszerű előülepítő után került a szennyvíz az. ún. "Lovász-zugi" tavakra, majd a "Tócó-Kőscly incnli légoxidációs tavak" elnevezésű tórendszerre, innen pedig a Kősclybc (/. ábra). A tórendszer fakultatív, melysége: 1,6-1.8 m. Főként települési szennyvizet tisztít, rács és mechanikai előtisztítás után. Ettől a lólípuslól megfelelő méretezés eseten várható lenne a következő: "A fakultatív tó üzeme a legkönnyebb, dc tisztítóhatásának korlátai is ismertek, a belőle elfolyó szennyvíz koncentrációja BO^-rc nézve 20-60 mg/l" (Öllös, 1992) A méréseket elemezve, az. elfolyó szennyvíz BOI5 koncentrációja a legkedvezőbb esetben, 1991-ben : 145 nig/1, 1992-ben : 92 mg/l. Ha a BOI5 eltávolítását nézzük, a 3 év átlagában cz. az érték: 44 %-os. Összehasonlítva az. irodalommal, (Katona, 1992.) BOI^ terhelcs::352 kg/lia.d, (Debrecen), 25-60 kg/ha.d (javasolt, Katona, 1992). BOI5 eltávolítás: 44% (Debrecen) 7585 %. (javasolt, Katona, 1992) Vagyis, a javasolt átlagtcrhelést 45 kg/ha.d-ra véve, a túlterhelés hétszeres. Ehhez, képest, az elérhető (átlag 80 %-os) hatásfok több, mint a felének az. elérése nem ítélhető rossz, eredménynek. /. ábra. A debreceni szennyvíztisztító tórendszer vázlatos helyszínrajza. M = 1: 100000 A fentiekben megjelölt időszakban a tórcndszerl a Debreceni Vízmű Vállalat vizsgálta havonkénti mintavétellel Mért kémiai komponensek voltak: KOI, BOI^, pH, oldott oxigén, nitrogén-háztartás mutatói, foszfát, összes szerves anyag, stb Ha az adalszám matematikai statisztikai feldolgozáshoz kevés is, alkalmas azonban arra, hogy a tavas tisztítás néhány összefüggésére hazai példán keresztül rávilágítson, (pl. tófclülct-tisztítási hatásfok, a teljesítmény évszakos változása, stb.) 2. I. I. értékekkel í tisztítási hatásfok jellemzése a IiOlj 2.1.2. A tisztítási hatásfok vizsgálata az évszakonkénti átlageredmények elemzésével, az 1990-92. évek adatai alapján A tórendszer elfolyó víz koncentrációi az érkező szennyvízhez viszonyítva, vagyis a tisztítási hatásfok tekintetében, a KOICr értékében átlagosan 46 %-os csökkenés mutatkozik a tórendszer hatására Ezen belül ingadozás tapasztalható: a KOI(;

r csökkenés érteke minimális télen (30 %), közepes tavasszal és ősszel (52, illetve 50 %), maximális értéket nyáron éri el (55 %). (2. ábra). Az eredmények azt mutatják, hogy a fakultatív tóra jellemző szezonalilás itt ugyan jelentkezik, de ennek a túlterhelt (ónak az. esetében meg sokkal bonyolultabb formában, mint a jól méretezett fakultatív tavaknál. A tórendszer ugyanis erőteljes ülepítő funkcióval rcndelkozik, nctn áll viszont rendelkezésre a megfelelő tartózkodási idő ahhoz, hogy a szennyvíz megfelelő mértékben stabilizálódjék. A BOI^ alakulását tekintve. 3 cv átlagában az eltávolítás 44 %-os, évszakos ingadozást nézve: tél 42 %, tavasz: 50 %, nyár: 41 %, ősz: 43 %, az évszakos ingadozás mértéke kisebb, mint a KOI esetében. Összegezve : Tekintve, hogy a tórcndszcrbcn a szükséges 40-70 nap helyett csupán 10 nap a tartózkodási idő, így biztonsággal az. alábbi eredményekre lehet számítani : BOI5 eltávolítás :44 % KOI eltávolítás :46% A vizsgált két komponens ezen értékeire évszaktól függetlenül számítani lehet, és a tó túlterheléséi tekintve ncni értékelhetők rossz eredménynek. 2.1.3. A tórendszer terheléskiegyenlítö szerepének vizsgálata A részletes adatelemzések szerint, a tavak a befolyó szennyvízterhelés változásait jól tűrik, ellentétben a legtöbb mesterséges rendszerrel, melynek hatásfokát a terhclésvállozás kedvezőtlenül befolyásolhatja [ ópcsator

nq MIKEPERCS Tö

iA-Kbtelv mtnfi ttymiKlAtibi tanjk A • IHTtJm' II- Vtm V = MltXm> tta

apcló nol DERECSKE Srtnnyriittltp ImAuiüfi IfgoiidAtiit AjrflA A'in.mn1' \ Hz 1. Hm } K.wm.i r.— Stilirény&i V.-ol írahoruóga í K 20