Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

6. szám - Vásárhelyi Pál: A Tisza folyó általános szabályozása

VASA1UIK1A1 P.: A Tisza szabályozása 329 csakugyan a felsőbbnek mindenekelőtt munkába vétele javallható, mivel annak foganatja által nagyobb haszonsiker érethetik cl, mi a szabályozás végczélja De vannak meg más esetek is. midőn vízművi tekintetek ajánlják a felsőbb átvágások elébbi megnyitását, ez akkor van. ha az alsóbb átvágás sikere a felsőbbnek jó foganatja által fcltételeztetik. Ezekből érthető, hogy azon elvet, miszerént az átvágások alulról felfelé létesíttessenek, mily nagy vigyázattal és óvatossággal szükség alkalmazni. Továbbá még az is értekezés tárgya: valljon azon aggodalmak. mellyek a kinyitott számos átvágásokon a víz sebesebb lefolyása miatt az alsó vidékre támadhatnak. alaposak-e? Nem lehet elvitázni, hogy a folyó sajátsága a megváltozott viszonyok után ne változnék, hanem minden abból eredő ártalom nélkül A nagy vízár nyomulása annak első támadásakor sokkal sebesebb lesz ugyan, és kétségen kívül 24 óra közön hirlelen több lábnyi magasra nő. hanem emelkedéséből ép oly sebesen vissza fog esni. ugy hogy a magas víz ritkábban lesz veszélyes: és az okok elenyészlévcl ép oly sebesen ártalmatlan vízállásra siilyed le. Ez onnan értelmezhető, minthogy az átvágások létesítése után rendkívüli víztömeg első tódúlása alkalmával szabadabban és gyorsabb sebességgel fog a folyó völgyén lemenni, a nélkül, hogy nagyobb magasságra emelkedne. miáltal a víz egymásra halmozásának, a felső vidéken csökkenésbe kell jönni: ezeknek tartózkodási helye jelenleg a kanyarulatokban van. mellyek a nagyvizet csak akkor vezetik az alsóbb vidékre, miután az rajtuk elkeringett, s minden görbület könyökén kiöntött. Hogy ezen okoskodás áll. bizonyítja az egyenesebbre vett Rhenus folyó, minthogy kétségbe hozhatlan tudósítások szerint ott most a nagyvíz már akkor el is ment, mikor azt várják. Mikor például a Rhénusnak azon környékén lakók, hol a folyó egyenesítése már sükerrel megtörtént, az előbbi tapasztalás szerint a Rhenus vize sebessége növekedésével igen nagy vizet várnak, az már sikkor ártalmatlan lefolyt, s ők mindannyiszor hiában várnak a vészteljes vízárra Ezen tapasztalás annál inkább megnyugtató lehet a Tisza alsó vidékére, mivel a szabályozási tervezetben, ott is mind a víz lefolyás elősegítése, mind a folyó állapotja lényeges javítása tekintetéből több kitűnő átvágások javalltainak. Egyébaránt az. átvágások osztályozására és számára nézve még megjegyzendő, hogy mivel a szabályozás ideje alatt a folyó változásoknak vagyon kitéve, clőkeríílend az osztályozás módosításának, s talán újabb átvágások tervezésének szüksége, a szabályozás ideje alatt támadt vagv érettségre jutott görbületeknél fogva. Továbbá már azon körülmény is, mikép a kifejlett viszonyokhoz képest számosb szakaszban egyszerre megkezdethetnek és folytattathatnak a szabályozási munkálatok, az osztályozás modosítását szükségkép vonja maga után. Azon földterület is. melyre az átvágások a Tisza medrét vezetik O. mellékletben tekintettel a folyó szélességére számíttatott ki. s egy holdnak kisajátítási ára egyre másra 40 forintra becsűltetett. Ezen kisajátítandó föld területe teszen: Bercgh megyében Szathmár Szabolcs Ungh Zemplén a Tiszán Zemplén a Bodrogon Borsod Heves Pest Csongrád Torontál Bács Csajkások Summa A töltések Az átvágások által egyenesebb irányt és nagyobb sebességet nyert folyó árjaitól, melynek vize nagyterű, magos hegyekről tápláltatik, a környék még nincs eléggé biztosítva, mert nagyobb mennyiségű esőzések különösen pedig a havazásoknak egyszerre bekövetkezett felolvadások által annyi víz tódulhat alá. hogy azt a legrendesebb meder sem képes megbírni; ennélfogva a szabályozás egy másik főfeladata azon intézkedést követi, mikép a nagyobb és rendkívüli vízár is korlátok közé szoríttassék. Mielőtt azonban ezen mód előadatnék, helyen van itt a különböző magasságban növekedő vizek gyorsabb lefolyása sebességéről és tömegéről némi elméleteket előre bocsátani, s azokból a töltés emelésénél követendő elvet meghatározni. A tapasztalás mutatja, hogy a Tiszának középsebessége vize tömegével együtt nő. és medre teljében a legnagyobb sebességre erősödik: mihelyt pedig olvan vízállás következik be. mikor a víz természetes saját partjain kitör és a szomszéd földet legnagyobb magasságban elönti, az áradás egészen más és megváltozott alakot kap. A víz sebje a fő mederben a lehető legnagyobb egyforma folyásra jut ugyan, hanem az említett vízmagasság és tömegszerben aránylag csekélyebb lesz annál, mellyel a víz partjai közt maradó állapotjában bír. a part hátán pedig s átaljában a kitört áradásban a víz sebje jóval gyengébb. mint az anya folyóban, minek oka a földszin változékonyságában fekszik, mivel az elöntött föld nem egy szín arányú, hanem vagy emelkedik, s ismét hajlik, vagy szélesedik s viszont szorul, miáltal a folyó sebje és szabad lefolyása különböző irányokban rendetlen ingerlések által zavarba hozatik. és a vízemésztés csökkenésben marad, melyekből önként következik, hogy a vízárt lehetőleg összetartani kell a lehető legsebesebb lefolyás eszközlése végett. A töltéseknek azonban nemcsak az áradásokat kellene megóvni, hanem helyeztetésük által arra kell törekedni, hogy általok maga a folyó is jobb karba tétessék. úgy hogy ágya emelése meggátoltatván, ép annak mélyítése eszközöltessék. E tekintetből a töltés parttóli távolságának meghatározása nagy fontossággal bír 8 498 frt 5 116 32 018 " 20 kr 2 168 3 749 " 40 " 10 392 13 629 " 20 " 35 736 3 096 " 40 " 20 194 " 20 " 18 610 11 723 " 20 " 8 500 " - " 183 431 frt 40kr