Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

5. szám - Halász Béla: A rétegezett hidrogeológiai rendszerek sajátosságai

318 A rétegzett hidrogeológiai rendszerek sajátosságai (Hozzászólás Tóth József "A nagy kiterjedésű üledékes medencék felszín alatti vizeinek hidraulikai folytonossága" c. tanulmányához) Halász Béla Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség 4400 Nyíregyháza, Széchenyi utca 19. Kivonat Tóth J. professzor "A nagykiterjedésű üledékes medencék felszínalatti vizeinek hidraulikai folytonossága" című tanulmánya észlelési adatok alapján megállapítja, hogy a rétegzett hidrogeológiai rendszerek közel úgy viselkednek, mint egyetlen réteg. A jelen hozzászólás szerzője az ilyen viselkedést 22 évvel ezelőtt elméletileg igazolta. Ennek kapcsán áttekintést javasoltunk a rétegzett hidrogeológiai rendszerek elméletének fejlődéséről Magyarországon. Megállapítható, hogy a mintegy 50 éves részleges tudományos elszigeteltség ellenére lemaradás nem mutatható ki. Az idézett tanulmány hasznos számunkra a transzmisszibilitás konvergencia elmélet és amiatt, hogy erősíti bizalmunkat a hidraulikai folytonosság elvében. Kulcsszavak hidrogeológia, hidraulikai folytonosság, üledékes medencék. 1. Bevezetés Tóth József a Hidrológiai Közlöny 1995 évi 3.számában megjelent tanulmányában, Walton (1960) tollából idézve leszögezte, hogy "mérései szerint pl. a Dél-lllionis medencében az egész rétegsor hidraulikailag egyetlen vízadóként viselkedett". Megállapította, hogy az ehhez hasonló jelenségek a világ számos pontján (Dél-lllionis, Szibéria, Dnyeper-Donyec medence, Párizs, Ny-Afrika, Szahara, Aquitániai medence, Észak-Alberta, stb) megfigyelhetők, ilyenekről számos szerző számol be (Walton 1960, Albinet-Cottez 1969, Astie et.al. 1969, Margat 1969, Besbes et.al. 1975, Neuzil et. al. 1984, stb). Mindezek nyílván azt jelentik, hogy az artézi medencéket kitöltő üledékek, tekintet nélkül arra, hogy összetételükben agyagrétegek is előfordulnak, egyetlen összefüggő hidraulikai rendszert alkotnak. Mivel az ilyen rendszerekkel kapcsolatos számításoknál, eltérően a régi, egyetlen réteget számba vevő módszerektől, több egymás alatt ill. felett települő réteg egyidejű figyelembe vétele szükséges, ezeket magyarul rétegzett hidrogeológiai rendszereknek nevezzük. Feltehető, hogy az idézett tanulmány hidraulikai folytonosság fogalma többé-kevésbé szinonim a rétegzett rendszerével. Tekintettel arra, hogy ezeknek a soroknak írója -anélkül, hogy Walton vagy az egyéb felsorolt Sz'Jízők munkáit ismerte volna- elméletileg iga.olta a rétegsorok egyetlen vízadóként való viselkedésének szükségszerűségét. (Halász, 1975), és ez több, mint húsz évre tekint vissza, nem érdektelen a rétegzett rendszerek elmélete fejlődésének Magyarországi sorrendiségét felidézni. 2. A rétegzett rendszerek analitikus elmélete Az 1960-as évek végén és a '70-es évek elején, bár a szakirodalomból értesültünk arról, hogy rétegzett rendszerek léteznek, szilárdan tartotta magát a Pannon-medence vízadó rétegeinek egymástól való izoláltságának elképzelése. Ezért jelentett meglepetést, hogy amikor a Felső-Tisza-vidék hidrogeológiai viszonyait tisztázandó 1971-ben megszerkesztettük az alsó pleisztocén aljára és a talajvízszintre vonatkozó hidroizohipszákat, a Nyírség területén mindkettő kupola jelleget mutatott. A talajvíz esetében ezt a talajvíz tükör terepalatti mélységével növekvő párolgáscsökkenése magyarázza, de az alsó pleisztocén alacsonyabb kupolája csak akkor létezhet, ha a rétegsor függőlegesen átereszt. Hiszen a kupola csúcsáról oldalirányban csak eláramlás lehet, a csúcs stabilitását tehát csak a vízszintesen eláramló víz függőleges pótlása biztosíthatja. A függőleges pótlás lehetősége pedig adott, mivel a talajvízszint (helyenként 30-35 m-rel is) magasabb az alsó pleisztocén aljának rétegvízszintjénél. Ebből közvetlenül adódott az agyagok áteresztő voltának feltételezése és elfogadása. Az 197l-es feldolgozás során megszerkesztettük még a két hidroizohipszás térkép különbség térképét, amelynek eredményeként megállapítható lett, hogy a BeregSzatmári síkság és a Rétköz -ellentétben a Nyírségi tápterülettel- fcláramlási övezetek, ahol a rétegvíznyomás nagyobb a talajvízénél, és a távolabb beszivárgott víz a folyókon keresztül lefolyik ill. elpárolog. A vázolt mechanizmus valóságos létezésének (realitásának) további vizsgálata érdekében hidraulikai metszet is készült, a-