Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)
5. szám - Deák Antal András: Mikoviny Sámuel és a Tata környéki „posványságok” lecsapolása
DEÁK A.A.: Mikoviny Sámuel 291 set. a szóban forgó csatornába engedi, és ezeket a vizeket örökre az almási malmok rendelkezésére bocsátja". Abból a tényből, hogy márciusban már a fenti szerződést megköthették, arra következtetünk, hogy Mikoviny 1746-47 telén a tatai uradalomban járt. Erre a hipotézisre a mérnöki gyakorlat is feljogosít, miszerint a mocsaras területeket fagyban, jégen járták be és térképezték fel a geometrák 2. Mikoviny lecsapolási terve 1 6 A térkép, melyre hivatkozva a fent említett szerződés is köttetett 1 7, az elvégzett munkák leghitelesebb dokumentuma. Feliratait többnyire németül írta. esetenként latinul, sőt magyarul is. Egymás mellett külön oszlopba jegyezve mutatja be az eredeti állapotot, valamint a javasolt megoldást. Címfelirata: "Tata, Almás és Szőnv között elterülő mocsarak eredeti állapotát, valamint azok lecsapolását bemutató térkép". Aláírása: "A legkegyesebb királyi Kamara parancsára Jelmérte és térképre vitte Mikoviny Sámuel mérnök őrnagy és kamarai földmérő". Tájolása fordított: mérete: 108x103 cm; színes. A térkép alján bécsi ölben és német mérföldben léptéket is ad. Miként említettük, a térképre rávezette a szabályozásra vonatkozó legfontosabb gondolatait is. Ahelyett, hogy ezeket magyaráznánk, lefordítottuk őket. hogy az Olvasó az eredeti, azaz a tiszta forráshoz jusson. A baloldali feliratban tehát a következőket olvashatjuk : "Az eredeti állapot leírása: AA. Nyári és téli időben Tata környéki bővizű források vizének természetes lefolyása. BB. Egy 1330 öl hosszú, 20 öl széles és 4 öl magasnagy gát. mely a vizet a rendes vízszint fölé 2 láb magasra emeli, s igv a mögötte keletkezett elmocsarasodás okozója. C. A hatalmas kváderkövekből épített régi zsilip, mellyel a vizet tetszés szerint fel lehetett duzzasztani, avagv teljesen le lehetett engedni. I). Az az átvágás, melyen át a víz az almási malomhoz folyik, és nem messze mögötte az "E" gáttal felduzzasztatik és pontosan 2 lábnyival a Duna szintje fölé emeltetik. E. A szőnvi malomig stagnáló és az ott lévő malomgát állal feltartóztatott víz. NB. Ez a víz egy német mérföld széles és ugyanannyi hosszúságú lapos területet borít, melyet ha kiszárítanánk. 6 000 mérő gabonái lehetne rajta termelni, vagy több, mini 3 000 nagv szekér szénát lehetne rajta begyűjteni. A kiszárítás módja és lehetősége I. Ha a szőnvi vízimalom zsilipjét felhúzzuk, a víz magától lefolyik. 2. Ugyanez történik, ha az almási malomgátat áttörjük, ill. leromboljuk. 3. Hasonlóképpen ez történik, ha a szűk és alig 10 öl széles sávon át G-nél árkot ásunk, s általa a vizet annak rendes medrébe vezetjük. NB. Ezen három módozat együttes alkalmazásával lehet a vizet a legjobban és a legrövidebb idő alatt levezetni, és a mocsarat kiszárítani. A nagyobb biztonság és eredményesség érdekében mind a három mozzanatot együttesen kellene alkalmazni. Ezt követően a még itt-ott a mocsárban visszamaradt vizet rendes medrébe vezetjük, melyet kitisztítunk. Igv a nagy mocsaras terület teljesen kiszárad, és részben szántóként, részben rétként és ligetes erdőként hasznosítható. A nagy gátban található kettős zsilip bemutatása l s: aa. A nagy köztes fal, mely a szőnvi területet az almásitól elválasztja. b. A szőnvi zsilip. c. Az almási zsilip. dd. Gerendák, melyek a zsilipeket lezárják. " További feliratok a térképről: A mai Általért "Canalis moláris el dcrivatorius"-nak azaz malom- és levezető- csatornának hívja. A másik csatornái "Canalis cxsiccatorius"-nak. azaz "lecsapoló csatorná"-nak nevezi. Ezen utóbbi szeli át a "Grossc Damm"-ol. a nagy gátat. melyen található az a kettős zsilip, amit a térkép jobb felső sarkában ábrázol. (Ezzel a s/óbanlorgó gáttal egyébként a rómaiak Brigelio védelmére módszeresen mocsarasitották cl a vidéket.) "Grossc Wasscrqucllcn" - nagy források névvel illeti és berajzolja a "Feneketlen Fórás"-t. "Kis Fórás"-t. "Magad Fórás"-t és a "Fényes Fórás"-t. Két közutat is feltüntet: Tatától indítva a komáromi-. Almástól pedig a "postaulal". Az almási dunaparton fürdőt jelöl. Szőny előtt Brigctio romjait, valamint táborát, melyhez a Tatáról induló "aquaeductus". vízvezeték fut. A még akkor látható romok és "nyomok" alapján ennek vonalát is berajzolta. Tata és "Naszál" vonalában három malmot tüntet fel. majd lejjebb "C"-nél a nagy gátban még egyet, valamint Almás falu szélén egyet (?). Ezen túl Szomód alatt a "Kcpitő" sziklát. Tata alatt a "Magas határ"-t. valamint a birtokhatárokal is bejelöli Mindent egvbe vetve, a következő lényeges tudniv alókat olvashatjuk ki a s/ép. színes tervrajz ábráiból és szövegéből : 1. A mocsarak lccsapolásánál a Naszálytól indított csatornának szánta a legfontosabb szerepet. Ezt "D" pontban átvezette a "Nagy gáton", majd "G"-nél egy . a vizek szabad lefolyását gátló 10 öl s/éles földháton vezette. s igy elérte az "Alsó Tiszta" valamint a "Vikony Tiszta" által alkotott természetes vízfolyást, mely aztán a Dunába szállította a mocsarakból kiszabadult vizeket. 2. A csak nem még egyszer olyan hosszú "Levezető cs Malomcsatornát" (Általér) elsősorban a tatai tavak fölös
