Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

4. szám - Pinczés Edina: A Fertő-tó természet- és környezetbarát szabályozása

PINCZÉS E.: A Fertő-tó szabályozása 235 pcn ilyennek lehettünk tanúi napjainkban is. A Fertőszéli zsilip megépítését követően egészen 1964-ig a tó vízszintjét különböző okok miatt viszonylag alacsonyan tartották. Ennek következménye volt az erőteljes elnádasodási folyamat megindulása. Bizonyítható adatok szerint a múlt század végén mintegy 60 km" volt a nádas összterülete, amely gyakorlatilag 80 év alatt megháromszorozódott A tóvízszint 1965 évben történt megemelése óta az elnádasodási folyamat jelentősen lelassul! 4. A Fertő-tavi Nemzeti Park A Fertő egyedülálló természeti kincs, különösen a tó vízinövényzete cs madárvilága, de védendő a táj jellegzetes képe es a táj kulturális jellege is. Mindezek indokolták. hogy az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal 19/1977. sz. határozatával a Fertő-tó Tájvédelmi Körzet létesítésével védetté nyilvánította a Fertőtavat és környékét. 1991-ben pedig a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium 2/1991.(11.9.) KTM rendeletében a Fertő-tó Tájvédelmi Körzetet Fertő-tavi Nemzeti Parkká nyilvánította. A közös osztrák-magyar nemzeti park kialakítása is folyamatban van. A közelmúlt kutatásainak első üteme az 1963-67-ben elvégzett tófelmérés volt. 1970-ben kezdetüket vették a meteorológiai megfigyelések cs észlelések. 1975-ben pedig megkezdődött a rendszeres kutatómunka Megindultak a szabályozási munkálatok is. és kialakult a fertőrákosi vízitelep mai arculata. A fertőrákosi öböl kotrásából kikerüli iszapból alakították ki az ún. szárazulati részt, amelyen jelenleg a strand, kiszolgáló épületek és egycb ellátó létesítmények (parkolók, öltözők, stb.) vannak Mcgcpült a vízitelephcz vezető út. az üdülők megközelítcscl biztosító mólórendszer, a strandot vedő főmóló cs korlátozottan kicpúll az infrastruktúra (vízellátás. szennyvízelhelyezés, villany, stb.) mintegy 9001000 főre 5. Általános szabályozási terv A Fertő-tó általános szabályozási terve 1983-ban készült cl. Ez az eddigi kutatási eredményekre támaszkodva széleskörű társadalmi részvétel mellett tartalmazza mindazon vízgazdálkodási beavatkozásokat, amelyek hozzájárulnak a tó elöregedési folyamatainak megállításához. a természeti értékeinek megőrzéséhez és a hasznosítás kibővíicsc iránti társadalmi igény kielégítéséhez. A tervezett beavatkozások döntően a már említett Fertőrákosi öbölre koncentrálódtak. Az itt előirányzott szabályozási munkák az. előzőekben vázolt cél elérését célozzák meg. Az öböl szabad vízfelületének növelése egyúttal a vízminőség megóvását cs a hordalékmérleg javítását. valamint a nádterjedés megakadályozását is célozza. A Madárvárta öbölben (szigorúan védett terület a tó keleti részén, s a második legnagyobb szabad vízfelület), a beavatkozások célja a jelenlegi állapot megőrzése és a tó lecsapoló rendszerének a helyreállítása A tó egyik nagyon jelentős területéről, a nádasokról külön kell szólni Ennek a nádasvilágnak jellegzetességei a csatornák. Az itt teendő szabályozási beavatkozások a tó hasznosítása és természeti értékeinek megőrzése szempontjából döntő fontosságúak. A nádszállító csatornák jelenlegi hálózatát a Nádgazdaság hozta létre a régi árokhálózatra települve. Ezeknek a csatornáknak a vízi közlekedés és nádszállítás mellett a nádasok élővízzel való ellátásában is nagy szerepük van. Ahol a nádasok vízcseréje megoldatlan, ott a pangó víz tápanyagban feldúsul. oxigénben szegény, ún. "barna" víz jön létre Az ilyen területeken a nád mocsarasodik, erősen megritkul, berothad és a végeredmény: a nádas nem vesz részt az öntisztító folyamatokban, sőt maga is közvetlen okozója lesz a vízminőség romlásának, a természeti értékek pusztulásának, a tó használhatatlanná válásának, jelentősen meggyorsítva az eutrofizációs folyamatot. Ennek elkerülésére csatornakotrásokat irányoztak elő. A megemelt vízszint is sokat segített, de még további erőfeszítésekre lesz szükség. A szabályozási munkáknak, természetesen, számos hasznosítási igényt kell szolgálni A legfontosabb a mezőgazdaság. halászat, nádgazdálkodás, vízgazdálkodás, természetvédelem, környezetvédelem, üdülés, fürdés, vízisport, idegenforgalom és a szabadidő eltöltés igényeinek a kielégítése. Jelentőségének megfelelően külön kell foglalkozni a tó üdülési hasznosításával A szakemberek az egész Fertő-tó környékén egy-egy nyári vasárnapi csúcslétszámot a 70-es évek végén 5 ezer főre becsülték azzal, hogy ez 2000-re 26 ezerre is emelkedhet. Az élet rövid idő alatt rácáfolt ezekre a prognózisokra. A határzár 1989. évi megszüntetésével ugrásszerűen megnövekedett az igény. 1989. év augusztusában elsősorban még csak a környéken lakók keresték fel a Fertőt, de rövid idő alatt megindult az idegenforgalom az ország minden részéből és külföldről is. Ezt a társadalmi nyomást és a Fertő-tó hasznosításában rejlő lehetőségeket felismerve az érdekelt főhatóságok "A Fertő-tó és környezetének rendezése, idegenforgalmi hasznosítása" címmel 1989-ben tervpályázatot írtak ki. A 17 pályamunka más-más megoldással kívánta a célt elérni, de abban minden pályázat megegyezett, hogy a Fertő-tó magyarországi hasznosítása előtt nagy jövő áll. 1990-ben megindult a hajóforgalom, kezdetben a magyarországi tórészen. később a két ország között is 22 hajóval. 1991-ben pedig már megnövekedett és rendszeres hajóforgalom fejlődött ki. Tovább növelte az idegenforgalmat a Fertőrákos-Meggyes és a Fertőd-Pomogv határátkelőhelyek megnyitása is. Ezzel tulajdonképpen régi álom valósulhatott meg: mind szárazföldön. mind vízen körbejárhatóvá vált a tó. A látogatók száma csak a fertőrákosi öbölben csúcsidőben 10-15000, a turisták száma pedig a tó körül, óvatos becslés szerint is. 50-60 000 fő/napra emelkedett. Az idegenforgalom, az üdülés ilyen ugrás szerű fejlődésének azonban árnyoldalai is vannak Sajnos, a fejlődéssel nem tartott lépést sem a tókörnyék. sem a Fertőrákosi öböl infrastruktúrájának fejlesztése. A legnagyobb gond. hogy megoldatlan