Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

6. szám - Szabó Marianne–Bíró Péter–G. Tóth László: Az S-Deltametrin rovarölő szer hatása a dévérkeszeg (Abramis brama), a bodorka (Rutilus rutilus), a márna (Barbus barbus) és a csuka (Esox lucius) embrionális fejlődésére és az embrikók respirációs elektrontranszport rendszer (ETS)-aktivitására

SZABÓ M. ós mtsai: Az S-Deltamclrin rovarölő szer lialása 357 koncentráció felett összekunkorodva, mozdulatlanul feküdtek, ingerekre nem reagáltak cs több torz egyedet is találtunk (pl. ketfejűseg jelensége). A kezeletlen lárvák 83,0 ± 12,0 %-át elúszásig cs az önálló táplálkozásig (504. óra) felneveltük cs eleresztettük őket a Balatonba. 0,025 ppb-nél a kikelt lárvák 50,0 ± 6,8 %-át neveltük fel az 504. óráig, dc addig egy sem úszott cl közülük. A többi koncentráción a lárvák már sokkal előbb elpusztultak (6. ábra). A ovociták ETS-aktivitása 1,42 ± 0,112 (ti 0

2/ind/óra volt. A kezeletlen embriók ETS-aktivitása a kikelésig 3,65 ± 0,426 |tl 0

2/ind/óra-ra nőtt (2. ábra). A kezeletlen lárvák ETS-aktivitása ugrásszerűen nőtt cs az önálló táplálkozás kezdetéig 15,78 ± 0,75 |tl 0

2/ind/órá-t ért cl (2. ábra). A DM az ETS embrionális evolúciójára hatástalan volt. Közvetlenül a kikelés előtt észleltük, hogy a DM hat: kezeletlenek ETS-aktivitása: 3,65 ± 0,426; 0,025 ppb: 2,68 ± 0,09; 0,25 ppb: 2.57 ± 0,09; 2,5 ppb: 3,022 ± 0,05: 25 ppb: 3,04 ± 0.041 cs 250 ppb: 2,48 ± 0,16 (ti 0

2/ind/óra. A lárvák ETS-aktivitását a 2,5, a 25,0 cs a 250 ppb DM csökkentette. 288 órás korban (2 napos lárvakor) 250 ppb-ncl 25.0 ± 3,9 %-kal kisebb ETS-aktivilást kaptunk a kontrollhoz képest (5. ábra, 1. láblázai). A DMSO oldódás növelő segédanyag nem befolyásolta a négy halfaj embrióinak cs lárváinak a fejlődését, mortalitását és ETS-aktivitását. A túlélés és a mortalitás a szűrt Balaton vízben cs a Balaton víz + DMSO-ban majdnem azonos volt. ' »..,.• <«.«.» fc.m.l •.«.». CMMIXMI »00 43 40 35 30 35 20 IS 4 24 h 32 K »»h MUh _ »0 í .. 3 » 3 >• > .. t 10 I « s » í 1 1*1. - - *— 4| h JJh - - - ii h ...... tjoh Ilik 0.024 0,24 2.4 24 240 3400 S-D«IUm«VUi (ppb) 0 01 0 11 1.1 15 110 1100 S-CMIUmtbln (ppb) (0 Mirn* (B«'bu« b«bul) . 100* 10 C .uk. (£••« twcluaj 100 A ín 24 h i " :'l 14 h 40 30 10 í :; /' ••'; . / I •';'/ / __ / ';/ 44 h 72 h Hh 120 h 144 h 1 40 \" i 20 |,0 Cl! 1 P/, 40 h 10 h 04 n tűn 141h 0.C7I 0.24 2 1 24 ».V> 2400 0 011 ojt 1.1 11 110 1100 3-DallaiitrMn ippbl 1 D.IUV.VI. (ppb) 7. ábra. A DM koncentráció és az inkubációs idő hatása a dévérkeszeg, a bodorka, a márna és a csuka embriók mortalitására 4. Diszkusszió Az embriók mortalitása a kontroliban is nagy volt különösen a márnánál (96,7 ± 4,0 %) cs a keszegnél (92,0 ± 3,0 %). A mortalitás elsősorban a fejlődés clcjcn, a blastomcr cs monila fázisokban következett bc. 250 ml víz 100 %-os oxigén telítettség mellett 12° Con 1,94 ml, 16° C-on 1,77 ml oxigént tartalmaz. A mi eredményeinkhez hasonló méretű (tömegű) halikrák az embriogenezis elején 0,035-0,06 (ti 0

2/ind/óra oxigént fogyasztanak 12-16° C-on (Kamler, 1992). Tehát 150 ikra naponta 0,126-0,216 ml oxigént fogyaszthatott cl az edényben az embriogenezis elején, azaz, a rendelkezésre álló oxigén 6,5-12,0 %-át. Naponta frissítettük is az oldatokat. Nem valószínű tehát, hogy a kezdeti nagy mortalitást oxigénhiány okozta. I. táblázat Az S-Deltametrin LC

5

0 (a jeleknél: L(j

0

0) értékei különböző gerinctelen és gerinces vízi szervezetre és néhány szubletális elváltozás az irodalom alapján A szervezet neve 24 órás .48 oras .96 oras Szerző Culcx pipicns lárva 0.02 1 Hetcroptcra <0,5 2 Gerrídac < 0.5 2 Hidromctridac < 0.5 2 Colcoptera <0,5 2 Notonccta < 0.5 2 Halipida <0.5 2 Chaoborida < 0.5 2 Budiaptonius gracilis 0,08 0,05 0.024 3,4 Ganunarus rocscli 0.02 0.09 0,03 3.4 Daphnia hialina 0,35 0.03 0.013 3,4 Daphnia magna 26 2.5 1 3.4 Homár 0.6-1 5 Copcpoda 13 ppb 6 Cladoccra 13 ppb 6 Cyprinodon macularius 0.6 0,6 1 Gambusia sp. 1 1 1 Salnio gairdneri 0,7 0.5 1 Salnio gairdneri 2.43 2.2 7 Tilapia mosambica 0,8 0.8 7 Idus mclanotus 0,75 0,65 7 Lcbistes rcticulatus 1,2 1.2 7 Lepomis gibbosus 0.875 0.875 7 Salmo trutta 0,08-0,16 7 Cyprinus carpio 1200 960 8 Alburnus alburnus 192 46.8 8 Gymnoccphalus ccmuus 6,42 3,4 8 Btlfo btifo , 0.015-0,031 7 Anodonta cygnca 10000 9 Anodonta anatina 19500 9 Unió pictonim 26000 8100 9 Cvprinus carpio Lcgzésint. csőkk. (0.1-1,0 ppb) 8 Anodonta cygnea Szúrós csökken (0,5-10 ppb) 10 Lvmnca stagnalis 1'ctcsz.irn csökken (0,5-10 ppb) 11 Cyprinus carpio Vórszcruinban GOT.OIT.LDI l aktivitás nő (1.0-1.5 ppb) 12 Cyprinus carpio Vércukorszint nö (1,0-15 ppb) 12 Cyprinus carpio Vérszénimban AChE, Mg-Atp-áz Na/K-ATl'-áz akt. nö 1,0-1.5 ppb 12 Cyprinus carpio Máj kataláz akt. nő (1,0-1.5 ppb) 12 Ganunarus rocscli Máj cpitélium sejtek sérülései r0.05-0.1 »nM 13 A szerzők jelölése: 1: Mulla és mtsai (1978 a), 2: Caquet és mtsai (1989), 3: Présing (1986). 4: Présing (1989), 5: Zitko és mtsai (1979), 6: Tidon és mtsai (1992), 7: Roussel-UclaJ' (1981), 8: Varanka (1983), 9: Varanka (1987), 10: Kontreczky és Salánki (1993), 11: Présing (1993), 12: Szegletes és mtsai (1994), 13: Muskö (1984).