Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

4. szám - Pinczés Edina: A Fertő-tó természet- és környezetbarát szabályozása

236 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1995. 75. ÉVF. 2. SZ^JVI a szennyvízkezelés az öbölben, de a tómenti falvak, települések szennyvize is tisztítatlanul jut a Fertőbe. Ezek káros hatását a széles nádsáv ideig-óráig kiszűri, később azonban nem kerülhető el ennek káros hatása. 6. í j, általános szabályozási terv A növekvő hasznosítási igények és a természeti értékek megőrzésének érdekei közötti szinte megoldhatatlannak tűnő ellentmondások feloldását célzó legfontosabb feladatokat a következőkben foglalhatjuk össze: Megnyugtató módon rendezni kell a tavi területek tulajdonjogát. A mai és a jövőbeni igényeknek megfelelően felül kell vizsgálni és korszerűsíteni szükséges a "Fertő-tó általános szabályozási terv "-ét. amelyet az EDU VÍZIG Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Osztálya készít. A legsürgősebb a tószabályozási feladatok mielőbbi elvégzése. A lehető leghamarabb el kell készíteni a Fertő-táj, ezen belül a Fertőrákosi öböl fejlesztési és részletes rendezési tervét Véglegesíteni és jogszabályilag rendezni kell a közös, osztrák-magyar nemzeti parkra vonatkozó elképzeléseket, terveket. Meg kell tervezni és meg kell valósítani a hasznosítás bővítésének infrasrukturális feltételeit, az alapközművektől egészen a kikötőkig. A Fertő-tó 1983-ban elkészült általános szabályozási terve jó alapot szolgáltatott az elvégzendő szabályozásokhoz. Mcgis, azt kell megállapítani, hogy ez a terv már sok vonatkozásban túlhaladottá vált. és így szükségszerű az új szabályozási terv kidolgozása A tószabályozás mai céljai: a tó elöregedési folyamatának megállítása, visszafordítása, a tó természeti értékeinek megőrzése. fokozása, a hasznosítás feltételének megteremtésével annak kiterjesztése. Az eszközök is kibővültek . s a megvalósítás nem lehet egy-két szervezet feladata, ehhez széles társadalmi összefogásra lesz szükség. Az új szabályozási terv nemcsak módosuló céljaiban tcr el az előzőtől, térbeli hatálya is módosul a következők szerint: A terv magában foglalja a vízgyűjtő területen teendő azokat a lehetséges és szükségszerű beavatkozásokat (pl. vízgyűjtő rendezés, a kemizálás megszüntetése, erdősítés, stb.). amelyek hatással vannak a tó vízminőségére, a tó vízháztartására. A terv tartalmazza a hasznosításnak nemcsak a lehetőségeit, hanem a korlátait és a feltételrendszerét is. (szükséges infrastruktúra, vízfelület-növelés stb ). A Fertő rá kosi öbölben és közvetlen környékén elsődleges ccl a hasznosítás (üdülés, vízisport, szabadidő eltöltés, stb ), maximálisan szem előtt tartva a természet- és környezetvédelmi követelményeket. Egyéb hasznosítás a két fő követelményrendszernek alárendelten végezhető A többi tórcszben (Madárvárta öböl. Herlekni, továbbá a többi kis tavak és környékük) elsődleges a természetvédelem (a szigorúan védett részeken a látogatási tilalom mellett). A hasznosítás kérdéseit itt a legszigorúbban a természetvédelem érdekeinek alárendelten kell kezelni (halászat, nádgazdálkodás, idegenforgalom, stb ). Az új tervre építve a jövőben is az alábbi feladatokat kell elvégezni: A Fertőrákosi öböl az északi szelek hatására erősen feltöltődő jellegű. A szél hatására a tóban felkeveredő anyag a Rákosi öbölbe lekerül, a csendesedő szélnél a lassuló víz az iszapot lerakja. A lerakódott iszaprétegen a nád megtelepszik, így szűkül egyre jobban az öböl nyílt vízfelülete, és így épülnek a déli szigetek, pl. a balfi nyelv, az urai bokor, a Gémes sziget, stb. A vízfelület öncélú növelését nem tervezik, de az öböl vízcseréjének javítása feltétlenül szükséges. * A tó magyar részén a nádas csatornák feliszapolódtak, a fenntartási munkák során csak a főcsatornák karbantartását tudták elvégezni. A keskeny csatornák fenntartására nem kerülhetett sor. így ezek az évek során teljesen feliszapolódtak. tönkrementek. A nádas állománya rohamosan romlik, ezzel a nádasban élő társulások életfeltételei is egyre kedvezőtlenebbek. A nádövezet vízcseréjének javítása, a haszonnád szállítása és a nádasban történő, idegenforgalmi érdekből szervezendő víziszállítás céljáira szükséges a csatornarendszer felújítása. A nádasokban kialakult degresszió feloldására összetett követelményrendszert javasolnak, amelynek összehangolt megvalósítása olyan csatornarendszer lenne, amely biztosítaná az intenzív vízcserét, alkalmazkodna az aratási technológiához, továbbá elősegítené a nádrengetegnek és élővilágának a bemutatását. A kotrásból kikerülő hatalmas mennyiségű zagyanyag elhelyezését gondosan meg kell tervezni és előkészíteni. A zagyanyagot hidromechanizációs úton a mély fekvésű részeken, a funkciójukat vesztett csatornákban és a már említett szárazulatok kialakítására kijelölt területeken kell elhelyezni. Törekedni kell arra. hogy minél nagyobb iszapmennyiség kerüljön parti területekre, ahol az elteríthető és mezőgazdaságilag hasznosítható. A zagyterek kijelölését a természetvédelmi és nádgazdálkodási érdekek figyelembevételével kell megtenni. A kialakítandó szárazulatok jól hasznosíthatók lesznek nemcsak az élettér kibővítésére, de közbenső náddepónia-helyként és kikötő, valamint turista pihenőhelyként is. A vízgyűjtő rendezése során el kell kerülni, hogy a szennyeződések, kemikáliák a tóba jussanak. A vízgyűjtő meliorációjával a tó eróziós és agrokémiai terhelését csökkenteni lehet. A kisvízfolyások, a tóba csatlakozó árkok partjait természetes szűrővel, néhány méter széles gyepsáwal kell védeni. A tóba való beömlés előtti szakaszon megvizsgálandó a sankoló terek létesítése is. A tóba jutó kúlvizeket közvetlenül a nádszegélyen szétosztva célszerű a nádasba vezetni. A gazdálkodókat a természetes anyagok használatára kell ösztönözni. A magyar oldalon is meg kellene indítani az. osztrák kezdeményezést a túlzott szőlő- és más mezőgazdasági művelés csökkentésére, a művelésből kivont területeken a tájba illő növényzet telepítésére. Ez biológiai szűrőmezőként nagy mértékben elősegítené a tó vízminőségvédelmét.