Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

4. szám - Kaliczka László: Torkolati művek a Balaton északi parti kisvízfolyásainál

208 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1995. 75. ÉVF. 2. SZ^JVI A medencékben nőtt vízi növényzet (főként sás) között lassan átszivárgó víz a hordalékát teljesen lerakta. A növényzeten fennakadt az uszadék is. Az Eger-víz torkolati szakaszán három iszapcsapda létesült A medencék hordalékfeltöltődése azok két végén viszonylag hamar végbement. (A kifolyásnál a kisebb mélység miatt tűnt gyorsabbnak a feltöltődés.) Mintegy két év alatt a csapdában kialakult a természetes eséshez közeli fenékesés. Ezután már csak a szélesebb fenéken megtelepedett növényzet töltötte be a szűrő szerepét. A tapasztalatok szerint az iszapcsapdákat két évenként szükséges tisztogatni, úgy. hogy a háromból egy mindig teljes növényzetével üzemeljen. Sajnos, az Eger-vízen erre a tisztogatásra 1985 óta mindössze egy esetben kerülhetett sor. A folyamatos karbantartáshoz, szükséges anyagi javak hiányoznak. Véleményünk szerint az Eger-víznél a növényekkel benőtt iszapcsapdák az uszadék és a hordalék felfogására jól beváltak, dc a művek rendszeres karbantartásáról feltétlenül gondoskodni kell 5.3.2. Medencés uszadék- és hordalékfogó a Vörösberénvi Séd torkolatánál A Balatonalniáiti-Vörösberényben lévő Vörösberényi Séd torkolati műtárgyának kialakítására az ingatlanok és a Balaton vízszéle között keskeny, kb. 35 m-es földsáv állt rendelkezésre Ezért torkolati műtárgyként a vízfolyás tengelyére merőleges, téglalap alakú medencét építettünk. A medencc méretei: hossza 32 m . szélessége 12 m. A medencét hosszirányban három 4 m-es mezőre osztottuk. A mezőket rő/sekolbászokból készült "fal"-ak választották el (i. ábra). Az érkező vizet a medencében a rőzseművekkel tereljük, ezzel hosszabb útra kényszerítjük. Ennek ötletét helyi adottságok adták. A szűk térségben nem lehetett a vízsebesség csökkentéséhez elegendő. 65 m hosszú iszapcsapdát kialakítani. A terelés mindezt pótolta. kifolyás 104.33 X" 1 03.HO 104.30 terep 105.00-105.^0 befolyás 32 in i. ábra. Torkolati mű Vörösberénynél. A terelőfalak segítették azt is, hogy az iszapfogó medencében ne alakulhasson ki "hidraulikai rövidzárlat", amely a tényleges átfolyás hosszát 65 m-ről 15 m-re csökkenthétté volna, az elfogadható, 0,2 m/s-nál nagyobb sebességet is létrehozva. A terelőműveken az uszadék is fennakadt. Megfigyeléseink szerint a rőzséből épült terelőművek gyorsan beiszapolódtak, és a víz áramlási iránya, sebessége is megfelelt az elvártnak. A medencét két évenként kellett iszapolni. Sajnos, az elmúlt évek pénzhiánya nem tette lehetővé az időközben elhasználódott rőzseművek felújítását. 5.3.3. A Remete árok torkolati műtárgya Balatonalmádiban A Remete árok Balatonalmádi belterületén a hajókikötőtől kb. 300 m-rel DNy-ra torkollik a Balatonba. A torkolati szakasz a vasútvonal és a Balaton között meglévő gondozott, védett park területére esik. A vasútvonaltól a város központján átvonuló vízfolyás medre kb. 1500 m hosszúságban fedett. Torkolati művet a parkban lévő 200 m hosszú nyílt medernél lehetett kialakítani. Tisztában voltunk azzal is, hogy az építendő műtárgy csak részfeladatot láthat el. mert a kikötő és a torkolat között partfal és sétány van. A sétány látogatóit, de személy szerint e sorok íróját is nagyon zavarta a Remete árokból a Balatonba kerülő sok szemét és uszadék (zacskó. flakon, stb...). Első feladatunk tehát az uszadékok megfogása lett. A Remete árokban a nagy csapadékok idején a lejtésviszonyokból és beépítettségéből származóan sok hordalék érkezik a tó medrébe. Ez a hordalék üzemanyagokkal. hulladékokkal, trágyával, stb. erősen szennyezett. A hordalékok teljes visszatartása volna indokolt. Az adott helyen területi nehézségek miatt a következőket fogadták el: A torkolattól mintegy 50 m-re a burkolt mederben KDT lapokkal biztosított iszapcsapdát alakítottunk ki. A mederfenék szélességét 1 m-ről 2 m-re növeltük (csészeszelvényről), és a fenékszintet 25 m hosszúságban 0,4 m-rel az érkező szint alá helyeztük el (4 ábra). Az iszapcsapdába helyeztük el a uszadékfogó rácsokat. Ezzel az érkező uszadék szinte teljes mennyiségét sikerült megfogni. A vízfolyás által szállított hordalékból azonban csak az iszapcsapda méretei által behatárolt 25-30 m

3 visszatartására van lehetőség. E műtárgynál gyakori takarításra volna szükség. Sajnos. még a nagy csapadékok utáni kitisztogatásra sem volt mód. A műtárgyak kezelésére, üzemeltetésére az önkormányzatok, vízitársulatok nem tudtak pénzügyi fedezetet biztosítani. A Vízügyi Igazgatóság sem képes nagy összegeket fordítani a kezelésébe tartozó művek üzemeltetésére és tisztogatására. (A Remete árok. a Vörösberényi Séd önkormányzati kezelésbe tartozik). A Remete árok 2+050 km szelvényébe, a belterület felső szélén, a külterületről érkező uszadék és hordalék egy részének megfogására az ismertetett torkolati műhöz hasonló műtárgy létesült Ennek tisztogatására sem fordítanak figyelmet és pénzt. A Remete árok iszapcsapdájához hasonló két műtárgy épült a Horogi Séd vízfolyáson is. Zánka mellett.