Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

6. szám - Vásárhelyi Pál: A Tisza folyó általános szabályozása

350 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY, 1995. 75. ÉVF. 6. SZÁM lyamában a folyó viszonyai változhatnak, s ez által a legszorosabban meghatározott, torkolatok is. Ily e.wíekben vízi építmények által lehet a folyót azon állapotban megtartani, melyben az átvágás torkolatára nézve legkedvezőbb. De ha azokat költséges voltuk miatt mellőzni akarjuk, akkor semmi más mód nincs, mint a torkolatot töltsér alakban bővíteni, hogy az által a folyás betérése megkönnyíttessék. Erre érdemben egy igen feltűnő és szemmel látott példát lehet felhozni, tudni illik a Dunánál Baján alul az úgynevezett Pörböli átvágás sehogy sem akart sikerülni, valamíg a víz befolyás a torkolat bővítése által elő nem segíttetett. és ott tudomás szerint azon eset forgott fenn. mikép a folyás viszonyok az átvágás ásása ideje alatt megváltoztak. Nem menthető azonban azon eljárás, ha az átvágás alsó torkolata töltsér szerben alakíttatik, mert azt semmi okok nem ajánlhatják. Ha a vízsodor az átvágás alkalmazására nem kedvező, olykor a fogó gál helyett az átvágás torkolata felett helyezendő sarkantyú is a czélnak megfelel, mert tudva van. mikép mindazon egyes sarkantyúk, melyek a parihoz azért kapcsolvák, hogy attól a vízsodrát elűzzék, a sarkantyún alól ép azon part megtámadását még elősegítik: ennélfogva a siker csupán attól függ. miszerént ezen sarkantyú úgy helyeztessék, hogy a vízsodor ép azon helyen fordúljon a part ellenébe vissza, hová az átvágás torkolata illesztetett. Az ilyen sarkantyú alkalmas helyét a gyakorlott szem ki tudja keresni, egvébbaránt a sarkantyút csak annyira szükség meghosszítani, míg általa a víz sodor az átvágás irányába téríttetik, mit a helyszínén nem lehet eltéveszteni. Már említteted, hogy az átvágás mélységét a hol csak lehet a legkissebb vízszínre kell ásni, szélessége a körülményekhez kcpcst 4-6 ölre. oldalfalai pedig 1 /3 lejtővel hozatnak javaslatba, ámbár némely helyeken a föld minősége megfogja engedni azoknak függőleges ásatását. Minthogy a vezér töltések nem nagy távolságra fognak húzatni, az átvágásokból kiemelt föld azokra liasználtathatik. Legjobb e miatt, ha azok az átvágás szélitől 4-5 öl távolságra rakatnak le, melyek mindaddig vezető gát gyanánt szolgálhatnak, míg az átvágás bővülése bekövetkezik. mikor azok annak további kiképzése kára nélkül az ásásba vissza hullhatnak. Fclljebb már érintetett, hogy a hegyek közelében a föld-rétegek nem nagyon kemény természetűek, ez okból remélhető, hogy a fel Tiszán az átvágások kiképzése ritkább eseteken kívül, minden segéd eszközök alkalmazása nélkül bekövetkezendik. Tokajon alól ellenben az mindig keményebb, az eset pedig csekélyebb lévén, az átvágások gyorsabb sikerére nem számolhatni. E tekintetből azoknak szélessége különösen Füreden alól bővebb mértékben javalltatik. ezen felül a kanyarok tulajdonságaihoz kcpcst szükséges némely helyeken segítő építményekel is alkalmazni, a folyás iránynak az átvágásba térítése végett. Minthogy továbbá néhol kemény agyagrétegek is fognak előkerülni, a föld felkarczolása is megkívántatik, valljon ez a szokott módon vashorgony vagy kotrógép által történjék-e csak később lehet elhatározni. Az átvágások rendjéhez és tanához tartoznak a mellékágak eltöltései is, hol ezek a víz erejét felosztják, és a folyó rendetlenségének utat tárnak, hogy pedig ezeknek teljes elzárása nem mindenkor alkalmazható, annak okai tudva vannak, mivel beiszapolások akadályoztatnék és ekkor előáll azon kéntclenség. mikép a már többször haszonnal alkalmazott módhoz kell nyúlnunk. A gyakorlat t i. úgy javasol két sarkantyút egymással szembe állítani, hogy miattok a feliszapolandó ágba tóduló viz zig-zugos hajlatot nyer. miáltal a feltöltés siettetik. minthogy a bemenő víz magával iszapoló anyagot is hord; a teljes elzárás által ez nem történhetnék. Ilyen esetekbe mindkél sarkantyúnak helyhezlelésére különös tekintettel kell lenni, nehogy azok egymáshoz közel esvén a fattyú ág medrének normál szélessége nagyon össze szoríttassák, mert c miatt a nagy víz hullámjai azokat széjjel szaggathatnák, minthogy itt a főczél a víznek természet elleni benyomulása által éretik el. Az átvágások száma, mellvek meghatározásánál különös tekintet volt a föld nemére, melyen át vonulnak t i a két part közzűl a porhanyóbb földből álló. és hamarább sikert ígérő jelenteteti ki. a térkép szerint 101. hanem ezek közül a 13 számút, mcllynck tárgyalása 837 ik évi 1580 cs 838 ban 413 és 1900 számúak alatt az N.M. Magyar kir. Helytartó Tanács elibe fel volt terjesztve, már a múlt 844 ik évben N.s. Szabolcs vármegye megnyittatta és így az ásandók száma kereken 100 ra megyén, melyekből a kiásandó földtömeg L mellékletben egyenként kiszámíttatott, mely összesen I .3 18 827 köbölet teszen. és minden köbölre 7 napszámot számítván. 9 231 789 munkást vagy egy napszámot 10 krajezárra bccsűlvc I 538 671 frt 30 krt kíván. Ebből esik Köbmérték Beregh megyébe 57 452 Szathinár 3 1 551 Szabolcs 180 402 Ung 14 202 Zemplén 68 989 Borsod 53 154 Heves 344 367 Pest 27 987 Csongrád I8S 032 Torontál 168 680 Bács 114 595 Csajkások kerületibe 69 416 A fcnnkijelelt szakaszokba fekvő átvágások rendjére nézve megjegyzendő, hogy ha a tervezett átvágásoknak mindenike akár a vízszín sülyesztésére, akár más fennforgó viszonyokra nézve egyenlő sikert ígérne, ekkor azt lehet javasolni, hogy ezek a szakaszban alulról kezdessenek meg. Dc ha ez nem úgy volna, a minthogy valóban nincs is. hanem egyik átvágás a szakaszban a másik felett elsőséggel bír. annyira hogyha a felűlfekvő átvágás által például helység, vagy nagyobb kiterjedésű vagy értékű birtok mentetik meg akkor, midőn a másik alább fekvő által csak kissebb becsű cs terű föld védetik meg. vagy ha a vízmérési adatok tudatják. mikép a feljebb fekvő jóval sülyesztené a vízszínét akkor, mikor az alsóbb csak néhány vonallal, ha továbbá a folyó iránya a felső által tetemesen javúlna. ekkor