Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

5. szám - Vágás István: A Hidrológiai Közlöny 75 éve

/ÁGÁS I.: A I iidrológiai Közlöny 75 éve 287 lóságot nélkülöző árhullámainak megismerését a csökkenő vízhozammal együttes növekvő vízállás, vagy a növekvő vízhozammal együttes csökkenő vízállás ténye, és e tény természetes duzzasztásokkal és süllyesztésekkel való összefüggésének megértése jelentheti". (1983). "Létezik fordított irányban kanyarodó árvízi luirokgörbc is. amely az. áradó vizeknél szállít kevesebb vízhozamot, az apadóknál többet. Száz éven át miért nem vontunk lc ezekből a kétségtelen tényekből megfelelő következtetéseket?" (1984). "A komplex számok különböző geometriai rendszerekben különféleképpen ábrázolhatók Az euklideszi feltételektől eltérően leírt, nem-euklideszi vízmozgások, mint bemutattuk: léteznek". (1986). "A szivattyúkapacitás. a tározó térfogat elsődlegesebb belvízi meghatározó. mint az összegyülekezés és a lefolyás. A rövid idő alatt keletkező nagy vízhozamokat csak hosszabb idő alatt, kisebb vízhozammal, tározás árán juttathatjuk befogadóba". (1989). "A csak előre lépést és helyben maradást engedő vonalmenti bolyongás valószínűségi modellje leírja a lineáris kaszkád modell vízmozgását is. és megfeleltethető a vízmozgások Froudc-f. állapotainak és a rajtuk értelmezhető Doppler-hatásoknak". (1991). Várday Nándor: "Minden liter vízben, minden kg üledékben jelen van a vízgyűjtőn előforduló minden vegyület, és lejátszódhat minden lehetséges kölcsönhatásuk. Bár a jól kiválasztott természetes mintaterületeken elvégezhető mérésekre volna még lehetőség, úgy tűnik, hogy a GNV leállítóinak nem érdeke az. általuk feltételezett veszélyek mértékének tisztázása. Épp úgy: nem érdekük a káros következmények csökkentésérc vagy elkerülésére irányuló műszaki megoldások kifejlesztése és ismertetése sem" Varga Miklós: "A bányászat vízháztartásra gyakorolt hatása közismerten a Dunántúli Középhegység karsztterületét érintette a legkedvezőtlenebbül. A vízszintcsökkenés a 70-100 m-t is eléri, átlagosan 30-50 m. Korszerűsítésre szorul a bányászat vízmentesítő tevékenységének vízjogi engedélyezését szabályozó állásfoglalás, úgy. hogy abban megfelelő helyet kapjanak a vízgazdálkodás szempontjai. A karsztvíz, minőség veszélyeztetése a bányavíz termelés mértékének felfutásával, a leszívással érintctt térség területének növekedésével arányosan növekedett". (1984). Varrók Kndre: "Az 1838. évi nagy árvíz, után 60 év telt el. míg a budapesti szakasz szabályozási munkáit befejezettnek lehetett nyilvánítani. A hajdani elkeseredett viták tárgyai, a szabályozási művek helytálltak, és ezzel igazoltak azokat, akik építésük mellett foglaltak állást". (1988). V arsányi /.oltánné (Tóth Irén) "Csongrád megye ivóvizeinek kémiai összetételéből vízföldtani következtetések is adódnak. A vízréleg kb. 30 m alatt már meglehetősen egységes kémiai összetételű. Több száz m mélységig a negyedkori összletben két víztípus található. A víz kémiai összetételének területi és mélység szerinti változását sokan döntő jelentőségűnek tartják a víz eredetének. mozgásának, a különböző helyzetű vizek kommunikációjának. a szerkezeti vonalak menti vízáramlásnak bizonyításában A felszín alatti víz utánpótlódással. mint a víz kémiai minőségét meghatározó legfontosabb tényezővel. Csongrád megye legnagyobb részén számolhatunk". (1986). "Az összes keménység és a Na koncentráció ioncseréje a v íz mozgásirányában következik bc. ezekből tehát a kutak helyének ismeretében a felszín alatti vízmozgás követhető". (1989). "A Dél-alföldön a Körös medencéjében és a Maros hordalékkúpján vízmozgás kémiai alapon nem volt kimutatható. A dunai eredetű üledékekben a fosszilis víz kicserélődött, dc ez átöblítődés. nem utánpótlódás eredménye". (1994). Vitális György: "A vízföldtani tömbszelvény jó tájékoztatást ad mind a hidrogeológiai feladatok megoldásával foglalkozók, mind a hidrogeológiát oktató intézmények számára. Ezt teljesebbé teheti a különböző tárgyú és magassági léptékű cél-tömbszelvények szerkesztése". (1980). "Felhasználás, vagy tanulmányozás esetén célszerű a régi térképek megtekintése, amiből az általános összefüggések, finomabb részletek jobban kitűnnek, s rávezethetik a kutatót a felszín formák és a vízrendszer jobb együtt látására, nemkülönben az. eredeti természeti állapot felismerésére, ami ma már a szabályozások és a beépítettség miatt rejtve maradna". (1987). Vízkelety Éva - Lenti Lászlóné "Tudatos környezetvédelemmel meg kell gátolni a Keszthelyi-öböl és az egész Balaton eutrofizálódását a növényi tápanyagok távoltartásával. a szennyvizek elterelésével, s az. erózió csökkentésével azért, hogy még sokáig szolgálja az üdülést és a pihenést a tó". (1979). V. Nagy Imre: "A hidrológiai idősorokat ma már sztohasztikus folyamatok különböző matematikai modelljeinek felhasználásával jellemezzük a bennük foglalt információkészlet legsokoldalúbb felhasználása céljából Kérdés azonban az. hogy milyen gyakorisággal célszerű a méréseket elvégezni? Az elvileg folytonos folyamat diszkretizálása esetén csökken a paraméterek számítási pontossága, viszont a mérések ritkítása révén a költségek csökkennek". (1980). "A matematikai-statisztikai alapú Shannon-féle információelmélet a hidrológiában is alkalmazható: pl. az előrejelzésekben, vagy a csapadcklefolyás vizsgálatokban". (1992). Völgycsi István: "Anizotrop talajokban ugyanazon vízszint eléréséhez, nagyobb hozammal kell szivattyúzni Műtárgyak alatt az. izotrop esetben várhatónál erőteljesebb víznyomások és kimosódások alakulnak ki Víz/áró függönyök, résfalak hatékonysága megnő anizotrop körülmények között". (1984). "Folyók mellett, vastagabb vízadó rétegből való víztermeléskor előfordulhat, hogy a kutak utánpótlódása a folyó alatti rétegen ál a túlsó paliról is beindul, sőt, a parti szűrés folyamata nem is alakul ki. A próbaszivattyúzással meghatározható mederkapcsolali hatásfok bevezetésével jellemezhető a parti szűrés mértéke". (1993). "A szigetközi talajvízszintek alakításában a Dunának kisebb, a csapadék beszivárgásnak nagyobb a szerepe, mint régebben gondolták". (1994). Winter János: "Lognormális eloszlásfüggvények felhasználásával országos érvényű csapadékmaximum függvények előállítása vált lehetségessé". (1988). Winter János - l'rajc/.er Antal "Budapesten az év i csapadékösszeg és a téli csapadék vonalaiban az 1940-cs évektől jelentkező különbségek indokolhatják az azóta eltelt időszak magas talajvízállásait, ill az ebből eredő panaszokat". (1984).