Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

6. szám - Szabó Marianne–Bíró Péter–G. Tóth László: Az S-Deltametrin rovarölő szer hatása a dévérkeszeg (Abramis brama), a bodorka (Rutilus rutilus), a márna (Barbus barbus) és a csuka (Esox lucius) embrionális fejlődésére és az embrikók respirációs elektrontranszport rendszer (ETS)-aktivitására

356 HIDROLOGIAI KÖZLÖNY 1995. 75. I-VI

;. 6. SZAM A bodorka ovociták ETS-aktivilását nem mértük. A frissen megtermékenyített ikráké 0,237 ± 0,06 fii O

2/ ind/óra volt. A kontroll ikrák ETS-aktivitása a kelés clőtti állapotig exponenciálisan 2,925 ± 0,138 pl 0

2/ind/ óra-ra nőtt (2. ábra). A DM az alkalmazott koncentráció nagyságának függvényében csökkentette az ETS-aktivitást (i. ábra). A kikelés előtt a kezeletlen embriók ETSaktivitása 22,8 ± 3,48 %-kal, a 24-48 órás kezeletlen lárváké már 42,1 ± 5,9 %-kal nagyobb volt, mint 250 ppb-n (5. ábra, 2. táblázat). 3.3. A márna A megtermékenyített kontroll márna ikrák túlélése az első nap 98.0 ± 1,09 %, a kezeiteké 96,0 ± 2,12 - 82.7 ± 2,8 % (0.025 és 2500 ppb) volt. Az embrionális fejlődés során a mortalitás a keszeghez hasonlóan nagy volt. A kikelést a kontroll embriók 5,3 ± 4,0 %-a, a kezeltek 0 5,3 ± 1.2 %-a érte meg (5. ábra). A túlélés a DM koncentráció növekedésével csökkent. 2500 ppb-n már a 72. órára (3 nap) elpusztult az összes embrió. A 6. napon (120 - 144 óra) elpusztult az összes embrió a 250 és 25 ppb DM koncentráción is (5. ábra). Az első lárvát a 144. órás ellenőrzéskor (6 nap inkubáció után) a kontroliban találtuk. 0,025, 0,25 és 2,5 ppb-n az első lárvák a 7. napon (144 - 168 óra között) jelentek meg (5. ábra). A teljes kikelést cs a lárvák további sorsát nem követhettük nyomon, mert ami maradt, azt az ETS-aktivitás mérésérc felhasználtuk. Márna (Oarbus barbusj S-DcIUmclrín koncentráció (ppb) 5. ábra. A kezeletlen és 0,025-2500 ppb DM-mel kezelt márna embriók (fekete) túlélése a fejlődés során A márna ovociták ETS-aktivitása 2,361 ± 0,046 (il 0

2/ind/óra volt. A kezeletlen embrióké a 120. óráig lineárisan 4,401 ± 0,135 |il 0

2/ind/órára nőtt. A 24 órás kezeletlen lárvák légzési potenciálja 5,617 ± 0,02 |il 0

2/ind/óra volt (2. ábra). A DM az embriók ETS-aktivitására nem volt észlelhető hatással. A 120 órás kelésre érett embrióknál találtunk némi különbséget a kezeletlen és a 0,25 ppb-nél nagyobb DM koncentrációs inkubáltak között (3. ábra, 2. táblázat). 3.4. A csuka A 24 órás kezeletlen és kezelt csuka ikrák túlélése 98-100 % volt, kivéve a 2500 ppb-t, ahol 95,8 ± 2,7 % volt a túlélés. A második nap 40-50 %-os általános mortalitást figyeltünk meg az összes (kezeletlen és kezelt) esetben. Mikroszkóppal megfigyeltük, hogy a blastomerekből sejtek szakadtak le és a perivitellin térben úszkáltak. A 2500 ppb DM koncentráción ekkor a túlélés már csak 33,8 ± 4,4 % volt. Az ötödik napra (118. órára) 2500 ppb-n az összes embrió elpusztult. Az alacsonyabb DM koncentrációk hatása a mortalitásra nem volt egyértelmű, bár az a kezeiteknél magasabb volt, mint a kezeletleneké (6. ábra). Csuka (Gsox lucliisl S.DelUmalrln koncentráció (ppb) 6. ábra. A kezeletlen és 0,025-2500 ppb DM-mel kezelt csuka embriók (fekete) és lárvák túlélése a fejlődés A lárvák életben maradására a DM kezelés nagy hatással volt. Szórványos kelést már a 142. és a 196. órás ellenőrzéskor találtunk: 1-2 lárva kikelt az alacsonyabb DM koncentrációkon. 216 és 240 óra közölt (10.nap) hirtelen csaknem az összes embrió kikelt valamennyi DM koncentráción és a kontroliban, dc a kezelt lárvák jelentős része hamarosan el is pusztult. Jellemző, hogy amíg a kezeletlen lárváknak csak 3,2 ± 2,86 %-a, addig a kezeiteknek 44 - 85 %-a pusztult el a kikelés utáni 24 órában (6. ábra). A kikelést egyébként a kezeletlen embriók 34,2 ± 9,0 %-a, a kezeltek 9,33 (250 ppb) 34,2±3,4 (2,5 ppb) %-a érte meg (6. ábra). A kontroll lárvák mozgékonyak voltak és impozánsan fejlődtek. A kezeltek már a legkisebb, 0,025 ppb koncentráción is mozdulatlanok voltak. 0,25 ppb-n és e