Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

4. szám - Pinczés Edina: A Fertő-tó természet- és környezetbarát szabályozása

234 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1995. 75. ÉVF. 2. SZ^JVI lapíthatjuk, hogy a vizsgált időszak egyetlen megvalósult fontosabb létesítménye a Hanság főcsatorna. 2. A Fertő-tó adottságai 2.1. Vízrajzi adottságok Vízgyűjtő Faji. középterület vízhozam (km

2) (l/s.ha) Vulka patak 413 3,02 Rákos patak 50 1,40 Ruszti dombsor 45 0,80 Bozi dombvidék 47 1,27 Északi hegyvidék 180 1,60 Fertőzug 72 0,45 Külső vízgyűjtők össz. 807 Tómedcnce 116,0 m.A.f. 313 Összesen 1120 Evi max. középvízhozam 5,37 m

J

/s A vízgyűjtő területek megoszlása a két állam között: Területcsoport Ausztria km

2 % Magvarország km

2 % Összes km

2 Felszíni vízgyűjtők Tómedence 719 88,5 237 76,0 88 11,5 76 24,0 807 313 Összesen: 956 85,0 164 15,0 1120 Magyar vízgyűjtők: Vízgyűjtő km

2 Virágosmajori csatorna Rákos patak, magyarországi rész Soproni csatornák Balfi rendszer (Sinai csatorna, Balfi főcsatorna) Hegykői rendszer (Bozi-, Hidegségi-, HomokiHegykői főcsatorna) 6,20 38,00 11,60 12,63 23,20 Összesen : 91,63 2.2. Morfológiai adottságok A tó területéhez 1975 óta a 116,00 m.A.f. szintnél alacsonyabb területeket számítják. 1977-ben fejezték be a tóterület állami (vízügyi) kezelésbe vételét. A legfontosabb adatok a következők: A magyar tőrész felülete a partvonalig 75,14 km

2 ebből nádövezet 64,15 km

2 nyílt vízfelület 10,99 km

2 A 2 m-nél szélesebb csatornák hossza 49,50 km A 2 m-nél keskenyebb csatornák hossza 271,30 km. A tó hossza 35 km, szélessége 8-9 km, legkisebb szélessége 7 km, legnagyobb 15 km. Víztükörlengés: ± 45 cm. Öblök: Fertőrákosi öböl, Madárvárta öböl, Homoki öböl, Rucás öböl, Hegykői öböl, Péter sarok, Kládler sarok. Belső tavak: Herlakini-tó, Oberlakni-tó, Kis-herlekni tavak, Gémes-tó, Püspök-tó, Nagyhatártisztás-tó, Hidegségi kis tavak. A tó vize szikes, hidrokarbonátos jellegű., pH érték átlaga 8,67. A víz sókoncentrációja változó, maximális értéke 1.6-2,0 g/l. 3. Vízszintszabályozás A tó vízszintszabályozását a múlt században épített Hanság főcsatorna és a Fertőszéli zsilip tette lehetővé. A jelenlegi leeresztő zsilipet Mexikó-pusztán 1930-ban építették. A vízszint szabályozását és a zsilip kezelését 1965. januártól elfogadott előírás szerint végzik. A szabályzat bevezetése után kialakult vízszintek 115,17115,77 m. A.f.-i tartományban ingadoztak. Az átlagos vízszint 115,46 m. A.f. volt. A fenti beavatkozások sem küszöbölték ki azt, hogy a szélsőségesen aszályos évek sorozata esetén a tó vízállása továbbra is károsan alacsony szintre süllyedhet, és épKfnden Széleikül Vízszintek: 1933-64 1965-91 évben Átlagos vízszint Vízsz. ingadozás 114,98 m A.f. 1,48 m 115,46 m.A.f.(oszt.) 0,60 m 1. ábra. Helyszínrajz