Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

6. szám - Szabó Marianne–Bíró Péter–G. Tóth László: Az S-Deltametrin rovarölő szer hatása a dévérkeszeg (Abramis brama), a bodorka (Rutilus rutilus), a márna (Barbus barbus) és a csuka (Esox lucius) embrionális fejlődésére és az embrikók respirációs elektrontranszport rendszer (ETS)-aktivitására

•SZABÓ M. cs mtsai: Az S-Dellamctrin rovarölő szer hatása 35.") A harmadik napon a mortalitás tovább nőtt és már alacsonyabb koncentrációkon is jelentkezett a DM hatása. Ekkora 2500 ppb-n az összes embrió elpusztult (1 ábra). Az első keszeglárvák 2,5 és 25 ppb DM-nél jelentek incg 192 és 228 óra között (9.nap). Az összes többi koncentráción és a Balaton-vizes kontroliban a 10. napon 228 és 240 óra között kezdődött a kelés. A 240. órára a kelés a 2,5 és a 250 ppb DM koncentráció tartományban befejeződött. 0,25 ppb-n a 264 és 0,025 ppb-^i a Balatonvizes kontroliban a 288. órára kelt ki az összes élve maradt embrió. A kumulatív mortalitás a keszeg embriogenezise során általában nagyon magas volt, a kezeletlen embriók 8,00 ± 0,4 %-a, a kezeltek 5,5-8,3 %-a érte el a lárva kort {l.ábra). A kezeletlen lárvák a kelést követő 48-72 órával mind elúsztak (úszóhólyagjukat feltöltötték és önálló táplálkozást kezdtek). A DM-nel kezelt lárvák 30%-a kelés után, 24 órán belül elpusztult, és az életben maradottak nem úsztak el időben. A kezelt lárvák mozgása már 0,025 ppb-nél sokkal lassabb volt. 0,25-2,5 ppb fölött fényingerre, vagy a tároló edény mozgatására sem reagáltak. Ke*teg (Abramis brama) | ,5 •= I 0*1.5 3 , Bodorka (Rulllut rutilui) / 50 100 150 700 Idd (óra) MJrna (Oarbut barbut) § 6 Cauka (Etof lucluij te j / * 2. ábra. A dévérkeszeg, a bodorka, a márna és a csuka embriók és lárvák ETS aktivitásának változása a fejlődés során om o ji M i, )lt ;toc 3-O.Rant* Irl* (ppb) gátolta (2500 ppb-n ekkor embrió már nem élt). Kikelés előtti állapotban a kezeletlen és a 250 ppb DM -nel kezelt embriók ETS-aktivitásának különbsége 30,0 ± 5,0 % volt (3. ábra). A kikelő lárvák ETS-aktivitása ugrásszerűen nőtt, a 0-24 órás kezeletlen lárváké már 2,71 ± 0,06 )il 0

2/ind/óra volt (2. ábra). 0,025-250 ppb-n a lárvák közötti különbség tovább nőtt. A 24 órás kezeletlen lárvák ETS-aktvitása már 43,2 ± 7,5 %-kal volt nagyobb a 250 ppb-n inkubáltakénál (3. ábra, 2. táblázat). 3.2. A bodorka A DM kezelés hatása már a barázdálódás során látszott. Az első 24 órában a kontroll túlélése 96,00 ± 4,00 % volt. A 0,025-2500 ppb DM a túlélést 95,6 ± 4 % 68,7 ± 2 %-ra csökkentette. 96 óra inkubálás után (4. nap) jól láthatók voltak már a különböző szervek. A kontroll túlélése ekkor még mindig 91,3 ± 1,0 % volt. 0,025-250 ppb-n a túlélés már csak 78,7 ± 3.2 - 31,0 ± 11,0 % volt. 2500 ppb-n már a 3. napon (48-72 óra között) elpusztult az összes embrió. A 168. órára (7 nap) 25 ppb-ncl is elpusztult az összes embrió. A kelés 216 és 240 óra között, a 10. napon indult meg és két napig tartott. A kelést a kezeletlen embriók 35,0 ± 8,0 %-a, a kezeltek 0-21,0 ± 9,0 %-a érte meg. Megállapíthatatlan volt, hogy melyik csoportban keltek ki az első lárvák. A 240 órás ellenőrzéskor 250 ppb-nél már az embriók 75,0 ± 8;0 %-a. a kontroliban 33.0 ± 4,0 %-a, 2.5 ppb-n 16,0 ± 4,0 %-a, 2,5 ppb-n 16,0 ± 4,0 %-a, 0,025 ppb-n 13,0 ± 4,0 %-a kikelt, 0,25 ppb-n kelés még nem volt (4. ábra). UodurkA (Mulllus futiliii) 3. ábra. A különböző koncentrációjú DM hatása a vizsgált halfajok embrióinak és lárváinak ETS-aklivitására A keszeg ovociták ETS-aktivitása 0,861 ± 0,002 (il 0

2/ind/óra volt. A kezeletlen embriók ETS-aktivitása az ikrahéjon belüli rotációjuk kezdetétől egyre gyorsabb ütemben 1,87 ± 0,01 |tl Ö

2/ind/órá-ra nőtt (kelés előtti értek, 2. ábra). A kezelt embriók ETS-aktivitását 24 órától a 250 ppb. 192 órától az egész 0,025-250 ppb tartomány S-OalUmolrin koncentráció (ppb) 4. ábra. A kezeletlen és 0,025-2500 ppb DM-mel kezelt bodorka embriók (fekete) és lárvák túlélése a fejlődés során