Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

5. szám - Vágás István: A Hidrológiai Közlöny 75 éve

/ÁGÁS I.: A I iidrológiai Közlöny 75 éve 261 Az ivóvízellátás, vagy a belvízrendezés kérdései mellett az árvizek és az öntözés kcrdcsci is a lap érdeklődési körébe kerültek a 40-cs évek elején. Ennek nyilvánvaló oka. hogy a megoldandó országos kérdések sorában ezeket a sürgető szükség egyszerre előtérbe hozta. Az árv íz és jégveszély kérdéseit Tőry Kálmán fejtegette röviden 1943-ban. Mados László ugyanakkor a sz.ikcscdés és a víz kapcsolatáról közölt tanulmányt: '"Sigmond Elek a szikes talajok keletkezését a Na-sókat tartalmazó oldatok folytonosan ismétlődő behatásával magyarázta. Scherf Emil az. alulról felfelé történő szikesedési folyamat fennállását hangsúlyozta. Ha az. utolsó évtizednek a talajvizek járására vonatkozó tapasztalatai alapján mérlegeljük a kcrdcst. az ellentétek hamar közös nevezőre hozhatók ... Szárazabb jellegű esztendők során a kapilláris víznek és a csapadékvíz, által beáztatott rétegeknek az érintkezése csak 150 cm körüli mélységben mutatkozik Ezekben az esztendőkben a talaj felső, legalább 100-120 cm mély rétegében a beázás és kiszáradás évről-évre zavartalanul érvényesülhetett, s a vízoldható sók is kilúgozódhattak a kétféle származású víz érintkezési határára. Viszont a nedves évjáratokban a talajvíz felemelkedésével a legfelső talajréteg is kapilláris, tehát felfelé irányuló vízmozgás behatása alá kerül A már egyszer lemosott sók ismét a felső rétegekbe juthattak a talajvíz, esetleges sótartalmával együtt A felületi párolgás révén a feltalaj sótartalma bizonyos mértékig bc is koncentrálódhatott. Ha most a száraz, és nedves évjárat periodikus ismétlődésére gondolunk, rögtön fel kell ismernünk azt. hogy a sóknak talajvízzel történő felemelkedése, és a talajnak alkálisós közegben végbe menő kilúgozódása. mint szikcsedésre vezethető jelenség, nem tartalmaznak ellentmondást. hanem a szikcscdés folyamatának maradéktalan magyarázatát éppen együttesen nyújtják. ... A nedves cs száraz, évjáratok váltakozásával cz. a folyamat sorozatosan megismétlődhet." Az. 1944-46 közötti évfolyamok vékony, leginkább utólag kiadóit fúzetecskék. amelyek a megemlékezéseken, a szakosztályi híreken túl csak néhány adatközlő cikkct tartalmazhattak. 1946-ban kezd érződni a megújulás, amikor cikkck jelennek meg az. ország vízgazdálkodásának megszervezéséről (Molnár Dénes), az ország ivóvízellátásának helyzetéről, javításáról, különböző vonatkozásairól (Vitális Sándor, Salamin Pál, Papp Szilárd). Serf Egyed már az. 1947. évfolyam 1-4. számában mutatta bc az. akkori Földművelésügyi Minisztérium vízügyi műszaki szolgálatának 30 éves tervét. A hidraulikai és matematikai szemlélet erősödése: 1947-1960 Salamin Pál. a folyóirat új szerkesztője az. 1947. évi 4-8 szám kezdő oldalán körgyűrű-diagrammos összefoglaló ábrán szemléltette a víz tudományos jelentőségét méltató összefüggések rendszerét. Jól mutatja cz. az. ábra azt is. hogy a lapot egyre inkább a vízgazdálkodás általános kérdései, más tudományágakhoz, való kapcsolódásai kezdtek érdekelni, amellett, hogy a szűkebb specializálódást továbbra is szolgálni kívánta. Itt cl kell mondanom egy személyesen Salamin /Ví/tól hallott történetet. Amikor Maucha Rezső professzor először tekintette meg az. ábrát. így vélekedett: "Szcp is. helyes is. dc van egy hibája. A limnológiát kellett volna középpontjába tenni..." A folyóirat 1947-ben tért rá a ma is használatos 21 x 29.7 cm-es A/4 formátumra és a két hasábos nyomdai tördelésre, előbb az évi három, majd röv idesen a hal megjelenésre. Megkezdődött a cikkck idegen nyelvű kivonatainak közlése, kezdetben francia, angol, olasz, vagy német nyelven, nem sokkal később oroszul is. ugyanazt a cikket ezek közül olykor többön is bemutatva. A Tisza-csatornázás előmunkálatai, I94~-I949 Mosonyi Emil 1947-ben a tervezett liszalöki - akkor még rázompusztainak nevezett - duzzasztóművel kapcsolatban mutatott bc számítási módszert francia nyelvű cikkében a Tisza folyó vízszínvonalainak meghatározására. Bogárdi János a lebegtetett hordalék töménységének meghatározására mutatta bc elméleti és tapasztalati vizsgálatainak eredményeit, szintén a rázompusztai szelvényben mért adatokra támaszkodva. Az. eredmények cs az elméleti nehézségek vázolása után megállapíthatta: "A folyamatos fejlődés azért biztosítva van. cs ami a legfontosabb. - különösen az elmúlt 15 év eredményei alapján - a gyakorlati vízépítés szabta kívánalmakkal a hordalckmozgás elmélete mindig lépést tudott tartani." Az. 1947. évfolyamban a folyami hidrológia és hidraulika tárgyköreiben Lá.szlóffy Woldemár a jeges árvizekről. Böröcz Imre a hídpillérck duzzasztásáról. Lukács Andor a körösvölgyi öntözések vízrajzi (kisvízi vízhozam-) kérdéseiről írl cikkct 1948-ban Kassai l-crenc a paleogén szénbányászatunkhoz kapcsolódó karsztvíz kérdésnek szentel cikkével tekintélyes terel, s az. 1-4 szám több más cikkc is karsztvíz, témájú. 1949-ben Aujeszky László az. csőkclctkczés akkor nálunk még kevéssé ismert Bergeron-Eindeisen elméletéi mutatta bc. a mesterséges csőkcltés módjának ismertetésével együtt. Maucha Rezső a természetes v izek kémiai összetételének grafikus ábrázolás módjait fejlesztette tovább. Szabó Zoltán (ifj. dr.) képletekbe is foglalt összefüggést állapított meg a vízi szervezetek átlagos (test-) sűrűsége és a víz hőmérséklete közöli Hortobágyi Tibor a fitoplankton és fitoszcszlon mennyiségi vizsgálatára új eljárást dolgozott ki Sík Károly a rizs barnulásos "megbetegedésére" kcrcsclt magyarázatot, és kísérletei nyomán azt káros talajállapot, a ferro- és mangán-ionok és a kénhidrogén hatásának tulajdonította. A Tisza csatornázása 1949-ben már közel állt a megvalósuláshoz. hiszen az Országos Öntözésügyi Hivatni még a háborúi megelőzően kidolgozott tiszai duzzasztómű-építési terveinek kivitelezésére akkor már remény volt. Mosonyi Emil és Mátrai István a Tisza öntözővíz készletének megosztására dolgozott ki változatokat a vízlépcsőkkel osztandó folyószakaszok közöli A Tisza árvizeivel foglalkozott Lás/.lóffy Woldemár és Katona István cikkc. A tiszai vízlépcsők hallcpcső kérdéseit Woynarovich Elek cikkc tárta elő: "... A nagy költséggel felépíteti hallcpcső nem mindig felel meg rendeltetésének ... Sok tiszai halnak nincs szüksége hallépcsőrc. és ennek hiánya elsősorban a kccscgc állományban okozhat csökkenést. További munkánkban mindenek c-