Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

5. szám - Vágás István: A Hidrológiai Közlöny 75 éve

262 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1995. 75. ÉVF. 2. SZ^JVI lőtt s/ovjct tapasztalatokra kell támaszkodnunk, inert folyóink hal állománya hasonló a szov jet folyókához. Ha a Szovjetunióból származó vizsgálatok meggyőznek arról, hogy a hallépcső hiányának köv etkezményeként a kecscgc- és a márna állomány veszélyeztetve van. és olyan hallépcsőt tudunk szerkeszteni, melyet a kccsegc és a márna biztosan igénybe vesz. határozzuk cl a hallépcső megépítését. Ellenkező esetben tekintsünk cl ennek a műnek az. építésétől, és az esetlegesen előálló állománycsökkenést mesterséges ncpcsítéssel igyekezzünk pótolni." Az 1949. évfolyamban két neves francia szerzőtől. L. Escande. továbbá M. Pardé professzortól is találunk publikációt (az eredeti nyelven), szektorgát laboratóriumi vizsgálatáról, illetve a felszíni lefolyás éves vízháztartásáról. Kovács György tanulmánya is e folyóiratban eddig ritka, elméleti hidraulikai tárgyú: a mederérdesség számítással való meghatározásáról szól. Bogárdi János szintén elméleti tárgykört érint: a fajlagos vízszállítás hazánkban akkor mintául szolgáló Puppini-összefüggését kísérelte incg érvényességi határainak rögzítésével ellentmondásaitól megszabadítani. Az ellentmondások itt azonban mélyebbre hatók voltak: 1953-ban Szigyártó Zoltán cikke fedi majd fel véglegesen az eredeti külföldi levezetésben megtalált, az. egyik, integrálásból származó egyenlet alakjára is kiható előjelhibát. Finály Lajos a Budapest-Angyalföld-i szennyvíztisztító telep tervezésének tudományos alapelveit foglalta össze. A tanulmány megállapítja, hogy az ülepítő medencék hidraulikailag legkedvezőbb alakjának meghatározása is lényeges kcrdcs. Az ülepítendő iszap mesterségesen is pelyhesíthető. ami a mechanikus ülepítésnek nemcsak a hatásfokát növeli, hanem attól eltérő ülepedcsi törvényszerűségekre is v ezet A tanulmány már számol a hazánkban akkor még ismeretlen mű-mosószcrckkcl (dctcrgcnsckkel). Az. 1949. évi 7-8. szám limnológiai tárgyú. Maucha Rezső adta meg a cikkck alaphangját: "A korszerű limnológia leglényegesebb tctclc annak felismerése volt. hogy minden természetes vízfclhalmozódás magasabb rendű biológiai egységet képv isel." Egy következő számban Maucha Rezső a víz oldott oxigén tartalmának fclmikro. korrekciós helyszíni meghatározására. Papp Szilárd a víz pH értékének pontos számítására. Sarló Károly az ivó- cs ásványvizek S0

4 ion tartalmának megállapítására. cgv szerzői csoport pedig a brómtartalom meghatározására ajánlott eljárást. Cziráky József 0.54 értékű korrelációs tényezőt mutatott ki a Duna v ízállása cs a Szent Imre gyógyfürdő forrásainak vízhozama közt. Cikkének nagy crtékc. hogy a nálunk akkor kevéssé elterjedt korreláció számítás irodalmát bő terjedelemben mellékelte. Tárgykörök szerinti folyóiratszámok évfolyama, 1950 1950-ben az 1-2. szám cikkcinck tárgya az. ivóvíz-, illetve a szennyvíztisztítás. Török Piroska a budapesti víz bakteriológiai és mikroszkópos biológiai ellenőrzésmódjainak leírásánál utalt arra. hogy a baktérium tartalom nem jelezte olyan jól a szennyezést, mint az. erre sokkal érzékenyebb coli-bacilus. A budapesti ivóvíz világviszonylatban is kifogástalannak bizonyult. Szabó Zoltán (ifj. dr.) a bioindikátorok ökológiai jelentőségéről értekezett: "Ha egy élettérben csak 1-2 vezérfajt. vagy bioindikátort tüntetünk fel. máris általánosságban reávilágítottunk az illető élettér lehető biocönózisára." Páter János a bakteriofágok lassú szűrési hatásfok növelő szerepét érzékeltette. Muszkalay László a felszíni vizek lassú és gyors szűrésének nyugat-európai fejlődcsét mutatta bc. Bogárdi János a hordalékos vizek iilepítésének elméletével az ipari vízellátás megalapozásához is hozzájárult. Papp Szilárd a tanyai ivóvízellátás továbbfejlesztésére vegyészeti, bakteriológiai cs hidrológiai szempontból egyaránt a fúrt kutakat ajánlotta Ennek igazolása is lehetett Jaskó Sándor esettanulmánya a budakeszi mezőgazdasági kísérleti telep vízellátásáról. Szennyvíztisztítással, a fenolos szennyvizekkel foglalkozott Lesenyci József, s Szeged város csatornázási- és szennyvíz vizsgálatainak megállapításait összegezi Szirmai Lóránt cikke. A következő folyóiratszám a limnológiáé. Különböző hazai vízi életterek élővilágának leírása szerepel a cikkekben. Hortobágyi Tibor: "Magyarország halastavainak mikrovegetációja" c. munkája fontos kezdeményezés tavaink élővilágának felkutatására. Az 1950. év további számaiban a cikkck tárgyköre vegyes. Kovács György a meder ellenállásra vonatkozó külföldi - főleg szovjet - kutatási eredményeket ismertet a Prandtl-Kármán elmélettel párhuzamos Zsegzsda-, Kuznyecov- és Agroszkin- összefüggések bemutatásával. Mosonvi Emil a szovjet folyók jégképződésénck adatain alapuló elméleti fejlődést írja le. Nem is a megjelenés évében, sőt még csak nem is a szerző életében, hanem az. 50-cs evek vcgcn emelkedett különös jelentőségre Sümeghy József hidrológiai tanulmánya a Duna-Tisza köze ipari- és ivóvíz, ellátásának kérdéséről. Akkor nem is az eredeti cél. hanem a csőkutas öntözés elterjesztése érdekében Nem kell most foglalkoznunk c sokat hivatkozott cikk mondanivalóiba történt későbbi, nem is szakmai belcmagyarázásokkal Az eredeti cikkben a részletes vízföldtani leírás után <i következőket olvashatjuk: "Szinte csodalatos, de a magyar hidrológusok évtizedek óta tartó, s az. alföldi artézi kutak vízpazarlása elleni obstrukciója mindig síiket fülekre talált ... Ha alföldi vízbcszcrzésről van szó. nemcsak a laikusok. de még az irányító, engedélyező hatóságok is elsősorban csak artézi kutas megoldásra gondolnak. Holott. ott vannak a kihasználatlan, mélyebb talajv izes rétegek. olt vannak az ugyancsak kihasználatlan lörinclckkúp és törmeléklcjtők kavicsos, homokos, magasabb helyzetű vízvezető rétegei, amelyek vize nagy mertekben csökkcnthetnc a túlságosan igénybevett artézi kutakat tápláló vizeket. Ilyen pompás terület a Duna-völgy is. amely végig kavicsos hordalékkal töltődött fel. Ez. a hatalmas kiterjedésű és vastagságú rclegöss/.lcl néhánv m-rel a felszín alatt legnagyobb részében vízzel telített Vizét több forrásból nveri. Egyik ilyen forrása ;i csapadékvíz. Másik forrása a talajvíz. Harmadik forrása ;i Duna. ... A 100 km hosszú. 30 km széles és 10 m vastag kavicsréteg 30 milliárd m

3-t tesz ki Ha csak 10 l/m

3 vizet veszünk alapul, ami túlzottan óvatos álláspont, akkor is 300 millió m

1 víz raktározódott fel kavicsrétcgünk-