Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

5. szám - Dobos Imre: Néhány kiegészítő megjegyzés a 75 év történetéhez

288 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1995. 75. ÉVI'. 5. SZÁM Zsufl'a István: "Egy tudományos egyesület munkájá­nak eredménye az előadásokon bemutatott alkotó mun­ka. Minden egvéb tevékenység vagy ezt szolgálja, vagy országunk állapotát jellemző, azt előidéző és egyre sú­lyosbító áltevékenység része". (1987). "A magyar nyel­ven kiadott művek összessége fokozatosan satnyuló i­rányt követ. Külföldi publikációs tevékenységünk esetle­ges. A korábbi Lászlóffy-félc biztató, átdolgozva lektorá­ló. céltudatos munkát felváltotta a szabályozott, lélekte­len engedélyező-akadályozó tevékenység. A nyilvános szakmai kritika ismeretlen, folyóirat-szerkesztőink mun­kája konfliktusmcntességét biztosítják. A kritika hiánya nem ok. hanem már tünet: nincs hazai tudományos é­let". (1988). Zsufl'a István - Goda László (ifj.): "Idősorok Szmir­nov-Kolmogorov homogenitási vizsgálatában szubjektív elem a két részre bontás. Minden lehetséges elmetszési változat számítógépi előállítása és értékelése megszün­teti ezt a hátrányt". (1994). * * * A Hidrológiai Közlöny 75 évéről készített hosszú, bár így is csak futólagos áttekintésünk a folyóirat min­VÁGÁS ISTVÁN Nehéz feladatra vállalkozott a szerző, amikor a Ma­gyar Hidrológiai Társaság - illetve jogelődje - legrégeb­bi kiadványának 75 évet kívánta bemutatni. E nagy szakmai felkészültséget igénylő munka hidrogeológiai részéhez csupán néhány megjegyzést kívánok fűzni. A messzemenően alapozó jellegű, az 1921-1946 idő­szakból származó és a fővárossal foglalkozó Horusitzky Henrik két kötetes, és Papp Ferenc műve az. utókor el­ismerését is kivívta. Az. 1924-26. évi kötetben Schafar­zik Ferenc megjelent szerény tanulmánya, s főként a hozzá csatolt ábra figyelemre méltó megállapításokat tartalmaz. A párizsi világkiállításra kiküldött anyagban megalkotta a Budai-hegység földtani felépítése, vízföld­tani és geotermikus viszonyai alapján a hévizes áramlási rendszer modelljét, és felismerte az. emeletes áramlás le­hetőségét is. Ezt fejlesztette tovább később a Vendel­Kisházi féle "alááramlási" elmélet, majd legutóbb Al­földi László ugyancsak a Budai-hegység és a közvetlen környék áramlási rendszereinek típusát vázolta fel. Meghatározta az utánpótlódás mértékét és irányát, s mindehhez műszeres méréseket és vizsgálatokat hasz­nált fel Hatalmas munkáról tanúskodik Scherf Kmil (1922): "A hévforrások okozta kőzetelváltozások (hidrotermális denkori tudományos műhelyébe kívánt némi bepillantást nyújtani. A szerző tudatában van. hogy a rendkívül érté­kes adatokat közlő, beszámoló, főként földtani, vízföld­tani. vízkémiai, biológiai, történeti tárgyú tanulmányo­kat nem lehetett képes - már csak a terjedelmi lehető­ségek miatt sem - kellő mértékben ismertetni, de a vízel­látás. csatornázás, szennyvíztisztítás és -kezelés és más hidrológiai tudományág sem szerepelhetett jelentőségé­nek megfelelően. Mindazonáltal, ez a 75 év nemzedékek munkájával bizonyította a magyar hidrológia hazánkban is. nemzet­közileg is ismert és elismert alkotó értékeit Az összeál­lítás szerzőjének jóformán nem is kellett szólnia: beszélt helyette a folyóirat szerzőinek hosszú, azóta már jórészt örök pihenőre megtért, olykor talán halhatatlanná vált sora. A lap jövőjének sorsa szerzőinek, olvasóinak kezében van: ők azonban kevesen, nagyon kevesen vannak, s a magas színvonalú, elméletileg is alátámasztott szakmai gyakorlati tevékenység iránt is kicsiny a kereslet ha­zánkban. Ady Endrét idézve: "Lehet, hogy az Isten nem engedi vesztünk, De már ne rohanjunk és ne lelkendezzünk. " kőzet-metamorfózis) a Budai-hegységben" c. tanulmá­nya. A mintegy 70 oldal terjedelmű. 228 irodalmi adatot tartalmazó feldolgozás nemcsak földtani és bányászati, hanem hidrogeológiai szempontból is igen jelentős, a­melvet 1969-ben Vitális György tovább fejlesztve adott közre. Az. 1949. évfolyamban a XIX. század második felé­ben és a XX. század első évtizedeiben nemzetközileg is jelentős budai keserűvizekről Vendl Aladár adoll nemei nyelvű áttekintést. Csajághy Gábor a hévízi iszap ké­miai. fizikai és termofizikai vizsgálatának eredményét közölte, amelyei az 1980-as" évek elejéig használtak a szakemberek. Sümeghv József a nemzetközi hidrológiai kongresszuson bemutatott tanulmányában a magyar me­dencét egységes víztároló rendszernek tekintette. Az 1960-as évektől a hévízkutak szaporodásával az. országban mind nagyobb problémát okozott az. üzemel­tetőknek a CaC0 3 (vízkő-) kiválás. A számos utólagos ­főként vegyszeres - beavatkozást mellőzve. Dobos Irma (1971) a földtani- és vízföldtani viszonyok figyelembe vételével a szegedi példa alapján dolgozott ki a rétegvi­zekre - megelőző és utólagos beavatkozással - iicini víz­hőmérséklet csökkenés révén módszert mérnök, a műszaki tudomány doktora, c. műszaki egyetemi tanár, a Hidrológiai Közlöny főszerkesztője. Néhány kiegészítő megjegyzés a 75 év történetéhez Dr. Dobos Irma

Next

/
Thumbnails
Contents