Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)
6. szám - Szabó Marianne–Bíró Péter–G. Tóth László: Az S-Deltametrin rovarölő szer hatása a dévérkeszeg (Abramis brama), a bodorka (Rutilus rutilus), a márna (Barbus barbus) és a csuka (Esox lucius) embrionális fejlődésére és az embrikók respirációs elektrontranszport rendszer (ETS)-aktivitására
.358 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1995. 75: ÉVI': C ,. SZÁM Figyelembe véve a megtermékenyített ikrák nedves lömegél (keszeg: 4.67 ± 0.44 mg. bodorka: 8,04 ± 1,5 mg. márna: 14,86 ± 2.1 mg. csuka: 11.8 ± 2,2 ing, saját mérés) és számát (150 db / 250 ml oldat), az edényekben a folyadék-testtömeg arány (100-250) : 1 volt. Korábbi küsz (Alburnus alburnus) kísérleteinkben (Bíró, 1979) ennél kisebb folyadék-testtömeg aránynál (50:1) és jóval magasabb hőmérsékleten (22.9° C) nem jelentkezett túlzsúfolásból eredő mortalitás. Többször ellenőriztük az inkubáció alatt az oldatok pH-jál. az sohasem mozdult el Nem valószínű, hogy jelen esetben a zsúfoltság mortalitást okozolt. Felmerülhet az anyahalak Duna-eredete és a tóvíz szennyezettsége, mint mortalitást kiváltó ok. Szerintünk azonban főleg a frissen megtermékenyített ikrák több órás szállítása, válogatása, a mindennapos oldalcsere okozliatta a sérüléseket a barázdálódó blaslomereken, ami azok pusztulásához vezetett. A DM a koncentrációtól függően határozottan csökkentette mind a négy vizsgált halfaj embrióinak túlélését. ill. növelte mortalitását. A 7. ábrán az embriók kumulatív mortalitását ábrázoltuk a DM koncentráció és az inkubációs idő függvényében, miután az eredeti adatokból levontuk a kontrollok mortalitását. A keszegnél és a márnánál úgy tűnik az ábrából, hogy a 72 órás. illetve a 48 és a 72 órás embriókat kivéve a 250 ppb alatti koncentrációknak nincs hatása a korai embriogenezisre. Ennek ellentmond, hogy a 48 és n 72 órás embrióknál viszont 15-40 "/<> mortalitást kaptunk már 0.025 ppb-nél is. A bodorkánál és a csukánál, ahol a korai embriogenezis során nem volt nagy általános mortalitás, a DM hatásgörbék kezdettől fogvájói szétváltak (7. ábra). Mindkét utóbbi fajnál, de különösen a bodorkánál jól látható, hogy a.) a mortalitás arányos volt a DM koncentrációval, b.)ugyanazon a koncentráción a mortalitás arányosan nőtt az inkubáció idejével (7. ábra). A mortalitás, illetve a túlélés alapján a késői embrionális, a keiési és a korai lárvastádiuinok sokkal érzékenyebbek voltak, mint a korai embriogenezis Az összes halfaj lárvái már 0,025 ppb-n is mozdulatlanok. fénnyel, mozgatással alig ingerelhetők voltak. 25 ppb fölött összekunkorodlak, sosem úsztak el, 3-4 nap alatt el is pusztultak. DM hatására néhány órával a kelés után a csukalárvák 44-85%-a elpusztult. A DM és általában a piretroidok elsődleges hatása az idegsejtek Na-csatornáinak a nyitva tartása és az ingerületvezetés gátlása. így a szer a mozgást, a tájékozódást, az érzékelést, illetve a saját beidegzésü szível bénítja. A szer másodlagos hatása (hipoxia. szövetkárosodások) ebből fakad (Nádasy, 1979; Szegletes és mtsai, 1994; De Boer és mtsai, 1988). Következésképpen addig, amíg nem kezdődik el az embriókban a neurális szerveződés, nem is várhatunk hatást. A szer hatásának a fokozódása a késői embrionális korban és drasztikus hatása ezzel teljes összhangban van az embriókra már 0.025-0,25 ppb-nél. Valamely szer toxikusságál egy élőlényre az LC 5 0 értékben fejezik ki. Ez azt a koncentrációi jelenti, amelynél 24, 48 órás inkubáció után az illető élőlény (pl. csípőszúnyog lárvák) populációjának fele elpusztul. A többi élőlényre a szernek legalább 2 nagyságrenddel magasabb LC 5 0-nel kell rendelkeznie, akkor nem környezet károsító (Varanka, 1983). Az 1. táblázatban összefoglaltuk a DM összes eddig ismert LC 5 0 értékeit különféle állatokra. Látható, hogy a LC 5 0 a csípőszúnyog lárvákra 0,02 ppb (/. táblázat). Ovocita, vagv frissen megtennék, ikra (*) Érett embrió Lárva Kezeletlen 250 ppb DM Kezeletlen 250 ppb DM Kezeletlen 250 ppb DM Dévérkeszcg plOj/ind/óra 0.861+0,002 1,87+0,09 1,31+0,11 2,71+0,06 1.55+0,035 plOj/mg/óra 0.33+0.001 0,46+0,002 0,28+0.023 0,76+0,02 0,433+0,01 Bodorka pl0 2/índ/óra 0.237+0,06* 2,925+0,138 2,26+0,02 2,914+0,069 1,69+0,073 plO,/mg/óra 0,03 1+0,008* 0,364+0,05 0,237+0,002 0,70+0,087 0,31+0,075 Márna pl0 2/ind/óra 2,361+0,043 4,401+0,135 4,17+0,128 5,61+0,02 pl0 2/mg/óra 0,28+0,005 0,300+0,03 0,28+0,008 0,756+0,003 Csuka (dOj/ind/óra 1.42+0,112 3,651+0,426 2,48+0,16 8,249+0,148 7,101+0,05 (.ilOj/itig/óra 0,17+0,013 0,34+0,04 0,23+0,01 1,005+0,018 0,84+0,001 2. táblázat. A dévérkeszeg, a bodorka, a márna, és a csuka ovocitáinak vagy frissen megtermékenyített ikráinak (*), kelésre érett embrióinak és 24-48 órás lárváinak ETS-aktivitása a kezeletlen kontroliban (szűrt Balaton-víz) és 250 ppb SDeltametrin kezelés hatására
