Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

5. szám - Deák Antal András: Mikoviny Sámuel és a Tata környéki „posványságok” lecsapolása

DEÁK A.A.: Mikoviny Sámuel 293 "ad 2. Jól emlékezik a tanú arra, hogy minekutána az Almási malmokat hajtó. Tatai vizeknek árkát az Ingcncur a szerint a mint á kérdésben lévő helyen megmutatta. ugyan az Almási Duna felé elkészítette volna, egy nagy zápor esső. vagy is inkább Felhő szakadás lévén, tudniillik a mostani almási Kallótól, az. Almás Dunának jővén, mintegy 350 lépésnyire, az elöbbem folyamattyát az a patak egészlen megváltoztatta, a mint is azon víz mostanság is ugyanazon folyamattyában van. ad 3. Arra is jól emlékezik, hogy az Almási Uraság, minekutána az Ingeneur által megkészettetett volna a Canalis. az ugy nevezett Orgovánv kősziklához mint egy 75 lépésnyire, valamint a Tanú a helyét is meg mutatta. egy kallót állíttatott fel. de ezt az előbbi punktumban jelentett zápor esső. vagyis inkább felhő szakadás, melly nagy köveket hordott a Kallóra, mint egy 6 vagy 7 akós hordó egészlen semmivé tette, és helyiből kihorta. sőt azon Canalist is. a mint most is megláttszik, egészlen megtöltötte. ad 4. E Tanú soha sem tapasztalta, nem is hallotta, hogy ezen Kanalison, melly t i Tatából az Almási Dunába önti ki magát, valaha öl. vagy épületre való fát bocsájtattak volna le Tatából az Almási Dunára, vagy az ennek partján lévő fa depozitoriumig: de különben nem is lehetett volna e féle száletvánvokat tenni, mivel leginkább az. almási határban kiváltképpen a viznek azon folyamattyán. melly az Ingeneur által készettetett. oly nagy kősziklák voltak, némely helyeken a Canalis fenekén. hogy ezek hét lábnyira is fellyül haladták a viz. magasságát. következésképpen lehetetlen is volt ezen akadályok miatt Tatától az Almási Depositoriumig fát le hozni. ad 5. Tudgya bizonyosan, hogy a tatai uraság kivévén azon malmokat, melyek Tatában vannak, azon többször említett canalison. mellyel az Ingeneur kimetszett és elkészíttetett a maga határjainak mezőségein sehol malmot nem csináltatott, ezt pedig azon az. okon tudgya. mivel gyakrabban meg fordulván ezen a tájékon, fenti efféle épületeket nem tapasztalt." A tárgyalt források alapján a következőképpen összegezhetjük Mikoviny Tata környéki tevékenységéről létező ismereteinket: - Arra vonatkozóan, hogy mikor járt először Mikoviny Tatán. Kolinovics Gábor közlését tekinthetjük mérvadónak. aki művében (7. lábj.) határozottan az. 1730. évet jelöli meg. Tárczy-Hornoch ugyanakkor "a tata-tóvárosi Központi Igazgatóságának" rendelkezésére bocsátott adatai alapján - tehát ez. is autentikus forrásnak látszik csak annyit tud. hogy Mikoviny "az 1730-as években foglalkozott a tatai Nagy-tó cs a Csckc-tó szabályozásával" (6. lábj ). - Az 1730-ban Mikovinynak a tavak körüli tevékenységét illetően van. aki "szabályozásról" (6. lábj ), van aki "mederbe szorításról" (2. lábj.) beszél, mig Kolinovics Gábor csak "helyreállításról" szól (10. lábj ). Az is elképzelhető. hogy a hircs mérnök csak a terveket készítene el. dc a kivitelezés nélküle, esetleg később valósult meg. Ezt a feltételezést indokolttá teszi az a tény, hogy Mikoviny 1730-ban időszűkében volt. mivel ez. évben a Dunával gyűlt meg a baja. Április 18-án ugyanis Pozsony vármegye utasítást adott - Mikoviny a vármegye mérnöke volt ez. idő tájt -. hogy "Május elseje táján a pallér és mérnök irányításával kezdődjenek cl a töltésépítési munkálatok" Csallóközben. Ugyanez év szeptember 25-cről ismert Mikovinynak egy jelentése, melyben a gátakon cgv ujabb hatalmas árvíz okozta károkról számol bc. és megoldást javasol a szükséges költségek feltüntetésével (9. lábj; 18-21.0.) - Másodszor Mikoviny az 1747. év télutolján - tehát még fagyban - érkezhetett Tatára, hogy Tata és Almás közt elterülő - részben Eszterházy József, részben a Magyar Kamara birtokaira eső - mocsarakat felmérje, majd pedig lecsapolásukhoz lásson. 1747. tavaszára cl is készítette a környék térképet, melyen részben az eredeti állapotot. részben pedig a javasolt beavatkozásokat tüntette fel. A térkép jobb sarkában látható rajz a mocsárban húzódó nagy gátba épített kettős zsilipet ábrázolja, melyben az áteresztett viz mennyiségét egymás fölé vízszintesen fektetett gerendákkal szabályozták (16. lábj ). 2. ábra. Mikoviny mocsaras területen cölöpökre építendő kőhídjának terve - Az érdekelt felek a tervet elfogadták, és 1747. április 15-én kelt szerződésben Mikoviny tervei alapján rögzítették a szabályozás költségeire és munkálataira vonatkozó kötelezettségeket (14. lábjegyzet).